Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-30 / 152. szám, csütörtök
8 I VÉLEMÉNY 2016. június 30. | www.ujszo.com A néphülyítés tanulságai - így etesd a választódat FELEDY BOTOND elpörögtek a britek uniós népszavazása után az események: háromezer milliárd (!) dollárnyi értékvesztés a világ tőzsdéin, Merkel és az uniós vezetők már tényként kezelik a távozási szándékot, két napra összegyűltek Brüsszelben a maradék huszonhetek, hogy a kontinens - most már mondhatjuk így - jövőjét megtárgyalják. A brit kilépéspártiak hirtelen européer cikkeket közölnek a brit lapokban, a legvadabb Nigel Farage-ot kivéve, aki még az Európai Parlamentben is interjúlehetőségre vadászott az újságírók közt sétálva, hogy vélt győzelmét ünnepeltesse. Közép-európai szempontból azonban az egyik legaggasztóbb kérdés nyitott: a britek vajon valóban az unióról szavaztak? Nem úgy tűnik. Egyrészt az teljesen világos, hogy a kampányoló politikusok, főleg a kilépéspártiak egyáltalán nem törekedtek a valós dilemmák megtárgyalására, az itt nyerek-ott engedek egyezségek elérésére. A szavazók ehelyett a lehetőséget láttak, hogy a brit kormányról, illetve az európai szabad munkaerő mozgásáról mondhatnak véleményt. Utóbbi egyik alapja az uniónak, de messze nem az egyetlen pillére. Mégis, két éve valamiért erre harapott rá a brit szélsőséges Függet- lenségi Párt, a UKIP. Meglepő módon a Konzervatív Párt felvette a kesztyűt és nekifogott az uniós munkavállalói juttatások látványosan felvezetett - de csak szimbolikus -nyirbálásának. No de ez sem az unióról szólt. Végül előjött az elégedetlen szavazói réteg, az elmúlt két-három évtized társadalmi vesztesei, akiknek mindegy, hogy hol és hogyan lehet a globalizációról véleményt mondani, és a válaszuk biztosan negatív. Kérdezhettek volna tőlük bármit, borítékolható az eredmény, ha rajtuk múlik. Az ő helyzetükben még érthető is, hogy így gondolják, és a trend az, hogy nagy számban szoktak elmenni választani. Tehát a szavazás végeredménye a többi szavazótábor mozgósításának függvénye. Az a tragédia, hogy a brexit csak egy uniós köpenybe bújtatott népszavazás volt, de nem Brüsszelről szólt, hanem az angol társadalom hellyel-közzel valós problémáiról. Csakhogy ennek következményeit egész Európa elszenvedi. Számunkra éppen ezért a legfontosabb tanulság az, hogy nem érdemes a szavazókat mítoszokkal hergelni, mert egyszer eljön a pillanat, amikor ez csúnyán visszaüt. Evek óta hallgatták a britek, hogy milyen rossz az unió, hogy elviszik előlük a munkát a magyarok és a lengyelek, meg a hasonló butaságokat. Elég ezeket kitartóan ismételgetni, és beivódnak a fejekbe. Ezzel virtuális falakat és szögesdrótokat húztak a politikusok a társadalmi csoportok közé és köré, felelőtlenül, pusztán saját, rövid távú választási érdekeiket nézve. Közép-Európában pedig különösen vigyázni kell azzal, hogy milyen legendákból teremt a politikai kommunikáció virtuális valóságot. Ki ellen uszít, kit tesz meg célponttá és bűnbakká. Visszafordítható még a brexit? MTI-HÁTTÉR Bár a népszavazás eredményét a legnagyobb brit pártok és az uniós intézmények is gyakorlatilag kötelezőnek tekintik, több elméleti lehetőség mutatkozik, hogy az országot az unióban tartsák. Nagy-Britanniában a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki Munkáspárt, valamint uniós vezetők is kijelentették, hogy a referendum eredményét tiszteletben kell tartani. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament (EP) ülésen szintén leszögezte: „világos, mit akarnak a britek, és mi ennek megfelelően kell, hogy tegyünk”. Az AP hírügynökség Gavin Bar- rettet, a dublini egyetem európai alkotmányjogi szakértőjét idézve mindazonáltal több forgatókönyvet vázolt fel arra, hogy az EU-párti britek kiharcolják a bennmaradást. Nem, és kész A brit törvényhozásnak nincs jogi kötelezettsége arra, hogy a referendum eredményét gyakorlatba ültesse. Elméletben tehát elképzelhető, hogy a brit törvényhozók egyszerűen figyelmen kívül hagyják a döntést. David Lammy munkáspárti képviselő is ezt a megoldást javasolta. „Ébresztő. Nem kell kilépnünk. Véget vethetünk ennek a rémálomnak egy parlamenti szavazással. A szuverén parlamentünknek kell szavaznia arról, hogy kilépünk az EU-ból, vagy sem”-mondta. Skót nem visz ki Egy másik megoldással talán a skót parlament szolgálhat. A brit parlament ugyanis nem dönthet a Skóciát érintő ügyekről Edinburgh jóváhagyása nélkül, de ha az Egyesült Királyság kilépne az unióból, az EU- párti Skóciát is magával rántaná. (Egyesek szerint Észak-írország törvényhozása is a kiválás útjába állhatna.) Nicola Sturgeon skót függetlenségi párti miniszterelnök támogatni tűnik ezt az elképzelést. „Asztalon kell lennie annak a lehetőségnek, hogy ne szavazzunk olyasmire, ami sérti a skót érdekeket” -jelentette ki. Barrett szerint azonban annak az esélye, hogy Skócia megmenti az angliai EU-pártiakat, szinte nulla, a brit alkotmányos rendszer értelmében ugyanis az utolsó szót a londoni törvényhozás mondja ki. Új választások A harmadik lehetőség egy újabb választás kiírása. A legközelebbi választás csak 2020-ban esedékes, és igen nagy a valószínűsége, hogy addig a konzervatívok euroszkeptikus szárnya marad hatalmon. A Konzervatív Párt vezetője, David Cameron brit kormányfő már bejelentette későbbi időponttól érvényes lemondását, és utódjáról még nincs döntés. A legnagyobb ellenzéki erőt, a Munkáspártot is belharcok sújtják: a párt alsóházi frakciója megvonta a bizalmat a pártot vezető Jeremy Corbyn- tól, de ő nem hajlandó lemondani. Külön kérdés, hogy egy előrehozott választáson lenne-e esély arra, hogy a konzervatívok vagy a munkáspártiak EU-párti vonala nyerjen. Barrett szerint a politikai körülmények olyan helyzetet teremtettek, hogy nagyon valószínűtlen egy EU- barát kormány megválasztása. Új népszavazás Negyedik megoldási lehetőségként felvetődhet még egy népszavazás. A brit törvényhozás internetes oldalán már meghaladta a négymilliót az ezt követelő petíció aláíróinak száma. A kezdeményezést a kilépéspártiak bírálják, egyebek között arra hivatkozva, hogy sok aláíró külföldön él. Egy újabb referendumnak azonban sokak szerint legfeljebb akkor lehet realitása, ha azon nem közvetlenül az uniós tagságról kellene dönteni, hanem például arról, hogy a résztvevők elfogadják-e az EU-val folytatandó kilépési tárgyalásokon elért megegyezést. Jeremy Hunt konzervatív törvényhozó - aki mellesleg pályázik Cameron helyére - fel is vetette ezt az ötletet a The Daily Telegraph című lapban. Szerinte megegyezésre kell jutni az (Ľubomír Kotrha) EU-val, és a briteknek erről kellene dönteniük egy népszavazáson, vagy - a Konzervatív Párt kormányprogramjának formájában - egy új választáson. Gavin Barrett megjegyezte, bármilyen megegyezés is születik az Egyesült Királyság és az unió között, rosszabb lesz a mostani állapotnál, ugyanakkor az összes lehetőség közül az utolsóként említettet tartja elképzelhetőnek. „Én erre fogadnék”-mondta. megrendelőt negajand MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Szót egy évre + Grillsütő Irányár: 163,30 € Keresztnév: Vezetéknév: Utca, házszám: Település: Postai irányítószám: Telefonszám: E-mail: Dátum: Aláírás: Az előfizető beleegyezik, hogy a Petit Press Kiadó a megrendelőlapon feltüntetett személyes adatokat postaiAelefonos kommunikációs célokra használja fel. A személyes adatok helyességét az előfizető aláírásával igazolja. A kitöltött és aláírt megrendelőt küldje az alábbi címre: Vydavateistvo Petit Press a.s, distribučné oddelenie, Lazaretská 12,814 54 Bratislava 1,02/323 77 777 y *Y * 2 Újságárusnál 180 € , ) Előfizetve 163,30 € egy évre aTUjSzot! dalúságának köszönhetően használható: Hús és hal grillezésére Pirítós, szendvicsek, pizza készítésére A grill tulajdonságai: Automatikus hőmérséklet-kijelző < Tapadásmentes lapok i Túlmelegedés elleni védelem Az ajándék értéke: 50 € Az ajánlat 2016. július 20-ig tart. Ez o lop jár Önnek! ÚJ SZÓ
