Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-11 / 160. szám, hétfő
www.ujszo.com EGESZSEG 2016. JULIUS 11. GYÓGYHÍREK n ír. Katona Linda » AMIT TUDNI KELL Jacobson-féle progresszív izomlazítás Egyszerű elven alapszik: akaratlagosan el kell lazítanunk izmainkat, majd újra megfeszíteni őket. Ezt az egyszerű jelenséget használta fel az amerikai orvos, Edmund Jacobson a tartós feszültség oldására, melynek kialakulásáért a stressz és a szorongás a felelős. Schultz-féle autogén tréning Segítségével bizonyos befolyást gyakorolunk a vegetatív idegrendszerben korábban akaratunktól függetlenül zajló folyamatokra. Az autogén tréning olyan módszer, amelynek megtanulásával mindenki képes lesz a figyelem összpontosításával ellazítani magát. Az ellazult állapotban való koncentráció révén az egész emberre hat, nyugtatja, felszabadítja és regenerálja a testet, a lelket és az elmét egyaránt. Az autogén tréning egyszerűsített formája olyan célirányos ellazulási módszer, amelyet minden egészséges ember önállóan alkalmazhat. HRV elemzés és biofeedback A HRV (heart rate variability, avagy a szívfrekvencia variabilitása) a szívverések közötti állandóan változó időeltérést fejezi ki, amelyre a szervezet különféle szabályozó rendszerei hatnak. A HRV műszer meg tudja állapítani, milyen a szervezet ellenálló képessége a stresszel szemben, hogy ki tudunk-e kapcsolni és új erőt gyűjteni. A biofeedback segítségével megtanulhatjuk aktivizálni belső mechanizmusainkat, amelyek lehetővé teszik, hogy jobban tűrjük a stresszt és erőt gyűjtsünk. Ha a lélek nem egészséges, a test is megbetegszik Ép testben ép lélek - tartja a közmondás, ám ez főleg fordítottan igaz: ha a lélek rendben van, a test is jól működik, ám ha a lélek beteg, előbb vagy utóbb a test is megbetegszik. A lélek és a test között nagyon érzékeny harmóniának kell lennie. Dr. Katona Linda pszichológussal a betegségek lelki hátteréről beszélgettünk. • Valójában mi történik a szervezetben, ha hosszú ideig feszült, ha stressz nehezíti működését? Lehet ezt valamiféleképpen mérni? A stressz fogalma talán mindenki előtt ismert. Tudjuk, hogy bizonyos fokig szükséges és hasznos. A rövid ideig tartó stressz például jobb teljesítményre ösztönözhet bennünket, ám a hosszan tartó, krónikus stressz veszélyt jelent, ami ellen nem tudunk kellőképpen védekezni. A stresszkutatás atyja, Selye János megállapította: a helyzetre és a teher súlyosságára való tekintet nélkül az ember szervezetében mindig ugyanazon testi reakciók jelentkeznek. Amikor stressz ér bennünket, először a test mobilizálódik. Érezzük, hogyan emelkedik a pulzusunk, a vérnyomásunk, felgyorsul a légzésünk. Szervezetünk készen áll a harcra vagy a menekülésre. Ezután következik az ellenállás fázisa, amikor felvesszük a harcot a stresszel. Ha a terhelés túl sokáig tart, megjelennek a krónikus stressz első tünetei: fejfájás, fáradtság, mozgásszervi panaszok, ingerlékenység, álmatlanság, az immunrendszer le- gyengülése és az ezzel összefüggő Betegségek. Az utolsó, harmadik fázisban a szervezet kimerül, rezignál, esetleg súlyos testi és lelki panaszok jelentkeznek, mint például a depresszió vagy a szorongás. • Milyen kivizsgálásokkal lehet megtudni, hogy a stressz túllépte-e a veszélyes határt? Ezt mindenki saját bőrén tapasztalja. Vagy testi, vagy lelki tünetek jelennek meg. Az egyik stresszfelmérő módszer az úgynevezett HRV-elemzés, » Az érzékenyebb, szoron- góbb és kisebb önbizalmú emberek rosszabbul tűrik a stresszhelyzeteket. ami a szívfrekvencia variabilitását méri, s megmutatja, mennyire vagyunk képesek elviselni a stresszt. Ezután megtanítja a beteget helyesen lélegezni és hozzásegíti ahhoz, hogy elérje a belső egyensúlyt, és csökkentse a stressz szintjét. Ez a műszer ma már sok lelki egészséggel foglalkozó szakember rendelőjében a betegek szolgálatában áll. • Mitől függ, hogy az ember mennyire tűri a stresszt? Van, aki már rövid stresszes időszak után megbetegszik... Bár a stressz mindennapi életünk szerves része, egyes emberek mintha egyáltalán nem érzékelnék. Ellenben vannak olyanok, akik már a reggeli ébredéskor küzdenek ellene. Miért van az, hogy egyesek jobban érzik, mint mások? Mindenképpen szólnunk kell a terheléssel kapcsolatos úgynevezett frusztrációs toleranciáról. Tulajdonképpen arról van szó, hogy ki hogyan tűri a stresszt. Ez minden embernél más. Azok, akik könnyen oldják meg az igényes helyzeteket is, és a stressz tüneteit csak néha érzik, magas fokú az ellenállásuk. A frusztrációs toleranciát - a stresszel szembeni tűrőképességet - több tényező befolyásolja. Elsősorban az öröklött hajlamot említeném meg. Ha az ön édesanyja minden új helyzetben ideges, feszült volt, ha „a bolhából is elefántot csinált”, valószínű, hogy az ön tűrőképessége is gyenge lesz. A további tényezők, amelyek a reakciót befolyásolják, a személyi adottságok. Az érzékenyebb, szoron- góbb és kisebb önbizalmú emberek rosszabbul tűrik a stresszhelyzeteket. Fontos szerepet játszik a teher érzékelése és az álláspont, amit vele szemben kialakítunk. A derűlátók az igényesebb helyzeteket kihívásként élik meg. Pozitívan gondolkodnak, hisznek önmagukban, és keresik a megfelelő stratégiát arra, hogyan legyenek úrrá a stresszen. A frusztrációs toleranciára az életkor is hat. Megfigyelhetjük, hogy a gyerekek és az idősek rosszabbul viselik a feszültséget. Nagyon lényeges tényező az életmód, amit sajnos napjainkban eléggé lebecsülünk. A jó alvás, a rendszeres folyadékpótlás, az egészséges étkezés lelki ellenálló képességünk szempontjából sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint sokan gondolnánk. • Melyek a legjellegzetesebb betegségek, amelyeket a túlzott stressz válthat ki? A stressz minden embernél más-más tüneteket válthat ki. Ezeket testi, érzelmi és behaviorális, vagyis viselkedési szinten tapasztalhatjuk. Vannak, akik enyhe testi tüneteket éreznek, például fáj a fejük, hevesen dobog a szívük. Ha hangulatváltozások, fáradtság, összpontosítási zavar vagy túlzott aggodalmaskodás jelentkezik, akkor ezek a stressz érzelmi szinten jelentkező tünetei. A stressz behaviorális tünetei azok, amelyek a viselkedésben mutatkoznak meg: az ember több cigarettát szív el, romlik a munkateljesítménye, a tetteiért nem vállalja a felelősséget. Ami a stressz okozta diagnózisokat illeti, a klinikai pszichológiában és pszichiátriában a lelki zavarok a leggyakoribbak. Közülük az egyik az akut stressz reakció. Átmeneti zavarról van szó, ezzel reagál a szervezet a túlzott terhelésére. A beteg gyakran a tudat és a figyelem beszűkülését, dezorientációt, vagy pánikszerű szorongást érez. A stresszel függ össze az adaptációs zavar, amely akkor jelentkezik, amikor az ember új helyzetbe kerül, például megözvegyül, más iskolába kerül. A betegség szorongással, depresszív, szomorú hangulattal mutatkozik meg, az ember úgy érzi, képtelen úrrá lenni a helyzeten. A gyerekeknél viselkedési zavar is megjelenhet. Természetesen a sokáig tartó stressz testi vagyis pszichoszomatikus betegségeket is okozhat, amikor a lelki tényező kulcsfontosságú. Ilyen betegség a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a légcsőasztma, az atópiás ekcéma, a reumatikus artritisz, a daganatos betegségek. • Melyek azok a módszerek, amelyek garantáltan enyhítik a lelki feszültséget? Minden embernek nemcsak a testi egészségéről (egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás) kellene gondoskodnia, hanem a lelki egészségéről is. Sajnos az utóbbival rendszerint csak akkor kezd foglalkozni, amikor már valamilyen tünet jelentkezett. A megelőzés szempontjából fontos megjegyezni, hogy 90 százalékban tőlünk függ, hogyan reagálunk és hogyan éljük át a stresszt. A stressz mindig volt, van és lesz is, ezért fontos, hogy minden ember elsajátítsa azokat a módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a feszültséget. Természetesen legjobb a megelőzés, vagyis pszicho- higiéné. Magába foglalja az életmódot, amibe az alvás, a táplálkozás, a légzés, a pihenés és a megfelelő fizikai aktivitás is beletartozik. A pszichohigiéné keretében saját magunk is hatni tudunk a munkakörnyezetre, a munka- szervezésre és az értékrendszerre. A konkrét stresszűző módszerek közül megemlíteném a lazítási technikákat, mint amilyen például a Schultz-féle autogén tréning, a Jacobs-féle progresszív izomlazítás, a HRV biofeedback, továbbá a különféle imaginációs technikákat és légzőgyakorlatokat. Minden ember egyedi, ezért mindenkinél más módszerrel lehet sikeresen csökkenteni a stresszt. Kovács Ilona » A hatodik találkozón történt a változás A 36 éves vállalkozó, két gyermek apja soha nem járt pszichológusnál, sem pszichiáternél. A két évig tartó panaszok után döntött úgy, felkeresi a szakembert. Izzadt, feszült volt, egy helyben nem volt képes ülni. Gyengének érezte a végtagjait, szorongott, magas volt a pulzusa és a vérnyomása. Mindentől félt, már gépkocsit is félt vezetni, üzletbe menni. Attól tartott, hogy elesik. Korábban nagyon aktív volt, 14-16 órát dolgozott naponta, az egész vállalat gondjait a vállán cipelte, nem volt ideje a családra és a kedvteléseire. Fokozatosan megtanulta a legfontosabbakat a stresszről és a pszichéhigiéniáról. Megtanulta jól beosztani az idejét és a munkát elosztani kollégái között, elkezdett kerékpározni, kirándulni a családdal. A pánikszerű szorongás ellenére nem volt szükség pszichiátriai kivizsgálásra. A hatodik pszichoterápiás beszélgetés után jelentősen javult az állapota.
