Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-20 / 168. szám, szerda

www.ujszo.com I 2016. július 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Automata segélykilátás A minimálbérért dolgozó eljátszhatja a minimálbérét VERES ISTVÁN T árcaközi egyeztetésbe került egy törvényjavas­lat, amely kizárná a segé­lyen élőket a játékter­mekből. Mondjuk, oda egyébként sem sokan járnak közülük, inkább kocsmák, büfék, presszók és egyéb regionális pohárszékek árnyékosabb szegleteiben üzemelő játékautoma­ták képernyőinek hódolnak. Vélhe­tően elsősorban innen toloncolnák el az arra érdemteleneket a legiszlatíva hiányos szövetének szorosabbra hú­zásával. Még mielőtt azt hinnénk, hogy a törvényalkotókat megszállta a népjóléti ihlet, szögezzük le, hogy hasonló törvényeket több európai, illetve szomszédos országban is hoztak. Ez nem is baj, a Szerencse- kereket, a Dallast vagy a Szupersztárt sem itt találták fel, mégis bevált. Ho­nosításra került, ha úgy tetszik. Néz­zük hát, milyen kilátásokkal kecseg­tet az új szabályozás. A vezérmotí­vum a szegény, szociális segélyre, közismertebb nevén a podporára utalt egyén helyzetének javítása. A polgárai iránt felelősséget viselő ál­lam felelősen úgy dönt, hogy felelős mivoltában hoz egy törvényt, mellyel megakadályozza, hogy felelőssé­gükben megingott polgárai elszórják a segélyüket a játéktermekben, kocsmákban, felelőtlenül. Nem sze­retnénk bagatellizálni a döntés sú­lyát, de ha a probléma velejét nézzük, ez a lépés kicsit olyan, mintha az inf­luenzajárvány ellen úgy küzdenénk, hogy első körben betiltjuk a papír zsebkendőt. Aki sokat fújja az orrát, náthás. Ami nem jó dolog. Úgyhogy meg kell nekik tiltani, hogy fújják az orrukat. Nézzünk egy humánus pél­dát. Adott egy állampolgár, neve Já­nos. Havonta felveszi a podporát, de oly nagylelkű típus, hogy még a pos­tásnőnek is ott hagy belőle mondjuk egy kettest. Ez a János bemegy a kocsmába, kikéri a sört a pepper- minttel, odaballag a pulthoz, Rózsi- ka, váltsad fel légyszi ezt az ötvenest, megyek gépezni, hátha épp ma üt be a nagy szerencse. Nem mehetsz Já­nos - dörmög tiltón Rózsika -, pod- porások nem gépezhetnek tegnaptól. Mire János belátja, hogy eddig hely­telenül élt, és a podporát másra költi. Tönkölybúza lisztjéből sütött ke­nyérre, félzsíros ÜHT tejre, konyhai robotgépre, szennyvízlebontó kert­barát baktériumra. Ahhoz még joga van. De csak addig, mígjogren- dünkbe bele nem foglalják, hogy a segélyen élő ember már olyat sem vehet, hisz segélyen alapuló min­dennapjaival ez (valakik szerint) el­viekben összeegyeztethetetlen. Egyébként hol van megírva, hogy az ember a segélyéből nem vehet pél­dául osztrigát? Vagy szarvasgombát? Vagy többévi segélyét összekupor- gatva egy palackot az 1982-es Mou­ton Rotschild bordeaux-i vörösbor­ból, 600 euróért? így János kénytelen lesz megkérni a minimálbérért dolgozó ivócimbo­ráját, hogy adja kölcsön a személyi­jét, és azzal majd engedi játszani a digitális leolvasórendszer, amelyet a törvényjavaslat vizionál. A nyeresé­get meg elfelezik, hisz demokrácia van, meg szabadság, egyenlőség, testvériség. Legalábbis a kocsmában. A fején talált szög MARIÁN LEŠKO Q uod licet fövi, non licet bovi - tartja a régi római mondás, vagyis amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek. Ha kicsit finomítjuk és frissítjük, úgy is mondhatnánk, amit lehet Ficónak Strasbourgban, azt nem lehet Kaliňáknak Brüsszelben. A szlovák kormányfő és a belügyminiszter is egyformán indította mon- dókáját az EP-képviselők előtt, amit a szlovák soros uniós elnökség apro­póján adtak elő. Fico kijelentette, hogy az „Európai Unió egy csodálatos és egyedülálló projekt”, amely békét és stabilitást hozott a kontinensnek. „Hadd csatlakozzam én is ehhez a kijelentéshez” - idézte fel Kaliňák Fico mondatát, azonban amit a felszólalásuk után végig kellett hallgatniuk a képviselőktől, az merőben eltért. Bár Fico kerülte az összes témát, amelyben nézeteltérés van közte és az unió között, a képviselők értésére adták, hogy ők nem feledkeztek meg ró­luk. Fico válaszaiban is kerülte anyilt konfrontációt, olyan általános kije­lentésekkel vitézkedett, hogy nem biztos, hogy a bírálói megfelelő infor­mációkkal rendelkeznek és kéri őket, „alaposan tanulmányozzák át a szlovák álláspontot”. Kaliňáknak nem sikerült ilyen könnyen kicsúsznia a kezükből. Éva Joly francia EP-képviselő nem hiába vizsgálóbíró az eredeti foglalkozása sze­rint, fején találta a szöget a Kaliňákhoz intézett kérdéssel: „Ladislav Baštemák pénzt utalt át az ön számlájára, most rendőrségi vizsgálat folyik ellene. Hogyan hihetnénk független vizsgálat lefolytatásában, amikor ön a belügyminiszter?” A belügyminiszter válasza az volt, hogy Szlovákiában nem a belügyminisztérium folytatja le a vizsgálatot, hanem az ügyészség, amely független. A francia képviselő asszonyt ez egyáltalán nem hatotta meg, a Denník N-nek azt nyilatkozta: „Harmatgyenge érv. Az ügyészség nem egymaga végzi a munkáját, a rendőrségi eljárásból tud kiindulni. A rendőrség pedig egyenesen a belügyminiszternek van alárendelve, tehát elég nagy problémával állunk szemben”. Rámutatott, hogy azt az össze­férhetetlenségi konfliktust, amiben odahaza fúldoklik, Kaliňák európai szintre emelte, hiszen éppen az Európai Ügyészség létrehozásáról folyik a diskurzus, amely az áfacsalások ellen is harcolna. És ebben a diskurzusban most Kaliňáknak is jócskán részt kell vennie. „Kaliňák és Baštemák kap­csolatát ismerve adódik a kérdés, hogyan hihetnénk egy összeférhetetlen­ségi konfliktusba keveredett belügyminiszternek? Ez roppant káros az eu­rópai ügyészségről szóló törvényalkotási folyamatra nézve.” A francia képviselőnő szerint ez az egyik ok, amiért Kaliňáknak le kell mondania. A másik is elég egyértelmű: „Nem emlékszem, hogy valaha is elnökölt volna az Európai Tanácsban olyan miniszter, aki ellen rendőrségi nyomozás folyt”. Fico úgy beszél Kaliňákról, mint aki pótolhatatlan az Európai Unió szá­mára. Éva Joly erre azt mondja, a politikai temetők is tele vannak pótolha­tatlan emberekkel, és Szlovákiában biztosan kell lennie akár egy tucatnyi politikusnak vagy szakembernek, aki átvehetné Kaliňák helyét az uniós elnökség alatt is. A képviselő asszony ebben az egyben téved, tucatnyi biztosan nincs. De egyet azért illene találni. Egyetlenegy embert, aki ellen nem folyik nyo­mozás és nem került összeférhetetlenségi konfliktusba, azért csak lehetne találni Szlovákiában. A szerző a Trend kommentátora A sárkányok és a politika TOKÁR GÉZA Az okostelefont használó fiatalok találtak maguknak elfoglaltságot a nyárra: tömegével mentek az utcára Pokémonokat keresni, miután a Nin­tendo játéka belépett a mobilalkal­mazások világába. A fejlődést, a di- gitalizációt, a gyorsan változó vilá­gunkat jól jellemezte a Gombaszögre visszaköltöző nyári tábor egyes elő­adásainak látogatottsága is. Talán a legnépszerűbb beszélgetések, ame­lyen az emberek nem fértek be a sá­torba, és ha befértek, türelemmel vé­gig is hallgatták, a sci-fi, a fantasy és a politika témakörében folytak, az előadó például olyan témát feszege­tett, hogy politológiai és jogi szem­pontból mennyire számít legitimnek Daenerys Targaryen trónra lépése a Trónok harcában. A szubkultúrák virágzásának ko­rában élünk. Egyre elteijedtebb az internet, a baráti társaságok hobbijai nagyon könnyen átlépik egy-egy ré­gió határait, sokkal gyorsabban ter­jednek a divathullámok. A hagyo­mányos témák mellett így nyernek teret olyan foglalatosságok, melyek önmagukban kevéssé tűnnek értel­mesnek, de annál többeket érdekel­nek -jellemzően a nyitottabbakat és a fiatalabb korosztályt, de ez nem ál­talános, hiszen például a magyar tár­sadalom is nagyon gyorsan beleta­nult a hoki alapszabályaiba, mióta a válogatott magyar mércével mérve sikeresen szerepelt a világbajnoksá­gokon. Az, hogy ki mennyire tudja ered­ményesen megszólítani a széles nyilvánosságot - legyen politikus, párt, intézmény, vagy közszereplő - attól is függ, hogy mennyire innova­tív, mennyire sikerül érdekessé ten­nie mondanivalóját. Csak a gomba­szögi előadásnál maradva, minden bizonnyal kevesebb fiatalnak lenne esély elmagyarázni a legalapvetőbb politikai fogalmakat, ha az előadás témája nem valamelyik népszerű filmsorozat, hanem mondjuk a bár­sonyos forradalom utáni Csehszlo­vákia lenne. Kevesebben érdeklőd­nének a nyelvi jogok iránt, ha nem lennének a piros munkaruhás akti­visták kétnyelvűsítő akciói, vagy a videón megörökített performanszok, csak a száraz, hivatalos dokumentu­mok. És kevesebben folynak bele a közügyekbe, ha a pártok nem tudják megragadni valamilyen újszerű do­loggal a polgárokat. A modem fej­lesztések, az új megoldások legalább olyan ütemben biztosítanak teret mindennek, mint amilyen gyorsan lehetetlenítik el a régi módszereket. Szlovákia az útkeresés időszakát éli. Az ellenzék performanszokkal és tüntetésekkel igyekszik az utcára vinni a politikát, a civilszervezetek, think-tankek és szabadgondolkodók képzésekkel, tréningekkel, szabad­téri akciókkal próbálják láthatóvá tenni azt az ügyet, amelyet fontos­nak tartanak. Néhányuknak még si­kerül is, és legalább annyira hasz­nosak, mint amennyire furcsának tűnhet első látásra - például egy sárkányon elmagyarázni az atom­fegyverek értelmét, mint történt most Gombaszögön. FIGYELŐ A vezetós megtudta, hogy puccs készül A török hírszerzés tudott a ké­szülődő államcsínyről, és néhány órával előtte figyelmeztette a hadsereget—írta a Nokta török hetilap. A kormányt bíráló cikkei­ről ismert magazin szerint a hír­szerzés pénteken délután négykor kapott információt a tervezett ál­lamcsínyről. Fél óra múlva Hakan Fidan, a hírszerző szolgálatvezető helyettese átadta az információt Yasar Gülemek, a fegyveres erők parancsnokhelyettesének. Ezután 18 óra 30 perckor Hulusi Akar ve­zérkari főnök parancsot adott a légtér teljes lezárására, megtiltotta a katonai repüléseket, a hadsereg és a haditechnika mozgását. A he­tilap szerint az összeesküvők szombat hajnal 3 órára tűzték ki az államcsíny kezdetét, minthogy azonban a terv időközben kiderült, előrehozták péntek 21 órára. A kiszivárgás lehet a magyarázat ar­ra, miért tudták olyan gyorsan le­verni a puccsot. A lap szerint az államcsínykísérletnek 208 halálos áldozata volt. (MTI) 2020-ra magyar euró? Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország 2020-ig csatlakozhat az eurózó- nához - derült ki a Magyar Hír­lapnak adott interjújából. Szerinte erre akkor van esély, ha közelebb kerül az ország gazdasági fejlett­ségben az európai átlaghoz, vala­mintjavul a termelékenység. Varga szerint az eurózóna eddigi történetéből az euró előnyei mel­lett kiderült az is, hogy milyen hátrányai vannak a közös pénz­nek. Ezért Magyarország számára előnyösnek tartja, hogy megvá­laszthatja, mikor csatlakozna, mert rossz versenyképességgel és rossz árfolyammal nem éri meg. „A forint nevű házból akkor érde­mes elköltözni, ha biztonságosabb fedelet találunk” - mondta a mi­niszter. A csatlakozási feltételek teljesítéséről elmondta, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank jelentése szerint Magyarország a fontosabb krité­riumokból csak az árfolyamra vo­natkozó feltételt nem teljesíti. (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents