Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-16 / 165. szám, szombat
KÖZÉLET 6 I 2016. július 16. I www.ujszo.com A Főnix-ügy civilek szemével IBOS EMESE Pozsony. Mélyen hallgatott eddig a szlovákiai magyar közösség a Főnix-üggyel kapcsolatban. A Főnix Polgári Társulás az elmúlt négy évben 290 millió forint támogatást kapott több magyarországi állami forrásból. Idén 200 millió forintot nyertek el „a közösségi tudatot és az anyanyelvi oktatást erősítő kulturális rendezvénysorozat” megvalósítására. Többhetes nyomozást követően sem sikerült azonban kideríteni, hogy valóban megvalósultak-e ezek a rendezvények. Pártközeli források szerint a Főnixnek adott magyar állami támogatások az MKP-nál landoltak, kulturális rendezvények helyett a választási kampányra és az alkalmazottak finanszírozására fordították azokat. A szlovákiai magyar köz- és kulturális élet szereplőit arról kérdeztük, mi a véleményük a Főnixügyről. Beke Zsolt irodalomkritikus Mindenekelőtt a botrány jut róla eszembe, annak a sokak által leírt ténynek a bizonyítéka ez, hogy a kultúrára szánt pénzek pártokhoz, mellettük vagy kissé arrébb álló üzletemberekhez vannak becsatomázva. Másodszor azok szemen köpésének tartom, akik a kultúrával foglalkoznak, legyen szó magas kultúráról vagy éppen a kis közösségek megtartásáról, helyi Csemadok-szervezetekről is. Har- madszor, hogy például a Csemadok országos szervezetét szintén érdemes lenne megkérdezni, ők még a Főnixnél is több támogatást kaptak, az elnöke pedig politikus. Negyedszer, hogy nem lesz így megmaradás. Ötödször, hogy nem várok sok eredményt az időközben elindított nyomozástól sem. Ami pedig rosszabb, hatodszor, a kultúratámogatás gyakorlata sem fog a lényegét tekintve megváltozni belátható időn belül, egy másik botrány: a csak MKP-politikusokat soraiban tudó MÁÉRT dönt a „kiemelt fontosságú intézményekről”, s így a szlovákiai magyarok számára elkülönített forint százmilliókról - vajon kik kapják ennek a támogatásnak a java részét? Zászlós Gábor volt miniszterelnök-helyettes 1989 óta minden ellenzékben lévő párt időnként követelte a pártfmanszírozás átlátható jogi szabályozását. Ez azonban rendszerint kormányra kerülésük után az ún. politikai akarat hiányában nem született meg. Személy szerint, én ezidáig nem hallottam a Főnix PT-ről, így természetesen nem is tudom megítélni közéleti tevékenységének eredményességét. A Főnix PT kapcsán nem lenne korrekt bárminemű minősítés, netán spekuláció. Pillanatnyilag csak sajtóinformációk alapján annyit tudunk, hogy az illetékes bűnügyi szervek a kapott pénz felhasználását illetően vizsgálódnak. Az már korábban is gyakorlat volt, hogy különböző magyarországi forrásokból ál- vagy valós célok támogatására különböző összegek érkeztek szlovákiai jogi személyek részére. A mindenkori magyar kormány saját belátása szerint támogat mozgalmakat vagy ügyeket. Nyilvánvaló, hogy a rendeltetésszerű felhasználást az adományozó kérheti számon a Főnix PT-n is. Amennyiben a szlovákiai jogszabályoknak megfelelően bejegyzett polgári társulás vagy egyéb szervezet, akár politikai párt is a jogszabályok megkerülésére tesz kísérletet, viselniük kell a felelősséget. a Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője: Magyarország és a magyar kormányzat kompetenciája, hogy mire ad támogatást és ezzel hogyan számol el. Nem tudok olyan határon túli projektről, ami emiatt az ügy miatt nem kapott volna támogatást. Orosz Örs, a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője: Az utóbbi két hétben Gombaszögön voltam, főszervezőként, és azért is, mert új helyre költöztünk, minden nap a tábor körüli teendőkkel kellett foglalkoznom. A híreket egyáltalán nem volt időm figyelni, így nem tudok véleményt nyilvánítani egy olyan témában, amelyről nem tudok mindent. Urbán Péter, a Tandem civilszervezet vezetője: Az Új Szóban megjelent információkból számomra az derül ki, hogy hogyan van finanszírozva egy politikai párt Magyarországról egy látszólag fiktív civil- szervezeten keresztül. Számomra nagy kérdés, hogy valóban a kultúrára szánt összegből vették-e el ezt a pénzt. Úgy tűnik, ezt az összeget egyáltalán nem a kultúrára, hanem eleve a politikai pártnak szánták. Mivel nem akarták egyenesen a párt számlájára utalni, ezért fiktív civilszervezetnek adták a pénzt. Ez pedig nincs rendben, ezzel személy szerint egyáltalán nem értek egyet. Ha valaki politikai pártot akar támogatni, tegye azt nyíltan, ha pedig a kultúrát, akkor utalja az összeget annak, aki közvetlenül kultúrával foglalkozik. Politikai célok miatt ne piszkoljuk be a civil nevet. Azt gondolom, hogy ez ellen a civil- szervezeteknek tiltakozniuk kell, hogy ne erre legyenek felhasználva, hanem valós működésre kapjanak pénzt, mellyel átláthatóan elszámolnak, hogy máskor is kapjanak támogatást. Sólymos: most elérhetjük azt, amit korábban aligha BŐDTITANILLA A Híd ajtaja nyitva áll az MKP előtt, de az együttműködés nem cél, hanem eszköz - mondta Sólymos László környezetvédelmi miniszter az Új Szó-stúdió vendégeként a Gombaszögi Nyéri Táborban. A megkerülhetetlen kérdésre, jó ötlet volt-e belépni a Smerrel, SNS- szel és Sieť-el közös koalícióba, Sólymos így felelt: „Aki kicsit is a realitás talaján mozog, annak látnia kell, hogy ez volt az egyetlen lehetőség. Minden pártnak az a célja, hogy kormányra kerüljön. Ha csak azt nézzük, hogy az iskoláinkat kivettük a kvótarendszer alól, már akkor is megérte.” A Híd a Radiéová-kormány idején is a koalíció tagja volt, Sólymos akkor frakcióvezető volt. „Azt látom, hogy ebben a kormányban amiben megegyeztünk, az egyelőre úgy van. Azt gondolom, hogy olyan dolgokat is elérhetünk, amelyeket a Radičová-kormányban nem biztos, egy Sulik-Matovič—Lipšic összetételű kormányban pedig biztosan nem” - hangsúlyozta Sólymos. Elismerte, egy koalíciós kormányban minden tagjának vannak olyan pillanatai, amikor nehéz úgy szavaznia, ahogy a partnereinek megígérte, de nem tart attól, hogy esetleg az SNS megtorpedózna egy magyar érdekeltségű ügyet úgy, ahogyan azt a koncessziós díjak emelésénél tette. „Eddig nem úgy néz ki” - fogalmazott Sólymos, amikor azt kérdezték tőle, nem tehet-e keresztbe például az SNS a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény elfogadásánál. A szaktárcáját illetően három fontos feladatot nevezett meg a miniszter: új környezetvédelmi stratégia létrehozása, az alacsonyfelhasználású iparra való átállás és környezetvédelemre, környezettudatos életmódra nevelés. Sólymos azt is prioritásának tartja, hogy a korábbi kormányzati ciklusokban elhanyagolt dél-szlovákiai területek ne legyenek tovább megkurtítva, amikor a környezetvédelmi alapból vagy uniós forrásokból pénzt igényelnek. A tárca előző vezetője, Peter Žiga a vajkai komp botrányáról híresült el. „Ezt megoldottuk, az előnytelen szerződést felbontottuk, a mostani szolgáltató csak addig végzi a komp üzemeltetését, amíg le nem zárul az új közbeszerzés. Biztos vagyok benne, hogy utána sokkal előnyösebb feltételek mellett fog üzemelni a komp” - jelentette ki Sólymos, hozzátéve: ez a rövid távú megoldás, de jelenleg hatástanulmányok készülnek az alagutak használatáról vagy egy esetleges híd megépítéséről is. A Híd és az MKP együttműködésével kapcsolatban Sólymos megjegyezte: „A Híd ajtaja nyitva áll az MKP előtt. Az együttműködés nem cél, hanem eszköz, hogy eléljük a közös céljainkat. Olyan sokban nem különbözünk egymástól, mindkét pártnak fontos az iskoláink védelme, a kultúra ápolása, és hogy régióink ne legyenek hátrányos helyzetűek. Már most el kell kezdeni ezzel kapcsolatban dolgozni, és akkor a következő parlamenti választásokra lehet egy erős közös lista. Ha megyei és ön- kormányzati szinten egymásnak feszülünk, akkor nehéz lesz ezt összehozni.” Sólymos László az Új Szó-stúdióban Mózes Szabolccsal, lapunk munkatársával beszélgetett (Tóbiás Gergely felvétele) Menyhárt: új üzenet kellene Gombaszög. Meg kell tartani az etnikai alapú politizálást, de modernebb, frissebb kommunikációra van szükség - nyilatkozta Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) új elnöke, aki a Gombaszögi Nyári Táborban volt az Új Szó stúdió vendége. „Az MKP fél- kampánymódra kapcsolva már most a jövő évi megyei választásokra készül” - jelentette ki a pártelnök. A nagy kérdés azonban az, lesz-e együttműködés a Híddal, vagy sem. Menyhárt nem akart konkrétumokat mondani, csak annyit, a legjobb megoldást fogják keresni, ami az adott régiónak a leghasznosabb. Az MKP-n belül van egy tábor, amelynek tagjai szerint a Híd elvágta magát azzal, hogy belépett a kormánykoalícióba, és nem kell velük keresni az együttműködést, a másik tábor azonban azt vallj a, tárgyalni kell a Híddal. Erre a felvetésre Menyhárt azt mondta, hogy „az MKP, mint a jó magyar ételek, tartalmaz csípős fűszereket is. Menyhárt József, az MKP új elnöke (Tóbiás Gergely felvétele) „Egyesek azt vallják, soha nem szabad összeállni másokkal. A nyelvhatáron élők azonban másképp látják. A kampány során gyakran elhangzott egy szó, meg is zenésítették, ez pedig az, összefogunk. Mert ha a megosztottságot visszük tovább, akkor elfogyunk” - mondta Menyhárt, ezzel azt sejtetve, inkább a Híddal való egyeztetés támogatná. A pártelnök elmondta, az, hogy az MKP egymás után három választásokon sem jutott be a parlamentbe, talán azt mutatja, hogy a párt „a nemzeti üggyel megszólítható embereknél elérte a plafont”. „Látnunk kell, hogy vannak régiók, ahol a szívünkben a döntés már nem üzenet, mert a zsebük üres. Ha azok az emberek nem tudnak boldogulni, nem találnak munkát, akkor ez csak egy üres szólamnak tűnik számukra” - ismerte el az új pártelnök, hangsúlyozva, gazdaságilag is erősíteni kell ezeket a régiókat. Menyhárt szerint ha Eszak-Magyaror- szágra üzemek, gyárak települnének, és ott szlovákiai magyarok is dolgozhatnának, akkor az a gazdasági helyzet javulását is elősegítené, valamint a magyar nyelv presztízsét is növelné, (bt)
