Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-12 / 161. szám, kedd
6 | KÜLFÖLD 2016. július 12.1 www.ujszo.com RÖVIDEN USA-katonák mennek Irakba Cameron után Theresa May Visszalépett az adóelkerülésbe keveredett és riválisát sértő Andrea Leadsom államtitkár Bagdad. Az Egyesült Államok további mintegy 560 katonát küld Irakba, hogy segítsék a helyi kormányerőket az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban és tanácsadással támogassák őket az dzsihádisták fellegvárának, Mo- szulnak az idén történő visszavételében -jelentette be az amerikai védelmi miniszter Bagdadban. Ashton Carter szerint az új csapatok egy része segít majd a hétvégén visszafoglalt kajarai légi támaszponton kialakítani egy felvonulási körletet, a milliós Moszul visszavételét célzó régóta várt hadműveletekhez. A kiegészítő csapatokkal együtt 4650 főre nő az Irakban állomásozó amerikai erők létszáma. (MTI) Bin Laden fia bosszúval fenyeget Washington. Bosszúval fenyegeti az Egyesült Államokat apja meggyilkolásáért és a muszli- mok elnyomásáért Oszama bin Ladennek, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat néhai vezérének állítólagos fia abban a vide- oüzenetben, amelyet az al-Kaida médiája, az asz-Szahab tett közzé. 21 perces üzenetében Hamza bin Laden ostorozta az Egyesült Államokat, s azt hangoztatta, hogy az amerikaiak felelősek vezetőik cselekedeteiért. „Itt mi mindannyian Osza- mák vagyunk” - üzente az ifjabb bin Laden, akiről elemzők azt feltételezik, hogy átvenni készül a terrorszervezet vezetését Aj- man az-Zavahritól, az al-Kaida jelenlegi vezérétől. (MTI) Török tűz alatt az Iszlám Állam állásai Isztambul. Török harci gépek és tüzérségi ütegek csapást mértek Eszak-Szíriában tíz, az Iszlám Állam szervezethez tartozó harcálláspontra, amelyekről arra készültek, hogy tűz alá vegyenek török területeket. Az Egyesült Államok vezette katonai koalícióhoz tartozó török harci gépek és a török tüzérség ágyúi az Iszlám Államnak az észak- szíriai Dabrik térségében lévő tüzérségi és rakétaütegei ellen intéztek támadást. (MTI) Andrea Leadsom államtitkár búcsúzik a Downing Street 10-től (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Tegnap visszalépett a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási kampányának egyik jelöltje, Andrea Leadsom energiaipari államtitkár. Döntése azt jelenti, Theresa May belügyminiszter az egyetlen jelölt a párt vezetői tisztségére ás a miniszter- elnöki posztra, aki mór holnap betöltheti e posztot. Holnap veheti át Theresa May brit belügyminiszter a miniszterelnöki tisztséget David Camerontól. Cameron tegnap délután a Downing Street- i miniszterelnöki hivatal előtt tett rövid nyilatkozatában bejelentette, ma elnököl utolsó kabinetülésén, szerdán még ő vesz részt a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok hetente esedékes alsóházi félóráján, utána a Buckingham- palotába hajtat, ahol hivatalosan felajánlja lemondását II. Erzsébet királynőnek. Hozzátette: e menetrend szerint holnap estig új kormányfője lesz az Egyesült Királyságnak, Theresa May személyében. A Konzervatív Párt élére azért kell új vezetőt választani, mert David Cameron miniszterelnök a brit EU- tagságról június 23-án tartott népszavazás másnapján bejelentette távozási szándékát. Az utódválasztási folyamat első szakaszában a Konzervatív Párt alsóházi frakciója jelölte ki többfordulós szavazássorozattal a lehetséges két jelöltet az öt induló közül. Theresa May kapta a legtöbb voksot, a második helyre az utolsó fordulóban Andrea Leadsom került. Andrea-Leadsom tegnap közölte, nem kíván részt venni a vezetőválasztási folyamat következő szakaszában - amelyben a párttagok választottak volna kettőjük közül új vezetőt -, és Theresa May „azonnali” miniszterelnöki kinevezését támogatja. Kijelentette: a jelenlegi „kritikus időszakban nagyon nem lenne kívánatos” a kilenc hétig tartó választási kampány. Leadsom arra utalt, hogy az eredeti tervek alapján szeptember 9-éig tartott volna a kampány, amelynek végén a 150 ezer regisztrált párttag választotta volna meg a Konzervatív Párt új vezetőjét, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz. Leadsom energetikai államtitkárként nem vett részt a kabinet Downing Street 10-ben rendezett ülésein. Kormányzati tapasztalatlanságát a korteshadjárat során dinamikus fellépésével és jó vitakészségével kompenzálva vált a brexitért, azaz Nagy-Britannia uniós kiválásáért küzdők fontos arcává. Leadsomnak fóleg a külpolitikai felkészületlensége adott okot aggodalomra, de jellembeli fogyatékosságaira is fény derült. Szakmai önéletrajzában feltupírozta például a londoni pénzügyi központban, a Cityben betöltött banki szerepét, elhallgatta viszont adóelkerülési praktikáit. Leadsom a hétvégén kénytelen volt nyilvánosan elnézést kérni Theresa Maytől, miután a The Times konzervatív napilapnak nyilatkozva azt mondta: neki mint háromgyermekes anyának szorosabb érdekei fűződnek Nagy-Britannia jövőjéhez, mint Theresa Maynek, akinek nincs gyermeke. A nyilatkozat óriási felháborodást keltett, mivel közismert, hogy a May házaspárnak egészségi okokból nem születhettek gyermekei. Leadsom először szavai kiforgatásával vádolta a The Timest, „útszéli újságírásnak” minősítve az interjú közlési módját, de amikor szembesítették a hangfelvétellel, megkövette Theresa Mayt, bár tegnapi nyilatkozatában nem tett utalást arra, hogy az esetnek köze volt-e visszalépéséhez. Az utódválasztási folyamat további menetéről a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának rendkívül befolyásos testületé, az 1922 Bizottság dönt. A bizottságot azok a tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük, illetve ellenzéki időszakokban nem tagjai a konzervatív árnyékkormánynak. A testület - amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe - informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a konzervatív kormány vagy árnyékkormány számára. Theresa May Nagy-Britannia második női miniszterelnöke lesz a 3 éve elhunyt Margaret Thatcher után, aki 11 évig, 1979-től 1990-ig volt kormányfő. Török letartóztatások Harcok Dél-Szudánban Kát héttel az isztambuli Atatürk repülőtéren elkövetett, több tucat halálos áldozatot követelő terrortámadás után a török hatóságok a merénylet újabb gyanúsítottjait vették őrizetbe. Isztambul. A vasárnap este elfogott hét embert fegyveres terrorszervezethez tartozással és gyilkosságban való bünrészességgel gyanúsítják. Mind a hét külföldi, egy meg nem nevezett kormánytisztviselő azt mondta: orosz, üzbég és kirgiz állampolgárok vannak közöttük. Ezzel 37-re emelkedett az eddig elfogott gyanúsítottak száma. Médiajelentések szerint a 37 között 22 külföldi van, felük orosz. A török kormány az Iszlám Állam terrorszervezetet teszi felelőssé a június 28-án végrehajtott merényletért, amelyben 45 ember vesztette életét és közel 240-en sebesültek meg. Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta: az Iszlám Állam olyan tagjai állnak a merénylet mögött, akik a volt Szovjetunió utódállamaiból származnak. A Szíriában és Irakban két éve jelentős területeket ellenőrzése alá hajtó szunnita dzsi- hádista szervezet eddig nem adta nevét a terrortámadáshoz. (MTI) Juba. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának békítő felszólítása ellenére tegnap újra fellángoltak a harcok a dél-szudáni fővárosban, Jubában Salva Kiír elnök és rivális alelnöke, Riek Machar erői között. A csütörtökön kezdődött összecsapásokban eddig csaknem 300 ember vesztette életét. Helikopterek lőtték Machar politikai és katonai központját és tankok masíroztak az utcákon. Egy ENSZ- tisztségviselő jelentette, hogy az ENSZ helyi képviseletei közelében újra tűzpárbaj tört ki a szemben álló csapatok között. Egyelőre nem tudni, kik vezetik a harcokat, vagy hogy ki áll nyerésre. Szakértők amiatt aggódnak, hogy Kiír és Machar kezéből kicsúszhat a csapatok irányítása. A harcok miatt eddig több ezren hagyták el Ju- bát, sokan egy 28 ezer főnek menedéket nyújtó ENSZ-táborban húzták meg magukat. A kínai védelmi minisztérium szerint vasárnap este tüzérségi találat érte a világszervezet dél-szudáni missziójában szolgáló kínai kéksisakosok páncélozott harcjárművét. A jelenlegi események újra véres polgárháború küszöbére sodorhatják a világ legfiatalabb országát. A szegénységgel küzdő Dél-Szudán öt éve, 2011. július 9-én vált függetlenné Szudántól. (MTI) Több mint 2000 molesztáló volt Berlin. Több mint 2000 tettese lehet a Németországban szilveszterkor főleg észak-afrikai férfiak által nők ellen elkövetett zaklatásoknak és rablásoknak, de eddig csak 120 gyanúsított ellen sikerült eljárást indítani és csupán 4 embert ítéltek el szexuális bűncselekmény miatt - írta a Süddeutsche Zeitung lap a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kimutatása alapján. A BKA szerint több mint 1200 nő ellen követtek el szexuális bűncselekményt szilveszter éjjel nagyvárosok közterein, többségüket - kb. 650nőt-Kölnben támadták meg. A gyanúsítottak többsége egy évnél rövidebb ideje tartózkodott Németországban. (MTI) Máig gyászolnak. Ismét kiéleződtek a szerb-bosnyák ellentétek, miután a Srebrenica! mészárlás 21. évfordulója alkalmából tartott tegnapi megemlékezésre nem hívták meg a szerb politikusokat, sőt Srebrenica polgármestere nem kívánatosnak minősítette a szerbiai vezetést. A városban a mészárlás több mint 8000 áldozatára emlékeztek, valamint fejet hajtottak az újonnan azonosított 127 áldozat előtt, akikettegnaptemettekel a potocari emlékhelyen, (tasr/ap) Kim újra keménykedik Phenjan. Észak-Korea bejelentette, hogy felszámolja az ENSZ-en keresztül fenntartott diplomáciai érintkezését az Egyesült Államokkal, mert az szankciókat hozott az ország vezetője, Kim Dzsong Un és több munkatársa ellen. Phenjan már vasárnap értesítette Washingtont, hogy teljesen lezárja a „New York- i csatornának” nevezett kapcsolatot, amelyen keresztül kétoldalú ügyeket intéztek eddig. A két állam között eleve nincsen diplomáciai összeköttetés, és a New York-in kívül más hivatalos érintkezési forma. Az amerikai pénzügyminisztérium múlt szerdán első alkalommal hozott szankciókat Kim Dzsong Un és a világtól elzárt, kommunista ország több más vezetője ellen. Az észak-koreai hivatalos hírügynökség ezután közzétette a külügyi tárca közleményét, amely szerint az Egyesült Államok kényszerintézkedései „a lehető legellenségesebb cselekedetnek és nyílt hadüzenetnek” számítanak. Phenjan azzal is fenyegetőzött, hogy az Észak- Koreában fogva tartott két amerikai állampolgárral szemben „háborús törvények” alapján fog eljárni. Őket már korábban 10,illetve 15 év kényszermunkára ítélték kémkedés, felforgatás és más államellenes bűncselekmények vádjával. Az észak-koreai hadsereg tegnap válaszcsapással fenyegetőzött arra reagálva, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea megállapodott a THAAD típusú, korszerű amerikai rakétavédelmi rendszer dél-koreai telepítéséről. (MTI)
