Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-22 / 170. szám, péntek
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2016. július 22. Uj szomszédunk: a félelem Sajnos borítékolható: nem a nizzai volt az utolsó „civil terrorista RIGÓ KONRÁD T estközelbe került a terrorizmus. Bár itt, a Király- helmec-Somoija tengelyen nekünk nem kell sikítva azonnal a pincébe zárkóznunk, a helyi török származású fagylaltárust sem kell gyanakodva méregetnünk, hiszen kevéssé valószínű, hogy a következő elkövető az ő fia lesz, vagy, hogy a legújabb célpont mondjuk az ipolysági Underground. (Néha származhat előnyünk is abból, hogy Európa farvizén evezünk, nemde?!) Am így is teljes joggal tartunk a terrorizmustól, ezért foglalkoznunk kell vele, ha úgy tetszik, meg kell vele „barátkoznunk”. Mert pár órányira tőlünk havi szinten történik valami eszeveszett borzalom. Semmi kétség, a szomszédba beköltözött a félelem, és most a mi ajtónkon kopogtat. Nizzára nincsenek szavak. Mikor jutottunk oda, hogy elmeroggyant szerencsétlenek ahelyett, hogy csendben követnének el öngyilkosságot, teherautóval hajtanak emberek közé? Hogy tud valaki ennyire végtelenül gyáva lenni, az utolsó cselekedetében is? Mert félreértés ne essék, ebben nincs semmi hősiesség, mártíromság, vakhit, de még csak elszántság sem. A nizzai őrültnek semmi köze a mellesleg a szélsőségesek által amúgy is félremagyarázott dzsihádhoz. Ez az ember egyszerűen annyira sem volt képes, hogy a szokásosnál is jobban berúgjon és kis lakásában a derékszíjával felkösse magát a csillárra. Inkább úgy döntött, hogy lelöveti magát. Ehhez pedig a legeszelősebb és legembertelenebb utat választotta: hűtőkocsival a tömegbe. Dzsihád! Egyik első áldozata egy muszlim nő volt. Annak ellenére, hogy mérhetetlenül alávaló a módszer, sajnos nagyon is működik. 84 embert megölt és több mint ötvenet egy életre megnyomorított. Ráadásul tízezrek kezdtek el még jobban félni. A legrémisztőbb pedig valóban az, hogy hasonló merénylet bárhol történhet és szinte lehetetlen megelőzni. Minimális volt a kommunikáció az elkövető és bárminemű terrorista sejt között. Azaz, hajói is működne a francia titkosszolgálat (mert bőven van hova fejlődnie), nem tudott volna mit lenyomozni. Ez a szerencsétlen is autodidakta módon radikalizálódott. Megtehette, hiszen a modem terrorizmust főleg közösségi hálókon terjesztik, profi módon. Félelmetes belegondolni, hogy az Iszlám Állam pusztán hatékony propagandával egy rakás félkegyelműt változtat öngyilkos merénylővé. Ezért nekünk is valami hatékonyabb dolgot kell kitalálnunk annál, hogy küldünk még pár anyahajót meg vadászgépet a déli vizekre. Igen, ezekre is szükség van, de attól hogy szóljuk a bombát Szíriában, aligha lesz kevesebb öldöklés itthon. Sajnos borítékolható, hogy további merényletekre számíthatunk, és az is egyre valószínűbb, hogy nem a nizzai volt az utolsó „civil terrorista”. Marad akkor a félelem? Nem. Hozzá kell, és hozzá is fogunk szokni, hogy kicsit másképp értelmezzük a biztonság fogalmát. Tel-Avivban minden kávázó teraszát fegyveres biztonságiak őrzik. Időről időre mégis sikerül egyet-egyet felrobbantani. De másnap a környéken már nem lehet asztalt találni, tömve vannak a kávézók, és az emberek nem azt lesik, hogy mikor robban a következő. Nem hagyják magukat megfélemlíteni, egyszerűen nem nyitnak ajtót a félelemnek. Nehéz, de meg kell tanulnunk nekünk is. Oroszok a doppingolimpián (Ľubomír Kotrha karikatúrája) 17 Mesés segélycsomag MOLNÁR IVÁN M egkezdődött az uniós támogatásból megvásárolt élelmiszercsomagok szétosztása a legszegényebb szlovákiai családok között. Látszólag banális hír, Szlovákiában azonban már megszokhattuk, hogy idővel a viszonylag egyszerű dolgokból is világraszóló botrányok keverednek. Az Európai Unió még 2014-ben döntött úgy, hogy a 2012-eshez hasonló segélycsomagot hagy jóvá a legszegényebb polgárainak, élelmiszercsomagokat és alapvető higiéniai eszközöket biztosítva számukra. Az anyagi fedezetet a FEAD (Leginkább Rászorulókat Támogató Európai Alap) biztosítja, melynek teljes költségvetése a 2020-ig tartó időszakra mintegy 3,8 milliárd euró. Ebből jut most 3,8 millió eurós élelmiszercsomag a legszegényebb szlovákiai családoknak, vagy legalábbis a töredéküknek. A Fico-kabinet az elmúlt időszakban többször is azzal dicsekedett, hogy Szlovákia lakossága már rég nem élt olyan jól, mint manapság: kevesebb a munkanélküli, nőnek a fizetések, az üzletekben pedig egyre olcsóbban vásárolhatunk. A munkaügyi tárca csúcsfejei az élelmiszercsomagok szétosztását beharangozó tegnapi sajtótájékoztatón ugyanakkor elismerték, hogy az ország lakosságának az ötödé, több mint egymillió ember szegénységben vagy a szegénység határán tengeti az életét. Közülük most nem egészen 50 ezer család vagy egyedül élő személy jut hozzá a segélycsomaghoz. Értéke nagyjából 33 euró, vagyis inkább szimbolikus támogatásról van szó. A többgyermekes családok ugyan több csomagot kapnak, a felső határ egy családra számítva azonban négy csomag, és csak azok kaphatják meg, akiknek ötnél több gyerekük van. Ilyen népes családok azonban a többségi lakosságra nem jellemzőek, így nem csoda, hogy a legtöbb csomagot a Rimaszombati, Rozsnyói, Lőcsei, Iglói, Zólyomi és Korponai járásban osztják szét. Hasonló programot legutóbb 2012-ben, a Radičová-kormány idején indítottak, uniós támogatással lisztet és tésztaféléket osztva a legszegényebbeknek. A program azonban botrányba fulladta, mintegy 88 ezer ember hiába várta a beígért támogatást, több ezer tonna liszt tűnt el, azóta sem találják - a felelősöket. A program legnagyobb haszonélvezői valószínűleg most is az élelmiszereket biztosító cégek lesznek. A 3,8 milliós pályázatot az Italmarket Slovakia és a Kon-Rad társaság nyerte. Az utóbbi Pavol Konštiaké, aki a Szlovák Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség (ZOCR) elnöke és a Munkáltatók Országos Szövetségének (RUZ) alelnöke. Funkcióiból kifolyólag állandó kapcsolatban van a kormánnyal. Magyarul, túl közel van a tűzhöz ahhoz, hogy elhiggyük, a tendert a legjobb ajánlatának köszönhetően nyerte meg. Ennek ellenére nem szabadna feladnunk a reményt: lehet, hogy ezúttal valóban a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó cégek nyertek, a segélycsomaggal mindenki elégedett lesz, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak... FIGYELŐ Segédmunkás menekültek A munkaerőpiacra belépő menekültek többsége csak segédmunkára alkalmas - írta a Bild című német lap a szövetségi munkaügyi hivatal (BA) adataira hivatkozva. A kimutatás szerint június végéig 297 ezer menekültet regisztráltak álláskeresőként. Csaknem 74 százalékuknak nincs szakmai képzettsége. Érettségivel csupán 25,8 százalékuk rendelkezik, és 36,8 százalékuknak semmilyen, vagy legfeljebb általános iskolai végzettsége van. Az álláskereső menekültek 58 százaléka a besorolás alapján csak segédmunkásként kaphat állást, és mindössze 4 százalékuk alkalmas magas szintű szaktudást igénylő állás betöltésére. Szakértők szerint a munkaerőpiacra belépő menekültek foglalkoztatottsága nagyjából 5 év alatt éri el az 50 százalékot, 10 év alatt emelkedik 60 százalékra és 15 év alatt haladja meg a 70 százalékot. Most a 30 legnagyobb német cégóriásnál 54 menekült dolgozik. (MTI) r Az Iszlám Állam terrorja megérkezett Németországba A würzburgi vonaton elkövetett baltáé támadással megérkezett Németországba az Iszlám Állam terrorja - írta több német lap kommentárja. Most már nálunk is címmel a Handelsblatt kiemelte, hogy a felnőtt kísérő nélkül érkező, 17 éves menedékkérő támadása után a németek már a saját biztonságuk érdekében is követelhetik az államtól, hogy „intenzíven” gondoskodjon a fiatalkorú menekültekről. Hatvanezren vannak, és a menekültválság kezdetén önkéntesek „serege” jelentkezett, hogy vállalja a gyámságot egy- egy ilyen menekült felett, de az állami bürokrácia sok esetben ellehetetlenítette ezeket a törekvéseket. A kiskorú menekültek védelemre szorulnak, szükségük van a szüleikre, és megfelelő nevelés nélkül könnyen a dzsihádisták befolyása alá kerülnek. Túlnyomó többségük ugyan betartja a törvényeket, de sokan erőszak és bűncselekmények révén tűnnek ki. A veszély nagyságát pedig mutatja, hogy kilencezer gyermek- és fiatalkorú menekült egyszerűen eltűnt Németországban - hangsúlyozta a Handelsblatt, hozzátéve: sovány vigasz, hogy a hatóságok szerint a többszörös regisztráció miatt a valós szám ennél alacsonyabb. A Die Welt Azonosítatlanul Och- senfurtban című kommentárjában kiemelte: úgy tűnik, történt valamiféle kapcsolatfelvétel az Iszlám Álammal, és ezt a hatóságok nem vették észre. Úgy tűnik, vannak kommunikációs csatornák, amelyeket az állam nem ismert. Ez nem jó hír. Angela Merkel azt mondta, hogy az emberek aggódnak a terrorveszély miatt, s most megtörtént „német földön az első merénylet, amelyet az Iszlám Állam vállalt”, így az aggodalom mellett félelem is van már. Ebben a helyzetben ügyelni kell arra, hogy ne jelenjen meg az az érzés is, hogy az állam „sötétben tapogatózik” - írta a Die Welt. A Der Tagesspiegel Fiatal, magányos, fogékony című kommentárja szerint a támadás miatt az a kérdés is előkerül, hogy növelte-e a terrorveszélyt Angela Merkel menekült- politikája. Az ilyen kérdéseket meg kell vitami, nem lehet előlük elbújni egy „ideológiai csigaházba” - áll a kommentárban, amely szerint „tanulság és figyelmeztetés, hogy a kölni szilveszteri támadások után bizonyos összefüggések szégyenletes módon figyelmen kívül maradtak”. A kérdés megválaszolásához az is szükséges, hogy az ember belehelyezkedjék a kiskorú menekültek helyzetébe. Aki 15 évesen a családja nélkül érkezik egy nagyon idegen országba, nem beszéli a nyelvet, magányosnak és elhagyatottnak érzi magát, és a vallása miatt potenciális terroristának nézik. Emiatt eléggé fogékony lehet a „rossz üzenetekre”. Mivel egyetlen egy radikalizálódott ember is hihetetlen károkat tud okozni - amit Orlando vagy Nizza, és most már Würzburg példája is mutat-, senkit sem szabad széni elől téveszteni, mert ha az eleve adott terrorveszély a menekültek semmi- bevételével jár együtt, egyszer majd igennel kell válaszolni a kérdésre, hogy növelte-e Angela Merkel menekültpolitikája a terrorveszélyt - emelte ki a Der Tagesspiegel. (MTI)
