Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-02 / 154. szám, szombat
6 I KÜLFÖLD 2016. július 2. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Hortobágy: négy tűzszerész meghalt Nádudvar. Négy honvédségi tűzszerész életét vesztette, egy pedig megsérült egy tegnap délutáni robbanásban a Hortobágyi Nemzeti Park területén, a volt bombalőtéren. Egy második világháborús bomba robbanhatott fel, Nádudvar közelében. A volt lőtéren az aknamentesítés 2013 óta tart, nagyjából 4100 hektáron számolják fel a veszélyes maradványokat. Már több tízezer ilyen jelölés van a Hortobágyon, 2015 nyaráig 521 hektáron történt meg a mentesítés, ahol 532 robbanótöltetet és 126 kilogramm egyéb pirotechnikai anyagot, robbanószert találtak. A Nádudvar, Nagyiván, Kunmadaras, Karcag és Hortobágy közelében található egykori bombázó lőtér területe máig magán viseli a több évtizedes katonai tevékenység nyomait. ' (MTI, Index) Trump: a NATO az Iszlám Állam ellen Washington. Az amerikai republikánus pártiak elnökjelöltje elnökként bevonná a N ATO-t az Iszlám Állam dzsihádista szervezet elleni küzdelembe, hogy katonailag tehermentesítse az Egyesült Államokat. Donald Trump mindazonáltal az északatlanti szervezetet elavultnak tartja a mai formájában, szerinte át kellene alakítani, hozzá kellene igazítani a jelenlegi fenyegetésekhez. „Olyan országok védelmére költünk, amelyek képesek volnának magukról gondoskodni” -jelentette ki Trump. (MTI) NATO-hadosztály Romániában Bukarest. Felavatták Bukarestben a NATO délkeleti nemzetközi hadosztály-parancsnokságát pénteken, egy héttel az északatlanti szövetség varsói csúcsértekezlete előtt. A NATO az ukrajnai válságra reagálva legutóbbi, 2014-es csúcsértekezletén döntött keleti szárnyának megerősítéséről. Ennek értelmében Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és a három balti országban ún. integrációs egységeket hoztak létre a szövetség gyorsreagálású erői számára, Romániában és Lengyelországban pedig egy-egy új hadosztályparancsnokság létesült. (MTI) Oroszország elleni uniós szankciók Brüsszel. Újabb hat hónappal meghosszabbította az Európai Unió az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt gazdasági szankcióit. A büntetőintézkedések hatályát 2017. január 31-ig tolta ki az Európai Unió Tanácsa, mivel Moszkva nem hajtotta végre maradéktalanul az Oroszország, Ukrajna és a kelet-ukrajnai sza- kadárok között létrejött minszki megállapodásban foglaltakat. Az unió 2014 júliusában döntött az ukrajnai konfliktus miatt arról, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen. (MTI) Új elnökválasztás Ausztriában Az alkotmánybíróság tegnapi döntése szerint meg kell ismételni a második fordulót Norbert Hofer, a szélsőjobbos Szabadságpárt elnökjelöltje joggal örülhet. Az ősz folyamán újra rlngbe szállhat az osztrák államfői székért. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Bécs Az osztrák alkotmánybíróság megsemmisítette az osztrák államfőválasztás eredményét. A bíróság új választások kiírását rendelte el, helyt adva a szélsőjobbos Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) beadványának. A párt jelöltje, Norbert Hofer hajszálnyi különbséggel vesztette el az elnökválasztás második, május 22-én tartott fordulóját. Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt (FPÖ) elnöke több szabálytalanságot és törvénysértést is felfedezni vélt a választáson. Elsősorban a levélben érkezett szavazatokkal voltak fenntartásai. Úgy véli, nem osztrák állampolgárok és 16 éven aluli személyek is szavaztak, sok választónak a szavazólap visszaküldéséhez rossz színű borítékot kézbesítettek. „Minden okunk megvan a bizalmatlanságra” - hangoztatta. Az elnökválasztás eredménye nagyon szoros volt. A levélben leadott szavazatok nélkül még a radikális szabadságpárti (FPÖ) Norbert Hofer vezetett a második fordulóban, azonban a Zöldek által támogatott, Európa-párti Alexander Van der Bellennek a levélszavazatokkal sikerült megfordítania az állást, és 0,6 százalékpontos különbséggel ő győzött. A történelmi jelentőségűnek is nevezett elnökválasztáson a zöldek jelöltje, Van der Bellen 31 000 - levélben leadott - vokssal győzedelmeskedett. Ezzel a 72 éves közgazdászprofesszor személyében először került zöld párti az elnöki székbe. A szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer a szavazatok 49,7%-át szerezte meg végül. A döntés indoklása szerint az alkotmánybíróság által megállapított szabálytalanságok befolyásolhatták a választás végeredményét, azt pedig a bíróságnak nem szükségszerű megállapítania, hogy történt-e szándékos visszaélés. Gerhart Holzinger alkotmánybírósági elnök ismertetése szerint a húsz megvizsgált körzetből 14- ben vétettek a választási törvény ellen, ugyanis jellemzően az illetékes személy jelenléte nélkül bontották fel a szavazólapokat tartalmazó borítékokat. A bejelentés szerint nagyjából 78 ezer szavazólap esetében állapítottak meg olyan szabálytalanságot, amely „lehetőséget nyújthatott a visszaélésre”. Tegnap még nem ismertették az új szavazás pontos dátumát, erről a kormány és a parlament illetékes bizottsága fog dönteni. A sajtótalálgatások szerint várhatóan ősszel, szeptember végén, október elején tartják majd meg. Az alkotmánybíróságnak igen nagy kihívást jelentett a beadvány elbírálása, hiszen az osztrák választások eddigi történetében példa nélküli eljárásról van. A korábbi években ugyanis csupán olyan fordult elő, hogy regionálisan kellett megismételni a választást, most viszont országosan kell. A jelenlegi államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer hivatali ideje egy hét múlva lejár. Mivel az új államfőt ekkor nem tudják beiktatni hivatalába, Doris Bures parlamenti elnök és két helyettese, Karlheinz Kopf és Norbert Hofer veszik át az elnöki teendők intézését. (MTI, NOL) Máris menekülnének a brit polgárok Michael Gove igazságügy-miniszter (balra) és Boris Johnson, London volt polgármestere. Támogatták a brexitet, most keresik a kiutat a helyzetből, (tasr/ap) Feladta a brit kormány az államháztartási többlet elárésére 2020-ra kitűzött határidőt a brit EU-tagságról tartott népszavazás eredménye utáni gazdasági sokk miatt. A brit kilépési szándék miatt leminősítette az Európai Uniót a Standard & Poor's. London/Prága. Ciprusi felmenőkkel rendelkező britek százai igényeltek állampolgárságot a földközi- tengeri sziget bevándorlási hatóságainál az elmúlt napokban - közölte a RIK ciprusi televízió. A britek így szeretnének egy másik uniós ország állampolgárságához jutni, hogy az Egyesült Királyság kilépésének esetén is legyen uniós állampolgárságuk, és megmaradjon minden joguk, ami azzal jár. A múlt péntek óta naponta 300 állampolgársági kérvényt nyújtottak be. A kérvényezők között olyanok is vannak, akiknek az ükszülei származtak Ciprusról, amely akkor még brit gyarmat volt — mondta Andreas Papaevripides, a Nagy- Britanniában élő ciprusiak egyesületének elnöke. Ciprus 1960-ig volt brit gyarmat. Több ezer ciprusi felmenőkkel rendelkező ember él Nagy- Britanniában. Akinek pedig egyik szülője vagy nagyszülője ciprusi származású, az gyorsan megkaphatja a szigetország állampolgárságát. Svédország szintén jelezte, hogy egy hét alatt meghatszorozódott azon brit polgárok száma, akik svéd állampolgársághoz folyamodtak. Romló brit költségvetés Feladta a brit kormány az állam- háztartási többlet elérésére 2020-ra kitűzött határidőt a brit EU-tagságról tartott népszavazás eredménye utáni gazdasági sokk miatt. George Os- bome pénzügyminiszter üzleti vezetők előtt Manchesterben tartott előadásában kijelentette, hogy a népszavazási eredmény okozta gazdasági sokk miatt reálisan kell megítélni a cél teljesíthetőségének esélyeit. Leminősítette az Európai Uniót a Standard & Poor's, arra a véleményére hivatkozva, hogy Nagy- Britannia kilépési szándéka gyengíti az EU költségvetési rugalmasságát és belső politikai kohézióját. A nemzetközi hitelminősítő közölte, hogy az eddigi „AA plusz”-ról egy fokozattal „AA”-ra rontotta az EÜ hosszú távú besorolását. Ne büntessék a briteket Óva intette az Európai Uniót Clemens Fuest, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet igazgatója attól, hogy „büntetőexpedíciót” indítson Nagy-Britannia ellen az unióból való kilépés miatt. „Sértődött reakciókkal Európa csak saját magában tesz kárt, és csak saját széthullását segíti elő”—figyelmeztetett az igazgató. Ha Svájccal meg lehetett állapodni, akkor Nagy-Britanniával is meg lehet arról, meddig érdemes elmenni a bevándorlás vagy a belső piac elérhetőségének a korlátozásában - fejtette ki. „Ezeket a tárgyalásokat pedig habzó száj nélkül is le lehetne folytatni” - fogalmazott, megjegyezve, hogy a keménykedés csak árt Németországnak és Európának is. Zeman is szavaztatna Népszavazást tartana Csehország európai uniós, illetve NATO- tagságáról Miloš Zeman cseh államfő, aki erről tegnap beszélt egy dél- morvaországi lakossági fórumon, a brit EU-tagság feladásával kapcsolatos kérdésre válaszolva. „Nem értek egyet azokkal, akik támogatják az EU-ból történő kilépést, de mindent megteszek annak érdekében, hogy legyen egy népszavazás, amelyen kinyilváníthatják véleményüket. Ugyanez vonatkozik a NATO-ra is” -jelentette ki az elnök. Leszögezte, ha a népszavazás megvalósulna, ő a kilépés ellen szavazna. Csehország számára az EU-ból való távozás kedvezőtlen lenne, mert Prága többet kap a közös kasszából, mint amennyit befizet Brüsszelbe - magyarázta Zeman. (MTI) Iszlamisták török rendőrkézen Ankara. Az Iszlám Állam dzsihádista szervezet újabb feltételezett 11 tagját vették őrizetbe Isztambulban a török hatóságok az Atatürk repülőtéren kedden végrehajtott öngyilkos merényletekkel összefüggésben. Áz egyik előállított személy orosz polgár, de a többiek sem törökök. Eddig összesen 33 feltételezett dzsihádistát állítottak elő Isztambulban és Izmirben, többen közép-ázsiai országokból érkeztek. Ä Sabah kormányközeli napilap arról írt, nem sikerült elfogni viszont a támadás állítólagos főszervezőjét, a csecsen származású Ahmet Csatajev orosz állampolgárt, aki ellen továbbra is folyik a hajtóvadászat. Az újság úgy tudja, hogy az Iszlám Állam isztambuli felelőseként is ismert Csatajevhez köthető a Sultanah- met téren elkövetett januári, valamint az Istiklal sugárúton végrehajtott márciusi öngyilkos merénylet kitervelése is. A Hürriyet c. lap arról számolt be, Csatajevet az orosz hatóságok is keresik, mivel korábban fontos szerepet töltött be az orosz állam ellen lázadó, Kaukázusi Emirátus nevű csecsen fegyveres szervezetben. Az isztambuli repülőtéren elkövetett 3 öngyilkos merényletben 44-en vesztették életüket, és 236-an megsebesültek. A halálos áldozatok közül 19 külföldi polgár. 87 ember továbbra is kórházi ellátásban részesül, 32 személy állapota súlyos. A támadás éjszakáját követő napon, június 29-én volt a második évfordulója annak, hogy az Iszlám Állam alapítója, Abu Bakr al-Bagdadi kikiáltotta az összes muzulmán országának tekintett kalifátust. A terrorszervezet azóta működik Iszlám Állam néven. (MTI)
