Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-16 / 165. szám, szombat

www.ujszo.com | 2016. július 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 „Gázoljátok el őket!” HÁTTÉR Nem a nizzai volt az első eset, amikor magányos dzsihádis- ták járművet használtak terrorcselekmény elkövetésére. Két nigériai származású férfi 2013 májusában Londonban fényes nap­pal elgázolt egy fiatal katonát, Lee Rigbyt. Ezután halálra kaszabolták, végül megpróbáltak lefejezni. Köz­vetlenül a támadás után videofelvé­telt készítettek, az egyik gyilkos ab­ban azt mondta, így akarták meg­bosszulni azoknak a muzulmánok­nak a halálát, akiket brit katonák öl­tek meg. Az ellene indult eljárás so­rán ez a 6 gyerekes, brit állampol­gárságú férfi a tettét azzal indokolta, hogy „Allah katonájaként küldetést hajt végre”, és „háborúban áll Nagy- Britanniával a szemet szemért, fogat fogért elv alapján”. Másfél évvel később, 2014 októ­berében egy 25 éves, a dzsihádnak behódolt kanadai férfi Montrealban járművével nekihajtott három kato­nának, közülük egy meghalt. A tá­madót végül agyonlőtték a rend­őrök, mint később kiderült, Szíriába készült harcolni. Az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezet írásban vagy videó- üzeneteiben évek óta tüzeli harcosait és önkénteseit a váratlan, pontos uta­sítások és szervezés nélküli akciók végrehajtására. Öljetek, bárhogyan! Abu Mohammed al-Adnáni az Iszlám Állam hivatalos szóvivőjének nevezi magát, a nyugati hírszerzés csak a dzsihádista szervezet „táma­dási minisztereként” emlegeti. Al- Adnáni az ilyen egyedi, bármilyen rendelkezésre álló eszközzel végre­hajtható merényletek elkövetésére adott ki utasítást 2014 szeptemberé­ben, a kalifátus kikiáltását követően. Az Iszlám Állam fő médiumának számító al-Furkan által közzétett hangüzenetben brutális felhívással fordult a kalifátus katonáihoz, mely szerint minden lehetséges eszközzel támadják a Nyugatot. „Védjétekmeg az államunkat a lakhelyeteken, bár­hol legyen is az. Ha van lehetőséged végezni egy hitetlen amerikaival, eu­rópaival - különösen egy rosszindu­latú, mocskos franciával -, ausztrál­lal vagy kanadaival, vagy bármilyen más hitetlennel azok közül, akik há­borút viselnek az Iszlám Állam ellen, akkor hagyatkozz Allahra, és öld meg, amilyen úton-módon csak le­het. Ne kérd mások tanácsát vagy vé­leményét. Ha nincs bombád vagy go­lyód, akkor zúzd be a fejét egy kővel, késeid halálra, hajítsd le egy magas helyről, üsd el az autóddal, fojtsd meg vagy mérgezd meg. És ha ezekre sem vagy képes, akkor legalább köpd ar- con!”-üzente Al-Adnáni. Aljas, tökéletes módszer A magányos farkasok európai ak­ciót az Iszlám Állam annak előre kal­kulálható hatásmechanizmusa miatt hirdette meg. Az aljas, de logikus terv így épül fel: 1. Az emberek biztonságérzete meginog, ez a félelem és gyanakvás - még ha nem is nyíltan kimondva - valamilyen szinten az egész musz­lint közösségre kivetítődik. 2. Mindig van politikai erő, mely rárepül a félelmekre, s így nagy nyil­vánosságot kapnak a muszlimokkal szembeni en bloc ellenérzések. 3. Ellenreakcióként a muszlim közösség sok tagjában erősödik a ki­rekesztettség érzése és a sértettség. 4. Ezért egyre többen radikalizá- lódnak, és fogadják el az Iszlám Ál­lam „vagy mi, vagy ők” logikáját. Az Iszlám Állam így „önjáróvá válik”, és úgy tűnik, hogy a kalifátus borítékolható bukása után is tovább fog élni. (MTI, index) Bonyolult békeidők SZALAY ZOLTÁN E urópában továbbra is béke van. Bár már a tavaly novemberi párizsi merényletek után is többen - köztük a francia elnök - tettek olyan kijelentéseket, Franciaország háborúban áll, most pedig újabb súlyos támadás érte az országot, le kell szögezni, hogy a kontinenst nem fenyegeti háború. Minden egyes terrortámadás elkeseredett próbálkozás arra, hogy ez megváltozzon, de továbbra is ér­vényes, hogy ezek a támadók az európai demokráciákat nem tudják ko­molyan veszélybe sodorni. Úgy tűnhet, méltatlan a nizzai áldozatok em­lékére nézve ezt kijelenteni. A merénylet tragikus, felháborító, megrázó, a fájdalom pedig felfoghatatlan. Az elkövetés módja túlmegy ajózan gondolkodás kategóriáin. Nem egyszerűen hidegvérű gyilkosról beszél­hetünk, hanem valami ép ésszel már-már felfoghatatlan vérszomjról. A gyűlölet alpári módon korrumpálta a valóságot. Súlyosbítja a helyzetet, hogy másfél év alatt ez már a harmadik nagy, tömeggyilkos terrortáma­dás francia területen, és komoly jelképes üzenete is van: az egész modem nyugati civilizációt alapjaiban meghatározó francia forradalom emlék­napját akarta beszennyezni a támadó. A félelem természetes reakció, a támadások rendszeressé válása óhatat­lanul hatással van a hétköznapjainkra, a viselkedésünkre, a terveinkre. Növekszik a gyanakvás, a bizalmatlanság, és amikor nyaralási célpontot választunk, figyelembe vesszük azt is, vajon felrobbanhat-e a reptér, a vasútállomás, a metró, amikor épp ott vagyunk. Át kell gondolni, hogyan dolgozhatnak hatékonyabban a titkosszolgálatok és a bűnüldöző szervek, hogy a lehető legtöbb esetet ki lehessen szűrni. Mindent így sem lehet kiszűrni. Valószínűleg nem ez volt az utolsó ilyen támadás, még akkor sem, ha az Iszlám Állam (e sorokat írásakor a nizzai támadást még egy szervezet sem vállalta magára) elbukik az ellenfeleivel vívott harcban. A felsoroltak ellenére Európában továbbra sincs háború. Felesleges lenne háborús retorikával reagálni, hiszen ezek nem háborús támadások. Igen, terrorizmusnak azt nevezzük, amikor az állam alapjait veszélyezte­tik, és ez kétségkívül érvényes ezekre a támadásokra. Európa azonban erősebb annál, mint hogy meg kellene rettennie a terrorizmustól. A táma­dók nem tudják elérni, hogy komoly károkat-tehessenek a civilizációnk­ban, a kultúránkban, a gondolkodásunkban. Rossz módszert választottak. A terrortámadásokat meg kell állítani, s amíg ez nem történik meg teljes hatékonysággal - például amíg az Iszlám Állam tovább tudja hirdetni pro­pagandáját -, addig sem szabad megfeledkeznünk róla: Európát nem ta­szították háborúba, Európában béke van. Bonyolult viszonyok között fennálló, meg-megzavart, ostromolt béke, de akkor is béke, és ez az, amit a támadók a legjobban irigyelhetnek tőlünk. FIGYELŐ Mit jelent a rendkívüli állapot? Meghosszabbítják Franciaország­ban a tavaly novemberi terrorcse­lekmények óta érvényben lévő rendkívüli állapotot. Rendkívüli állapot idején a hatóságok egyebek mellett internetes honlapokat zá­rolhatnak, és arra is jogot kaphat­nak, hogy a sajtó egésze fölött át­vegyék az ellenőrzést. Radikális egyesületeket és szervezeteket oszlathatnak fel, korlátozhatják az emberek gyülekezési és mozgás- szabadságát, házi őrizetet rendel­hetnek el, bírói engedély nélkül házkutatást tarthatnak, ún. védelmi övezeteket jelölhetnek ki (ahol korlátozható a polgárok tartózko­dása), rendezvényhelyszíneket, gyülekezőhelyeket és vendéglátó- helyeket zárhatnak be, valamint a legálisan tartott fegyvereket is el­kobozhatják. Forgalomkorlátozást és kijárási tilalmat rendelhetnek el, és kitilthatják a megyék területéről mindazokat, akik akadályozzák a hatóságok munkáját. (MTI) Vérben úszó Azúr-part MTI-HÁTTÉR A nizzai támadás az Azúr-part fővárosának szimbolikus helyén, a Promenade des Anglais sétányon történt. A Földközi-tenger partján álló vá­ros a 19. század óta turistalátványos­ság, a híres sétány egy angol tisztele- tesről és a fivéréről kapta a nevét, akiknek az elgondolása alapján 1824- ben létrehozták a tengerparttal pár­huzamosan. Akkoriban ugyan még csak keskeny földút volt, a következő évtizedekben épült ki, napjainkban már négy sávon halad rajta a forga­lom. Nizza 1860-ig a piemonti, majd a szárd királysághoz tartozott, ezután lett Franciaország része. Szállodák, paloták, luxus A Belle époque - az 1914 előtti boldog békeévek - idején Nizza koz­mopolita vendégkörével fénykorát élte. Számos arisztokrata és tőkés lá­togatta az enyhe telek miatt. 1880 tá­ján angol mintára keleti stílusban épült kaszinót emeltek egy tengerbe nyúló mólón. Az 1920-as évektől a város az Azúr-partra települő ameri­kaiak egyik kedvelt célpontjává vált. Közöttük volt John Dos Passos író is. A két háború között több száz házat építettek art deco stílusban a város­ban, ahol számos művész, zenész és író talált otthonra. Számos luxusszál­loda, kaszinó és palota épült a város­ban. 1912-ben a román Henri Neg- resco építette meg a nizzai paloták legismertebbjét. Röviddel később az angol Henry Ruhl is megépítette a ne­vét viselő szállodát a jelenlegi Mér- idien Hotel helyén. Az Angol sétány hímevét több más szálloda is öregbí­ti, így a Palais de la Méditerranée, amelynek homlokzata - akárcsak a Negresco kupolája - műemlék. A sé­tányon olyan ünnepi rendezvényeket is tartanak, mint a nizzai karnevál vagy a virágkamevál. Nizzába évente mintegy négymillió turista látogat. Nizza városának 342 ezer lakosa van. A 45 települést magában foglaló Nice-Cote d'Azur agglomeráció lé- lekszáma meghaladja a félmilliót. Pedig felkészültek A város a Le Monde című francia napilap tegnapi írása szerint felké­szült a terrorcselekményekre. A febmári virágkameválra - amely a riói és a velencei karnevál után a har­madik leglátogatottabb ilyen ren­dezvény - a belügyminisztérium koordinálásával különleges bizton­sági rendszert állítottak fel, csak­úgy, mint a labdarúgó-Eb-re - a vá­rosban négy mérkőzést játszottak. Az egymillió vendégre számító kar­nevál volt az első „valóságos” fő­próba, amelyen megerősítették a rendőri készültséget, tűzszerészeket és robbanószer-kutató kutyákat ve­zényeltek a megyébe. Négyzetkilo­méterenként 15 kamerájával Nizza az ország egyik legjobban megfi­gyelt városa. Gyakorlat volt az Eb előtt Március 8-án az Eb többi helyszí­néhez hasonlóan Nizzában is szimu­lációs gyakorlatot tartottak, ahol a biztonsági erők és a mentők minden eshetőség elhárítására felkészültek, egyebek mellett egy stadion elleni támadás okozta sebesültáradatra is. A szomszédos Cannes-ban ren­dezett filmfesztiválra a számítógé­pes támadások kivédésére alkalmas parancsnokság létrehozását is elő­irányozták. Külön figyelmet szen­teltek a tenger felől érkező veszély­nek, az öbölbe érkező valamennyi hajó ellenőrzését előírták. A tenger biztosítása a novemberi párizsi me­rényletek után elrendelt biztonsági intézkedéscsomag része volt. A munkát Nican Nuriel volt izraeli tá­bornok vezette, aki figyelembe vette a mumbayi szállodák és a madridi vasúti merényletek tanulságait is. A nizzai merénylőnek azonban sike­rült kijátszania valamennyi intézke­dést.

Next

/
Thumbnails
Contents