Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-02 / 154. szám, szombat
PRESSZÓ ■ 2016. JÚLIUS 2. 14 SZTÁRVILÁG www.ujszo.com Egykoron Kellér Dezső adta a klasszikussá váló tanácsot szerzőtársainak: a téma az utcán hever. Csak le kell hajolni érte. 1960-tól az utcán, pontosabban a hollywoodi hírességek sétányán láthatók azok az ötágú csillagok, amelyek a legjelentősebb alkotóművészek nevét örökítik meg. A sétány központja a kelet-nyugati irányú Hollywood Boulevard és az északról délre futó Vine Street kereszteződése. Innen kiindulva, a két utcán a négy égtáj felé húzódnak a csillagos burkolólapokkal dekorált járdák. Az első csillagot 1960. február 9-én Joanne Woodward színésznő, Paul Newman felesége kapta. Ezt követően gyors egymásutánban ítélték oda a művészetek legjelesebb képviselőinek, viszont tisztelegve a nagy elődök előtt mindazok a pályájukat befejezett vagy elhunyt jelentős alkotók utólag is kaptak csillagot, akik a 20. század kezdetétől a színházat, zeneművészetet, mozit és a szórakoztatóipart jelentősen fellendítették. A fekete gránitlapba beágyazott, bronz szegéllyel ellátott csillag csak a művész nevét és annak az ágnak a piktogramját tartalmazza, amelyben kitüntették. A csillagot egy bizottság ítéli oda, amely a jelöléseket gondosan elemezve dönti el, hogy a javasolt személy méltó-e a kitüntetésre. Ami számunkra érdekes, több magyarral, illetve magyar származású művész nevével is találkozhatunk a nevezetes sétányon. A két, egymást keresztező utcán több magyar név található, valamennyi a Hollywood Boulevard-on. Az alábbiakban szereplő hírességeken kívül azok az Oscar-díjasok, akikről egy korábbi írásban már volt szó: George Cukor, Fuchs Vilmos, George Pál, King Vidor, Lukács Pál és Zukor Adolf. A legnagyobb szabadulóművész: Harry Houdini Nevének hallatán azt hinné az ember, hogy Amerikába szakadt franciát takar. Ami nem is áll mesz- sze az igazságtól: minden idők legnagyobb szabadulóművésze keresztnevét a 19. század végének legnagyobb amerikai illuzionistájától, Harry Kellartól kölcsönözte, míg családneve a modern mágia megalapozójától Jean Eugene Ro- bert-Houdin-tól származik. A szóvégi -i a rokonságra utal a franciában: a Houdini azt jelenti, hogy Houdinhoz hasonló. Mindenesetre az egykori Weisz Erik kapcsán, aki a 20. század elejére minden idők legnevesebb szabadulóművészévé vált, a Nobel-díjas író, George Bemard Shaw azt írta, hogy szerte a világon a három leggyakrabban emlegetett név Jézusé, Sherlock Holmesé és Houdinié. vészesen emlékeztet Puccini Pillangókisasszonyára. Mindenesetre e darab sikere megnyitotta Lugosi számára a legjobb színházak kapuit: 1927-ben felkérték a Broadway-n bemutatandó Drakula című darab címszerepére. A magyar színész oly félelmetesre vette a figurát, hogy több mint ötszázszor játszották, ezt követően még két évig turnéztak vele. A frenetikus siker hatására a Universal filmstúdió 1931-ben Lugosi Bélát kérte fel a filmváltozat címszerepének eljátszására. Ez a film hozta meg számára a világsikert, ám egyben be is skatulyázta: a későbbiekben is csak horrorfilmekben szerepeltették Lugosi Béla volt az első magyar színész, aki csillagot kapott a 6340 Hollywood Boulevard-on, a Hírességek sétányán. Csillagok csillagai Persze Budapesten, ahol 1874. március 24-én látta meg a napvilágot, ezt még nem lehetett sejteni. De kezdetben még Amerikában sem, ahova Erik négyéves korában vándorolt ki a család. Egy spirituális jellegű bemutató keltette fel az érdeklődését a mágia iránt. Ezért elhatározta, hogy ő lesz a „kártyakirály”, s ennek érdekében egy sor trükköt is elsajátított. Tizenhét évesen barátjával, Jacob Hymannal megalapította a Houdini-testvérek társulatot, és bűvésztrükköket mutattak be. De hamarosan rájött, hogy az igazi nagy attrakció a szabadulóművészet. Nagy előszeretettel lépett fel rendőri környezetben, ilyenkor hozott — tehát nem Charles Vidor Harry Houdini Johnny Weissmuller mint Tarzan, és Maureen O'Sullivan mint Jane saját maga által esedeg preparált - bilincsekkel, lakatokkal köröztette gúzsba magát. Szinte felfoghatatlan volt, hogy valamennyi számát teljesen izoláltan, a nézők árgus szemeitől kísérve adta elő: Európai körútja alkalmával Berlinben meztelenül hagyta magát a rendőrök által megbilincselni, számtalan lakattal gúzsba komi, ebből nyilvánvaló volt, hogy semmilyen segédeszközt nem tud elrejteni, szabadulási trükkje mégis sikerült. Egyszerűen nem hitték el neki, hogy nem rendelkezik természetfeletti erővel, holott ezt lépten-nyomon hangoztatta. Természetesen eljárásainak titkát nem árulta el, viszont sokat tett a bűvészet megszerettetéséért, ennek kapcsán könyvet is kiadott Harry Houdini bűvésziskolája címen, valamint száznál is több csalást leplezett le: megmutatta, milyen álnok trükkökkel szerzik meg a kuruzslók a hiszékeny emberek pénzét. A világ legnagyobb szabadulóművésze egyedül a betegség karmaiból nem tudott elmenekülni. Ezzel függ össze legendákkal övezett halála is. Eszerint a montreali McGill Egyetem hallgatóinak tartott bemutatón kijelentette: olyan erősek a hasizmai, hogy megakadályoznak minden belső sérülést. Az egyik hallgató ezt komolyan vette és minden előzetes figyelmeztetés nélkül gyomron vágta. A helyszínen ugyan nem történt nagyobb baj, viszont hamarosan rosszul lett, és 1926. október 31-én, 52 éves korában elhunyt. A boncolás derítette ki, hogy a halálát perforált vakbélgyulladás következtében kialakult hashártyagyulladás okozta. Bár nagy fájdalmai voltak, nem fordult orvoshoz. így aztán az ominózus ütés ugyan hozzájárulhatott állapota rosszabbra fordulásához, viszont a tragédia enélkül is bekövetkezett volna. A magyar származású szabadulóművész saját csillagot kapott a 7001 Hollywood Boulevard-on a Hírességek sétányán. Nem rokona, csak ismerőse: Vidor Károly Közismert, hogy a három angliai filmes, Korda Sándor, Zoltán és Vince édestestvérek voltak. Ami eleve azt sugallja, hogy két amerikai kollégájukat, King Vidort és Charles Vidort, akiknek egyaránt csillagot szenteltek a hollywoodi hírességek sétányán, szintén rokoni szálak fűzték egymáshoz. A két Vidort - bár egyaránt amerikai rendezőként működtek - születésük idején egy egész világ választotta el egymástól: King Texasban, míg Charles - Károlyként - Budapesten látta meg a napvilágot. Neki teljes 24 évre volt szüksége ahhoz, hogy az Újvilágba kerüljön. Filmes karrierre vágyott, ezért spórolt pénzét egy saját kivitelezésű, 1929-ben forgatott rövid alkotásba fektette, amely A híd címet kapta. A Szergej Eisenstein hatására utaló kamera egymás mellé rendelve mutatatja a különböző helyszíneken játszódó eseményeket, Hollywood nagy sztárja: Lugosi Béla A filmvászon első horrorsztárja 1882. október 20-án lát ta meg a napvilágot Lúgoson, Blaskó István és Vojnich Paula gyermekeként. Tizenkét éves korában végleg abbahagyta iskolai tanulmányait, elköltözött otthonról és alkalmi munkákat vállalt. Fiatalkorától vonzotta a színpad. Művészneveként szülőhelyét választotta, így lett belőle Lugosi Béla. Kezdetben a közeli Temesváron játszott, 28 évesen a Szegedi Nemzeti Színház tagja lett. A Magyar Színházban, a Király Színházban, majd a Palota Színházban tett kitérő után 1912-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Olt Arisztid néven 12 filmben játszott. Hamar rájött arra, hogy a filmipar igazi központja az Újvilágban lesz, ezért elhatározta, hogy az Egyesült Államokban próbál szerencsét. Első angol nyelvű szereplése a The Red Poppy című darabban volt, amely magyarra Vörös pipacsként fordítható. A Kínában játszódó, első szovjet-orosz balett cselekményében és tragikus végkifejletében ami az Újvilágban meglepő újdonságnak számított. Viszont ez elég volt arra, hogy a Metro- Goldwyn-Mayer társaság rábízza az 1932-ben bemutatott Fu Manchu maszkja című filmet. Az egzotikus kalandfilm egy eszelős professzorról szól, aki igyekszik megszerezni Dzsingisz kán maszkját és legendás világverő kardját, hogy korládan hatalmat szerezzen magának. E film sikere biztosította Vidor számára a további megbízatásokat. A legtöbb nagy rendező megajándékozza a nézőket legalább egy világsztárral. Charles Vidor faragott sztárt a múlt század negyvenes éveinek legszexisebb fiatal színészpalántájából, Rita Hayworthból. Zenészek életéről szóló művei kö-
