Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-04 / 130. szám, szombat
2 | KÖZÉLET 2016. június 4. | www.ujszo.com Trianon: nem Clemenceau menye a hibás A komáromi Trianon-emlékművet 2010-ben emelték (Somogyi Tibor felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kilencvenhat év telt el a trianoni békeszerződés aláírása éta, ám ez az esemény még mindig meghatározza az aktuálpolitikát is. Hogyan beszéljünk ma Trianonról? A trianoni trauma feldolgozását bonyolítják a különféle összeesküvés-elméletek, amelyek rátelepedtek az eseményre. Ezek sokszor felszínes magyarázattal szolgálnak arra, miért került sor a történelmi Magyarország feldarabolására. Marinov Iván, a városi legendákkal foglalkozó urbanlegends.hu portál szerkesztője szerint így terjednek el például az olyan legendák, hogy a románok örömlányokkal kenyerez- ték le a döntéshozókat, vagy hogy Clemenceau francia miniszterelnöknek magyar menye volt, és egy félresiklott házasságot bosszult meg a trianoni döntéssel, vagy hogy a csehszlovákoknak valahogy sikerült elhitetniük a nagyhatalmakkal, hogy az Ipoly hajózható folyó. „Az az érdekes ezekben a történetekben, hogy néhányuknak valóban van némi valóságalapjuk (például Clemen- ceau-nak tényleg volt magyar menye), de ezekből hamis következtetéseket levonva születnek meg a legendák (Clemenceau-nál maradva: a politikus a fia válása után is jó kapcsolatot ápolt magyar menyével, tehát egyáltalán nem volt benne bosszúvágy a magyarság irányában családi kötelékei miatt)” - teszi hozzá Marinov. Nem 100 évre szél Az egyik legismertebb legenda a következő években valószínűleg még fog rezonálni a világhálón: eszerint a trianoni szerződés csak száz évre köttetett, és 2020-ban „mindent visszakapunk”; persze ennek sincs alapja, tekintve, hogy a szerződést tulajdonképpen már 1947-ben felváltotta a párizsi békeszerződés. Ezt és más trianoni legendákat Ablonczy Balázs történész járta körbe 2010-ben megjelent Trianon-legendák című kötetében, az ő kutatásaira támaszkodik Marinov is. „A kialakult legendák részben romantikus, ártatlan szóbeszédek, van azonban köztük jó néhány kifejezetten káros is, amely hamis gondolatok elültetésével írná át saját felelősségünket a történtekben” - teszi hozzá Marinov. Érzelmi alap Hunčík Péter mediátor szerint a nemzeti összetartozás napjának bevezetése érzelmi alapon közelít Trianon témájához, ami negatív következményekkel járhat. „Ez rossz tendencia, ennek a technikája a nagyon erős egyszerűsités, a dolgokat a végletekig leegyszerűsíti, szinte primiti- vizálja, és ehhez kapcsol érzelmeket. Ha mindenki ebbe az irányba megy, és elkezdi ezt a mechanizmust érvényesíteni, akkor nagyon komoly veszély fenyegeti nemcsak Európát, hanem az egész világot.” Úgy véli, hogy a történelmi igazságot nem szabad külön-külön nemzetenként keresni, mert az nem vezet eredményre. „Nagyon kell vigyázni arra, hogy a történelmi események érzelmi alapú értékelése mindig az úgynevezett igazságot keresi, mindig egyfajta igazság szempontjából akarják a dolgokat helyre tenni, csak elfelejtik, hogy nincs külön magyar igazság és osztrák igazság és német igazság, ezért veszélyes, ha valaki kizárólagos igazságot keres a népének, aki nemzete igazságát keresi. Ez rendkívül káros eredményekkel járhat” - véli Hunčík. A T rianon-törvóny A nemzeti összetartozás napját 2010-ben vezette be az Országgyűlés, a törvényjavaslatot a fideszes Kövér László és a KDNP-s Semjén Zsolt kezdeményezte. A törvény indoklása szerint „a nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.” (ipj, szaizo) Önként fogadunk be száz menekültet Kaliňák élvezi Bugár és Procházka bizalmát LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Szlovákia újabb száz menekült befogadását vállalná, akiket a Görögországban és Olaszországban működő menekülttáborokból hoznának az országba. A menekültek kezdetben menekülttáborokba kerülnének, köztük a nagyszarvai táborba is. „Szlovákia a szolidaritás keretében vállalta, hogy 100 menekültet fogad be az EU-n kívüli országokból, és további 100 olyan személy befogadását vállalja görög- országi és olaszországi menekült- táborokból, akik nemzetközi védelemre szorulnak” - tájékoztatta lapunkat a belügyminisztérium. Ez még a tavalyi első, önkéntes menekültelosztási mechanizmus keretében tett ígéret, a kötelező kvótákat továbbra is elutasítja Szlovákia. Ezzel a száz menekülttel 200 fölé emelkedne a befogadottak száma a tavalyi 150 asszír menekülttel együtt (ez utóbbiakból viszont már több mint húszán hazatértek). Emellett ideiglenesen 500 olyan menekült van a bősi menekülttáborban, akik osztrák menedékjogot kértek, az ö kérvényüket az osztrák hatóságok bírálják el. Az újabb száz menekült érkezésének időpontja még teljesen bizonytalan, a folyamat csak most kezdődik. „Jelenleg folynak a tárgyalások arról, hogy mediációs csoportot küldenénk az országokba, amely kiválasztaná azokat a menekülteket, akik Szlovákiába érkeznének” - tájékoztatta lapunkat a belügyminisztérium. Olyan menekülteknek ajánlják fel a szlovákiai letelepedés lehetőségét, akik a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak: nőknek, kisgyermekes anyáknak. „Minden Szlovákiába érkező menekültet azonosítani kell, érvényes úti okmányokkal kell rendelkezniük” - magyarázta Michaela Paulenová, a belügyi tárca szóvivője. Szlovákiában kérhetik a menekültstátust, az elbírálás szlovákiai törvények alapján történik, tehát a befogadás nem automatikus. „Ha megkapják a menekültstátust, akkor megkezdődik az integrációs folyamat” - tájékoztatott Paulenová. A menekülteket addig fokozatosan a homonnai, az apátújfalui és a nagyszarvai táborokban helyezhetik el. Az Emberi Jogi Liga (HRL) vezetője, Zuzana Stevulová szerint pozitív lépés, hogy Szlovákia teljesíti önkéntes vállalását. Szerinte az akció sikeréhez szükséges a megfelelő tájékoztatás is. „Elfogadható, hogy a legnagyobb veszélynek kitett csoportokból fogadunk be embereket, de nem ártana, ha olyan családokat is befogadnánk, ahol legalább egy ember tud dolgozni” - véli a szakember. Szerinte legalább 40 százalékban családokat kellene befogadni, a további 60 százalékot tehetnék ki az egyedülálló nők, a kisgyermekes anyák és a gyerekek. IBOS EMESE Jövő héten tárgyal a parlament a háromszoros belügyminiszter, Robert Kaliňák (Smer) leváltásáról, az ellenzéki pártok tegnap leadták a rendkívüli ülés összehívásához szükséges aláírásokat. Pozsony. Robert Kaliňák tárcavezetőt, a Smer második emberét Ladislav Bašternák adócsalási ügye miatt menesztené az ellenzék. „Száz napot ígértünk az új kormánynak, hogy megkezdje programja teljesítését, arra viszont nem kapnak száz napot, hogy a szőnyeg alá söpörjék a legnagyobb botrányokat. A Bastemák-ügy az adócsalás iskolapéldája, melyben az adófizetők 8 millió euróját vágták zsebre” - indokolta a lépést Dániel Lipšic (OĽaNO-NOVA). Ladislav Bašternák vitatható módon jutott hozzá a Bonaparte villaparkhoz, melyben Robert Fico kormányfő és Ján Počiatek (Smer) kétszeres volt tárcavezető is lakik. „Kaliňák kijelentései arra utalnak, hogy a belügy mindent elkövet azért, hogy ezt a botrányt másodszor se vizsgálják ki” - magyarázta Lipšic, aki emlékeztetett arra, hogy Kaliňák szerint a Basternák-ügyet a rendőrség első alkalommal megfelelően kivizsgálta, és a botrányt csak mesterségesen geijesztették. Jozef Rajtár (SaS) szerint Kaliňáknak azért kell mennie, mert nincs értelme korrupcióellenes törvényeket elfogadni- addig, amíg olyan emberek őrködnek a törvények betartása felett, akik a hatályosjogszabályokat sem tartják be. „Lopni eddig sem volt szabad, és ha annak köszönhetően lophat valaki, hogy kormánykörökből, a belügyminisztériumból, az adóhatóságból fedezik, akkor ezeket az embereket el kell távolítani” - magyarázza Rajtár, aki szerint Szlovákia addig nem lesz képes leszámolni az oligarcháknak az országra gyakorolt hatásával, amíg nem képes megállítani a Baštemák-féle csalókat. Igor Matovič (OĽaNO-NOVA) emlékeztetett, hogy nem ez az első olyan eset, amikor a Smerhez közeli emberek több millió eurónyi közpénzt vágnak zsebre. „Robert Fico tudta, hogy a Bonaparte lakópark csalás útján épült fel, mégis odaköltözött, és ha kormányfőként nem költözik ki onnan, ott-tartózko- dásával megszenteli ezt a csalást” - jelentette ki Matovič. Kaliňákot nem először menesztené az ellenzék, 2010-ben a pop- rádi robbanóanyag-botrány miatt követelték a fejét. Akkor egy Írországba tartó férfi poggyászába - annak tudtán kívül - robbanóanyagot rejtett egy rendőr. Robert Kaliňákot akkor sem, és minden bizonnyal most sem sikerül majd me- nesztenie az ellenzéknek. Bugár Béla (Híd) és Radoslav Procházka (Sieť) már jelezte, hogy Kaliňák élvezi a bizalmukat. Tévédíj: nincs emelés Pozsony. Szinte biztos, hogy a közszolgálati televízió és rádió (RTVS) műsoráért fizetett, úgynevezett koncessziós vagy üzembentartási díjakat jövő januártól nem fogják a jelenlegi 4,64 euróról kerek hétre emelni. A koalíciós tanács tegnapi ülésén egyezség született, hogy a témát nem fogják prioritásként kezelni. Az SNS elnöke, Andrej Danko ugyanis a drágulást akkor is túlzásnak tartja, ha koalíciós partnereinek erről más a véleményük. „Az üzembentartási díjak komoly téma, amelyről komoly vitát kell folytami. Fontos, hogy a pénzért minőséget kínáljunk a nézőknek” - mondta tegnap Danko. A koncessziós díjak megemelését a koalíciós szerződés is tartalmazza, ám Danko szerint a dokumentumban csak az áll, hogy megemelik a díjakat és nem az, hogy hét euróra. Bár Dankónak meggyőződése, hogy a koalíción belül nincs feszültség, már most úgy tűnik, hogy elutasító állásfoglalása a jövőben precedens értékű lehet. Robert Fico kormányfő a héten kijelentette, hogy a koalíciós szerződésben foglaltakat minden kormánypártnak be kell tartania, tegnap a koalíciós tanács ülésén mégis rábólintott arra, hogy a koncessziós díjakat jelenleg ne emeljék meg. (dem, sita)
