Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-04 / 130. szám, szombat

Amikor az art déco uralta Ha azt mondjuk, art déco, talán A nagy Gatsby jut eszünkbe legelőször, hiszen F. Scott Fitzgerald regényének főhőse ennek a stíluskorszaknak a tipikus megtestesítője. A sztorit 1974-ben Francis Ford Coppola forgatókönyve alapján vitték először filmre, s oly hűen ábrázolták a kort, hogy felejthetet­lenül belénk ivódott. Lélegzetelállító látvány az egész film, a ha nem másért, ezért a látvá­nyért is érdemes megnézni, hogyan élt Jay Gatsby, miként szórta a pénzt, miért imádta a fényűző pezsgős táncpartikat, kerti mulatsá­gokat, a csillogós világot. Ezek azok a dolgok, amelyeket az art déco magába foglal. N em kell tehát sok fantázia ahhoz, hogy elképzeljünk egy ilyen 20-as évekbeli partit: megmutat­ták a bubifiizurás hölgyeket, amint könnyedén járják a charlestont, vagy a bárpultnál iszogatják elegáns poharakból a pezsgőt, közben hosz- szú gyöngysorukat lóbálják a zene ritmusára. Bura formájú fejfedő­ben, hátul mély kivágású, ujjatlan, rojtos ruhákban csábítják a zselézett hajú, nyakkendős urakat. A nagy változások kora volt ez: nemcsak a divat, a zene, a tánc vál­tozott meg, hanem az életstílus is. s A pozsonyi elnöki palota Kék Szalonjában levő íróasztal Lazább, szabadabb lett az életvitel, a nők ekkor kezdtek cigaret­tázni, ekkor kezdték feste­ni magukat, és bizsut vásároltak, ami korábban elképzelhetetlen volt. A férfiak (is) sportoltak, a te­nisz, a foci, a kerékpározás nagyon trendi volt, nem kevésbé az autó­zás egy nyitott, agyonfényesített sportkocsiban. Megváltozott a lakberendezési divatirányzat, az új életvitel ha­tással volt az építészetre, a forma- tervezésre, a képzőművészetre is. Megjelent az art déco, melynek legfőbb feladata épp az volt, hogy dekoráljon, díszítsen. A szecesszió, avagy az art nouveau gömbölyded formái átváltoztak cikkcakkfor- mákra, a növényi ornamentikát felváltották az egyenes vonalak, a geometriai, lépcsőzetes alakzatok. De egyáltalán nem volt egyedi ez a stílus, inkább eklektikus keve­rék, amely magába szippantotta a 20. század eleji stílusirányzatokat, a modernizmust, a kubizmust, a futurizmust, az art nouveau-t, de még egyiptomi, maja és azték jelek is felfedezhetők benne. Néz­zük csak meg Frank Loyd Wright hollywoodi házát! Párizs volt a korszak központ­ja és ihletője. 1925-ben itt rendezték meg a világ- kiállítást, melynek stí­lusosan az Exposition Internationale des Árts Décoratifs et Industriels Moder­nes nevet adták - innen ered tulaj­donképpen az art déco elnevezés. Nagy

Next

/
Thumbnails
Contents