Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-02 / 154. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2016. JULIUS 2. SZTÁRVILÁG 15 zül kiemelkedik a Fryderik Cho­pint bemutató Az emlékezetes dal, amelyet hat kategóriában jelöltek Oscar-díjra, valamint Liszt Ferenc életrajzi filmje, amely végzetessé vált számára. A mágikus tűz forga­tására Bécsben került sor. A meg­feszített tempóban dolgozó ren­dező 1959. június 4-én késő este szállodai szobájába hazatérve erős mellkasi fájdalmat érzett. Felhívta segédrendezőjét, Milton Feldmant, aki azonnal orvosért szalasztott. Későn jött a segítség: a doktor már csak a hirtelen beállt halált tudta megállapítani. Charles Vidor ko­rán távozott: még 59 éves sem volt. A film befejezésére a Columbia stúdió George Cukort kérte fel, aki a mű címét Befejezeden dalra változtatta. Charles Vidor jelentős hozzájáru­lásáért a filmművészethez csilla­got kapott a hollywoodi Híressé­gek sétányán a 6676 Hollywood Boulevard-on. A párizsi olimpia elszármazott hőse: Johnny Weissmuller A későbbi Tarzan -ilmek legendás címszereplője soha nem tartotta színésznek magát, hittel vallotta, hogy egész életében megmaradt úszónak. 1904. június 2-án született Szabadfalun, amely ma Temesvár külterülete. A következő évben a család kivándorolt az Egyesült Ál­lamokba. Aligha gondolná valaki, hogy vézna, beteges kisgyerek volt, akinek az orvosok azért ajánlották az úszást, hogy egy kissé felerősöd­jék. A kúra várakozáson felül si­került: 190 centiméteres, 95 kilós daliává nőtte ki magát. Alig töltötte be a 18. életévét, ami­kor 1922. július 2-án már sport- történelmet írt: a világon elsőként úszta meg a 100 méteres távot egy percen helül, 58,6 másodperces eredményét hosszú időn keresztül csak ő maga tudta túlszárnyalni, még hatvanhatszor sikerült világ­csúcsokat megdöntenie. Mindösz- sze 20 éves, amikor a párizsi nyári olimpiai játékok egyik bálványa lesz belőle: a hatalmas termetű, adoniszi testalkatú fiatalember megnyeri a 100 méteres és a 400 100 méteres gyorsúszást, a 4x200 méteres gyorsváltóval ugyan- ".••• csak aranyat sze­rez, és egyáltalán nem mellékesen az amerikai vízilabda- csapat tagjaként kiharcolja a bronzérmet. A következő, 1928-as amszterdami olimpián is indul, itt „csak” két aranyat szerez: száz gyor­son és a 4x200-as váltó tagjaként. A jó kiállású sportolót a filmesek gyorsan behálózzák: nála ideá- lisabb címszereplőt el sem lehet képzelni a Taizan-filmek számára. Harci kiáltása napjainkig a legis­mertebb hangeffektusok egyike, olyan magasságokba emelte őt, hogy még a temetésén is három­szor lejátszották 1984. január 20-án hunyt el a mexikói Acapul- cóban. A hollywodi Hírességek sétá­nyán csillaga a 6541 Hollywood Boulevard-on található. A szállóigék királynője: Gábor Zsazsa 1917. február 6-án született Bu­dapesten. A keresztsében a Sári nevet kapta, a kor leghíresebb dí­vája, Fedák Sári után. Tizenkilenc évesen nyerte meg a Miss Hungary szépségversenyt. Édesanyja tuda­tosan készítette fel mindhárom lányát a színészi pályára, így Zsazsa útja is a világot jelentő deszkákra vezetett: 1936-ban Bécsben fel­lépett Az éneklő álom című ope­rettben. Közben nem felejtett el jól férjhez menni: húszévesen Burhan Beige, a török nagykövetség buda­pesti sajtóreferensének, a későbbi ismert írónak és diplomatának a felesége lesz. Férjét követi hazájá­ba, ahol viharos szerelmi kapcso­latba keveredik a nőfaló hírében álló Kemal Atatürkkel, a modern török állam megalapítójával. Kap­csolatuknak az államfő korai halála vetett véget. Azt követően, hogy férjétől 1941- ben elvált, testvéreit, Magdát és Évát, valamint édesanyját követve az Egyesült Államokba távozott. A feltűnően szép és a férfiakkal kivá­lóan bánni tudó fiatalasszony nem sokáig marad pártában: 1942-ben Conrad Hilton, a legendás szál­lodalánc alapító tulajdonosának a felesége lesz. Házasságuk öt év után sajátos körülmények között fut zátonyra: Zsazsa életrajzi regé­nyében azt állítja, hogy 30 évvel idősebb férje megerőszakolta őt, aminek eredményeként született egyetlen gyermekük. Ami viszont tény: Francesca Hilton a válás ki­mondása után jött a világra. Filmes karrierjét Amerikában har­madik férje, az Oscar-díjas George Sanders oldalán kezdte, amikor 1952-ben szerepet kapott a Lovely to Look at című filmben, majd a legendás táncos, Ginger Rogers főszereplésével készült We’re Not Married!-ben játszott. Az Oscar- díjas John Huston rendezte Mou- lin Rouge-ban már a főszerepet kapta. Filmes karrierjének a csúcsát min­den bizonnyal az Orsón Welles által rendezett A gonosz érintése című filmjében játszott szerepe jelentette, ahol Orsón Welles, Charlton Heston, Janet Leigh és Marlene Dietrich partnere volt. A későbbiekben még 65 filmben ka­pott kisebb-nagyobb feladatot. Nemcsak ő, hanem Éva húga is csillagot csillagot kapott a holly­woodi Fíírességek sétányán. Zsázsáé a Hollywood Boulevard 6915-ön, Éváé a 6614-es helyen található. A végzet asszonya: Bánky Vilma Az a férfiakat uraló, félig csukott szemhéj, rejtélyes, alig nyitott szájú mosoly, amely a világszép Bánky Vilmát jellemzi, teljesen egyedülál­ló. Igazi színésznő volt a szó társasá­gi értelmében is: még csak azt sem tudjuk, mikor született. Az ameri­kaiak szerint 1901-ben, a magyarok 1898-at valószínűsítik, bár vannak források, amelyek szerint 1902-ben látta meg a napvilágot. Egy biztos: Nagydorogon, Koncsics Vilmaként született. Édesapja Bánky Koncsics János hivatalnok, irodavezető, a du­alista monarchia felbomlása után egyszerű rendőrtisztviselő. A család­fő áthelyezését követően Budapes­ten telepednek le, Vilma a polgári és a kereskedelmi elvégzése után gép­írónőként dolgozik. A halk szavú lány egyre erősebb vonzalmat érez a színészet iránt, ezért beiratkozik a Star Filmgyár Bolváry Géza által vezetett tanodájába, ahol 1918-ban szerez képesítést. A következő évben nyílik meg számára a világ: egy kis szerepet játszatnak el vele a Tavaszi szerelem című Star-produkcióban. A berlini filmesek felfigyelnek a kék szemű, szőke szépségre. Meghívják, hogy játsszon Az utolsó pillanatban című, Balogh Béla által rendezett filmben. 1925-ben épp egy Bu­dapesten játszódó német filmben dolgozik, amikor megérkezik Sá­muel Goldwyn, az egy évvel koráb­sal beszélő Bánky Vilmát a vásznon való megjelenésre, így anyavállala­ta, az MGM 1930-ban lejáró szer­ződését nem újítja meg vele. 1991. március 18-án hunyt el Los Angelesben. Életrajzírói szerint 90 éves korában. De az is lehet, hogy 93 volt. Ezt a titkát magával vitte a sírba. A 7021 számot viseli csillaga a Hollywood Boulevard-on. Félelmetes gyilkos: Peter Lorre Löwenstein Lászlóként 1904-ben Rózsahegyen született. Kisgyer­mekként, négyéves korában el­vesztette édesanyját. Édesapja ha­marosan újra megnősült - egykori felesége legjobb barátnőjét vette el —, a kis László viszont nehezen vi­selte el mostohaanyját, ezért 17 éves korában megszökött otthonról. Löwenstein az egykori császárvá­rosban áll be színésznek, ahonnan hamarosan Boroszlóba, a mai Wrodawba, majd Zürichbe veze­tett az útja. A húszas évek végén már Berlinben lép fel, ahol Ber­told Brecht-drámákban szerepelt. A különös arcberendezésű, dülledt szemű színészre Fritz Lang film­rendező figyel fel, aki kiosztja rá az M — egy város keresi a gyilkost című, 1931-ben forgatott mozija főszerepét, amelyben a magyaror­szági származású színész kislányo­kat zaklató tömeggyilkost játszik. Azonnal felfigyel rá Alfréd Hitch­cock, aki 1934-ben ugyancsak fő­szerepet ajánl neki. Az ember, aki túl sokat tudott című műve gyilko­sának szerepét bízza rá, majd a film sikerét követően eljátszatja vele az 1936-ban forgatott Titkos ügynök főszerepét is. Persze az időközben Peter Lorre névre keresztelt színész alaposan megdolgozik a sikerért: hiányos angoltudása és nem meg­felelő akcentusa miatt a kezdeti időszakban hallás után, fonetiku­san mondja fel a szöveget, nem is tudván, hogy az miről szól. Viszont olyan sikeresen oldotta meg a rá bí­zott feladatokat, oly félelmetes be­nyomást keltett, hogy hamarosan a legismertebb horrorszínészekkel, Lugosi Bélával és Boris Karloff-fal emlegetik egy lapon. Színészlegen­dává válik, olyannyira, hogy Ker­tész Mihály rábízza az ugyancsak kultuszfilmmé vált alkotásának, a Casablancának egyik kulcssze­repét. Az olasz bűnözőt, Ugartét személyesíti meg, aki vízumok ér­tékesítésével tartja fenn magát. Összesen 86 filmben szerepelt. Arca nemcsak a filmvászonról kö­szönt vissza, hanem képregények­ben, karikatúrákban, sőt rajzfil­mekben is megjelent. Jelentős színészi tevékenységéért saját csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán, a 6619-et a Hollywood Boulevard-on. A televízió eredeti géniusza: Érnie Kovács bán alakult, legnagyobb amerikai filmvállalat, az MGM vezére, aki Európából néhány kiváló színészt akar Amerikába vinni. Felhívják a figyelmét Bánky Vilmára is. A szí­nésznő nem hisz a szemének: azt hi­szi, hogy kollégái csak ugratják, így el sem szándékozik menni a talál­kára. Amikor meggondolja magát, Manfred Noa, a felvételvezető szán­dékosan forgatást tűz ki Bánkyval a megadott időpontra, nehogy elvi­gye az amerikai filmmogul a stúdió legjobb színésznőjét. Bánky a felvé­telek alatt tudja meg, hogy a vérig sértett Goldwyn váradanul elhagyja Budapestet. Egyszerűen fáképnél hagyja a forgatócsoportot, kosz­tümben, kisminkelve taxit fogad, percek alatt a Keleti pályaudvaron terem, ahol az indulás előtt még búcsúzkodó Goldwynhoz lép. A néhány perces megbeszélés Bánky életében maga a fordulat, mert ettől fogva az MGM-birodalom egyik kiemelt színésznője lesz. így aztán 1925-től az USA-ban dolgozik Samuel Goldwyn személyes felfe­dezettjeként. Első filmjének lefor- gatása után szabályos Bánky-láz tör ki az országban. Rudolph Valentino állandó partnere lesz, a színész­bálvány korai halála után Ronald Colemann, majd a fiatal Gary Coo­per mellett játssza szerepeit. Hamarosan bekövetkezik a krach: a hangosfilm megjelenése alkal- madanná teszi a magyar akcentus­Ernest Edward Kovács második ge­nerációs magyarként Trentonban született 1919. január 23-án. Pá- radan komédiázó tehetségére a helyi középiskolában irodalomta­nára, Harold van Kirk figyel fel, aki segít bejutni a fiúnak az ország legjelesebb színésztanodájába, az American Academy of Dramatic Artsba. Húszéves korában olyan súlyos tüdő- és mellhártyagyulla- dást kapott, hogy az orvosok egy lyukas garast sem adtak a felépülé­séért. Mivel ekkor még ismereden volt az antibiotikum, egyedüli re­ménye a túlélésre a humor volt. Ez a szó eredetileg testnedvet jelent. Az ókori orvosok meggyőződéssel vallották, hogy a nevetés hatására az emberi testben gyógyító ned­vek keletkeznek. Erről tanúskodik a szólásmondás is, amely szerint a nevetés gyógyít. Mindenestre Érnie Kovács végigbohóckodta éle­te e nehéz időszakát, az orvosok, az ápolószemélyzet és betegtársai leg­nagyobb örömére. Ekkor derült ki, hogy jóval többet képes nyújtani, mint a betanult szöveget visszaadó színész. így aztán 1941-ben első rádiós munkahelyén lemezlovas­ként helyezkedett el. Rögtönzései, szellemes bemondásai hatására az NBC philadelphiai adójának a vezetősége reggeli, ébresztőnek szánt adások vezetésével bízta meg. Meglehetősen képtelen ödetnek tűnt, hogy reggel hétkor a nézőket a képernyő elé lehet ültetni, te­kintve, hogy épp reggeliznek, és a munkába igyekeznek. Kovács nem habozott elvállalni az 1950 janu­árjában induló, napi kétórás, hét­től kilencig tartó műsor vezetését. Ahhoz viszont, hogy a képernyő elé szögezze a nézőket, az ő rögtön­zései, nemegyszer abszurd ödetei, a sugározhatóság határát feszegető botrányos bemondásai kellettek. Egy alkalommal például olyasmi­re szánta rá magát, amit évtizedek múltán is felemlegettek a szakma­beliek: bírókra kelt a kamerák ke­reszttüzében a stúdióba behozott hatalmas jaguárral, nem számolva a lehetséges következményekkel. Nem volt még 43 éves, amikor 1962 januárjában elvesztette kocsi­ja felett az uralmat. A hollywoodi Forrest Lawn temetőben nyert vég­ső nyugalmat. Csillaga a 6307 Hollywood Bou­levard-on található. Egy hálószoba titkai: Csupó Gábor és a Simpson család Az 1952-ben Budapesten született Csupó Gábor a Pannónia Filmstú­dió rajzolójaként - animátoraként - dolgozott, amikor 23 évesen Ju­goszlávián keresztül Ausztriába szö­kött. Innen Svédországba vezetett az útja, a stockholmi Team-Filmnél kapott munkát. Hamarosan sza­badúszóként kezdett dolgozni, ki­sebb-nagyobb rajzfilmes munkákat vállalva. Ennek kapcsán ismerke­dett meg Los Angeles-i származású kollégájával, Arlene Klaskyval, akit hamarosan feleségül vett. 1979-ben Amerikába költöztek, megalapítot­ták a magukról elnevezett Klásky Csupó rajzfilmstúdiót. A nagy át­törés akkor következett be, amikor a nyolcvanas évek második felében a Fox tévéállomás felkérte őket, hogy készítsenek másfél perces rajz­filmbetéteket az egykori popdíva, Tracey Ullman hetente sugárzott show-jába. A műsort egy idő után kifejezetten a Csupóék által gyártott alkotások miatt követte a közönség. Persze ez nem kerülte el a gyártó, a 20th Century Fox vezetőinek a fi­gyelmét, akik megbízták a szerzőpá­ros házaspárt félórás részekből álló sorozat elkészítésével. Eredetileg 13 részt gyártottak le egy fura család­sorozatból, amelyben a szereplők citromsárga bőrűek, a főhős, Marge haja pedig hupikék Szó se róla, nem volt könnyű elfogadtatni az al­kotók elképzelését. A magyar alkotó elképzelését igazolta a kirobbanó siker: a Simpson család a rajzfilmek zászlóshajójává vált, már az 500. ré­szen is túl vannak, miközben mozi­filmváltozata is elkészült. A Simpson család nem mindenna­pi sikerét bizonyítja, hogy a 7021- es csillaggal jelen van a Hollywood Boulevard-on, a Hírességek sétá­nyán. Ami nem kis mértékben a magyar Csupó Gábor érdeme. Ozogány Ernő Bánky Vilma Gábor Zsazsa Érnie Kovács átváltozásai. (Fotók: TASR/AP, Wikipedia, Mészáros Márton, képarchívum)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents