Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-08 / 158. szám, péntek

KÓPÉ CSILIZRADVANYI VAKÁCIÖS Csicsay Bence, 3. osztály Peőcz Bernadett, 4. osztály Keszegh Lea Stefánia, 4. o. Major György, 3. osztály Tóth Diana, 3. osztály Diószegi Marcell, 3. osztály Bábi Nikolett, 5. osztály Burián Vivien, 3. osztály Kedves Gyerekek! Ahogy ígértem, segítek Nektek abban is, hogy vakációtok idején legalább itt-ott olvassatok, ha mást nem, egy kis mesét, tanulságosat, vicceset, furfangosat, aztán ezek alapján akár saját történeteket is mesélhettek a kistestvéreteknek mindennap! íme, a következő, t r 2016. július 8. | www.ujszo.com ÍGY RAJZOLTOK TI Németh Eszter, 11 éves, Alistál Üveges Carmen, 13, Alistál Csiba Nóra, 11 éves, Alistál Dórák Vivien, 10 éves, Ekecs Ficzu Ferenc, 10 éves, Bély Václavik Nóra, 8 éves. Beje Csókás Marci, 7 éves, Nagyölved Kiss Natália, 3. osztály rá a kocsmáros -, megyek a bíróhoz, s feljelentelek. Hazament a szegény ember a falujába nagy búsan, hát ahogy baktat az úton, ösz- szetalálkozik egy barátjával. Azt kérdi tőle a barátja:- Mi bajod van, kedves komám? Úgy lehorgasztod a fejed.-Jaj, édes egy komám, hallod-e, hogy jártam! Ez­előtt tíz esztendővel, mikor leszereltem, egy kocsmában megettem öt tojást egy darab kenyérrel. Most elmentem, hogy megfizessem. Hát a kocsmáros a tíz esztendő alatt, amennyi jövedelem ab­ból az öt tojásból lett volna, azt mind felszámolta. S most nem tudom kifizetni, ezért aztán feljelentett a bírónál. -Ne búsulj te ezen! Kihúzlak a bajból, barátságból. Amikor megkapod a papirost, hogy menj a bíróságra, add csak ide, elmegyek én helyetted! Úgy is lett. Nem telt bele sok idő, egy-két hétre rá megkapta a szegény ember a papirost. Odaadja a komájának. A ko­mája csak zsebre tette. Megint eltelik egy-két hét. Megint kapott a szegény ember egy papirost, hogy menjen a bíróságra. Ezt is odaadta a komájának. Ekkor a komája felöltözött szép ruhába, ahogy a bíróság elé kell menni, s megjelent a bíró előtt.- Te vagy az az ember, aki megette az öt főtt tojást? - kérdi a bíró.- Én vagyok, uram - feleli büszkén a szegény ember.- Az első idézéskor miért nem jelentél meg?-Azért, uram, mert főztem a pityókát, a krumplit, hogy elültessem.- Hát neked hibázik az eszed, főtt pityókát akarsz elültet­ni? Abból ugyan nem lesz semmi!- Igen, uram, de a főtt tojást is, ha a kotló alá tették volna, abból se lett volna semmi. S ha a kocsmáros a főtt tojást felszámolta, hát gondoltam magamban, én is megfőzöm a pityókát, s elültetem. Hátha lesz abból is valami. Akkor a bíró nagyot kacagott. -Na, te szegény ember, menjél szépen haza, nem kell fizetned semmit. Huszonötöt kap a kocsmáros a fenekére, így a kocsmárosnak huszon­ötöt vertek a fenekére. S a szegény ember nagy boldo­gan hazament Elújságolta a komájának, mit végzett. S a barátja még ma is köszöni, hogy kihúzta őt a bajból. (népmese) Öt tojás H ol volt, hol nem volt, az Óperenci- ás-tengeren is túl volt egy szegény leszerelt katona. Ahogy baktatott hazafelé, nem volt egy fillér sem a zsebében. Betért egy kocsmába. Azt mondja a kocsmárosnak:- Kocsmáros úr, nagyon szépen megkérem, adjon ne­kem valami ennivalót! Most szereltem le, egy fillér sincs a zsebemben. Majd egyszer meghálálom. Hát a kocsmáros főzött is neki mindjárt öt tojást, és adott hozzá egy darab kenyeret. Jóllakott a katona, azzal elment a falujába. Megházasodott, és dolgo­zott szorgalmasan. Múlt az idő, eltelt vagy tíz esztendő. Eszébe jutott a katonának, hogy ő a kocsmárostól kért egy ebédet. Gondolta magá­ban, elmegy most, és megfi­zeti, hogy ne legyen adósa. Tett száz pengő forintot a zsebébe, s elment a kocs- mároshoz. De a kocsmáros nem ismerte meg. Kérdi tőle az egykori katona:- Nem ismersz meg, kocs­máros? Mikor leszereltem, adtál nekem ebédet. Főztél öt tojást, adtál egy darab ke­nyeret. Most eljöttem, hogy megfizessem az árát. Hát, uram, teremtőm, a kocs­máros elkezdett számolni.- Lássuk csak! Öt tojás a tíz esztendő alatt mennyit ér? Ha én azt az öt tojást kiköltöttem volna, lett volna öt csirke, s ha az megnőtt volna, tojt volna darabonként húszat. Az már száz darab tojás. Azt én, ha kiköltöttem volna, lett volna belőle száz darab csir­ke, s azután azok felnőttek volna, s tyúkok lettek volna. Akkor azok mennyit tojtak volna? - így a tíz esztendő alatt egyezer pengő forintot számolt a szegény embernek. Megijedt a szegény ember, s azt mondja:- Kedves kocsmáros úr, nincs nekem annyi pénzem! Én csak az öt tojást jöttem meg­fizetni. Ki hallott már ilyet?- Ha nincs pénzed - mordult Címem: Kópé, Új Szó szerkesztősége, Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1, e-mail: kope@ujszo.com A június 24-ei KÓPÉSKODJ! megfejtése: 1,2,4,5,8. Az Új Szó ajándékát nyerte: Plauter Diana, Lakszakállas. w *

Next

/
Thumbnails
Contents