Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-03 / 129. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2016. június 3. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Ismót Pásztor a Vajdaság vezetője Újvidék. Megalakult az új összetételű vajdasági tartományi parlament Újvidéken, házelnöknek ismét Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét választották. Pásztor István második mandátumát kezdi meg a tartományi parlament élén. Az április 24-i tartományi választásokon a legtöbb szavazatot a korábban ellenzékben lévő jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg, így a 120 fős vajdasági törvény- hozásban 63 mandátumot tudhat magáénak. A VMSZ-nek hat képviselője van, a tervek szerint az új tartományi kormányt ez a két párt vezeti. (MTI) Szíria: elfoghatták a hírhedt hóhért London. Brit médiaértesülések szerint a szíriai kormányerők elfogták az Iszlám Állam nevű terrorcsoport leghírhedtebb hóhérát. A Daily Mail konzervatív brit napilap honlapján megjelent egy videofelvétel, amely állítólag a Bulldózer néven emlegetett hóhér elfogását mutatja. A felvételen egy hatalmas termetű ember látható, ahogy félmeztelenül,' hátra kötözött kézzel fekszik egy teherautóban. A Daily Mail szerint a 130 kilós hóhér többtucatnyi ember lefejezéséért felelős. A Bulldózer az Iszlám Állam tavaly megölt, brit állampolgárságú, hasonlóan brutális kivégzőjének egyik utódja lehetett. A 27 éves Mohammed Emwazit az amerikai légierő ölte meg novemberben, drón bevetésével. (MTI) Zágráb gesztusa Szerbiának Belgrád. Horvátország is beleegyezett abba, hogy megnyissák Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak következő, 23. fejezetét - számolt be róla a szerb közszolgálati televízió. Az emberi jogokról szóló fejezet megnyitását azért gátolta eddig Zágráb, mert szerinte nem teljesültek a megnyitáshoz szükséges feltételek. Zágráb korábban azt közölte: addig nem fog hozzájárulni Szerbia uniós csatlakozásához, amíg Belgrád vissza nem vonja azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak szerb bíróság elé, akik nem Szerbiában követtek el bűncselekményeket. (MTI) RMDSZ: egység a választásokon Sepsibiikszád. Együttműködési készségükről beszéltek a székelyföldi megyéknek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben induló elnökjelöltjei, valamint a térség megyei jogú városainak az RMDSZ-es polgármesterjelöltjei a sepsibükszádi közös kampányzárón. A június 5-i önkormányzati választások előtt Kelemen Hunor, a szövetség elnöke a következő időszak nagy kihívásának nevezte a tervezett romániai régiósítást. (MTO Leálltak a francia erőművek Gördülő sztrájk indult Franciaország összes atomerőművében, az Air France is leállhat Zsúfolt buszmegálló Párizsban. A francia fővárost egyszerre sújtja a vasutasok sztrájkja és a Szajna okozta árvíz - a folyó vízállása már 4,5 méterrel magasabb az ilyenkor szokásosnál. Rövidesen a légi közlekedés is leállhat (SITA/AP) Párizs. Tegnap estétől gördülő sztrájk kezdődött Franciaország valamennyi, szám szerint 19 atomerőművében tiltakozásul a kormány munkajogi reformja ellen. A munkabeszüntetések részét képezik az országszerte meghirdetett sztrájkhullámnak. Az összes áramtermelő létesítmény megszavazta a csütörtöktől kezdődő sztrájkot. Mindegyik atomerőmű a sztrájkra szavazott. „Este kilenc órától elkezdjük csökkenteni az áramtermelést” - mondta tegnap Laurent Langlard, az egyik legjelentősebb szakszervezeti szövetség, a CGT tisztségviselője. Ugyanakkor kicsi a valószínűsége annak, hogy a munkabeszüntetés áramkimaradásokhoz vezetne, mert a törvény előírja, hogy biztosítani kell a minimálisan szükséges áramellátás szintjét. Az EDF állami áramszolgáltató viszont lehet, hogy kénytelen lesz több áramot importálni, hogy kielégítse a keresletet. Langlard továbbá elmondta: a CGT-tagok a vízi és kőolaj erőművek dolgozóinak soraiból szintén megszavazták a sztrájkot. Nem ért véget a sztrájk az olajfinomítókban sem. A munkajogi reform visszavonását követelő szakszervezetek a 8 franciaországi létesítményből négyben továbbra is teljes, kettőben pedig részleges munkabeszüntetést tartanak, de az üzem- anyagraktárak blokádjának rendőrségi feloldása óta az üzemanyagellátás j elentősenj avult országszerte. Az Äir France állami légitársaság mellett működő második legnagyobb pilóta-szakszervezet bejelentette: a jövő hét végétől négy napig terjedő munkabeszüntetést tervez, és egyeztetni fogja akcióját az SNPL- lel, a legnagyobb pilóta-szakszervezettel. A légitársaság pilótái fizetésük csökkentése ellen tiltakoznak, s sztrájkjuk egybeesik majd a Franciaországban rendezett labdarúgó- Európa-baj noksággal. A munkaügyi reform legvitatottabb pontja a munkaidő meghatározására vonatkozik. Franciaországban továbbra is 35 órás marad hivatalosan a munkahét, a gyakorlatban azonban ennél minden munkavállaló többet dolgozik, amiért túlórapénzt vagy szabadnapot kap. Ennek szabályozásában és részleteiben eddig ágazatonként állapodtak meg a munkáltatói képviseletek a szak- szervezetekkel. A kormány ezt a lehetőséget a törvényben a vállalatok szintjére helyezné át, amit a két legradikálisabb szakszervezet, a CGT és az FO nem támogat, miután a befolyásuk csökkenne, a munkavállalók pedig szerintük kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnének. Emellett a vasutasok kedd este kezdődött, határozatlan idejű sztrájkja miatt a vonatok csaknem fele nem indult el. A vasutasok követelései, bár nincsenek közvetlen kapcsolatban a munkajogi reform elleni tiltakozással, de egyre nehezebben választhatók el attól. A SNCF francia állami vasúttársaság szerint a dolgozók 17 százaléka sztrájkol, ami valamivel magasabb arány a múlt héten rendezett korábbi sztrájkhoz képest. Három kényszerleszállása is lehetett a repülőnek Legalább háromszor hajtott végre kényszerleszállást a katasztrófa előtti napon a kát hete a Földközi-tengerbe zuhant egyiptomi repülőgép. Kairóban tagadják, hogy a katasztrófa előtti napon hibajelzéseket adott le a gép. Párizs/Kairó. A France 3 tévéállomás értesülései szerint az egyiptomi gépnek vissza kellett fordulnia, és kényszerleszállást kellett végrehajtania legalább háromszor a lezuhanás előtti napon. Ezt más források egyelőre nem erősítették meg. A híradás szerint a tragédiát megelőzően, május 18-án és 19-én az egyiptomi gép összesen hat járaton repült Kairó, illetve az eritreai Aszmara, Tunisz és Párizs között, és ebből három alkalommal a gép adat- továbbító rendszere (ACARS) indulás után műszaki hibát jelzett. Minden visszafordulás után a gépet átvizsgálták, és mindent rendben találtak, a repülő folytathatta útját. A Le Párisién úgy tudja, hogy a mosdó és a fedélzet füstjelzői adtak le riasztásokat, de a lap nem tesz említést arról, hogy emiatt kényszerleszállásokat is végre kellett hajtani. Az EgyptAir Párizsból Kairóba tartó MS804-es járata 66 emberrel a fedélzetén május 19-én tűnt el a Földközi-tenger felett, körülbelül 35 perccel a tervezet leszállás előtt, épphogy belépve az egyiptomi légtérbe. Ázóta csak néhány sodródó roncsdarabot, illetve emberi testrészt találtak a tengerben a görög Kárpathosz sziget közelében, a géptest nem lett meg. Egy francia hadihajó szerdán olyan jeleket észlelt, amelyeket feltehetően a repülőgép két feketedobozának egyike ad le. Állítólag a kutatási területet ötről két kilométerre szűkítették. Alain Vi- daliest francia közlekedési miniszter azt mondta, körülbelül 8 napot vesz igénybe a feketedoboz felhozása a tengerfenékről. Tagadták az egyiptomi gép katasztrófáját vizsgáló kairói nyomozati szervek a francia médiában megjelent értesüléseket, amelyek szerint műszaki problémák voltak a repülővel. Az egyiptomi fél szerint a gép adattovábbító rendszere nem adott le füstjelzéseket. Másrészt a légi közlekedési baleseteket kivizsgáló francia hivatal (BEA) korábban megerősítette a légi közlekedéssel foglalkozó Aviation Héráid című honlap értesülését, hogy a katasztrófával végződött út idején az egyiptomi gépen az ACARS rendszer 3 perc leforgása alatt hét vészjelzést küldött. Az egyik a mosdóból, egy másik a pilótafülke alatt található elektronikai blokkból, egy harmadik pedig a robotpilóta-egységből áradó füstről szólt. Miközben ezek tűzre utalnak, a viszonylag rövid adatsor nem árul el semmit arról, hogyan reagáltak erre a pilóták. Szakértők szerint a műszerek téves fíistjelzése miatt a pilóták akár maguk is előidézhették az egyiptomi utasszállító katasztrófáját. (MTI) Közel húszán életüket vesztették a Szomáliái főváros, Mogadishu Ambassador Hotel nevű szállodája elleni támadásban, amelynek el követőjeként az al-Kai- dával kapcsolatban álló al-Shabaab terrorszervezet jelentkezett. A város központjában álló hotelt főleg kormányzati tisztviselők, üzletemberek látogatják. A tűzharcban a Szomáliái parlament két tagja is életét vesztette. Eközben a helyi különleges alakulatok egyik másik helyszínen végrehajtott bevetése során az al-Shabaab legalább 16 szélsőségesével végeztek, köztük a terroristák egyik hírhedt tagjával, akit a kenyai Garissa Egyetem ellen tavaly áprilisban elkövetett, 148 ember életét követelő támadás egyik szervezőjének tartottak. (SITA/AP) Bundestag: népirtás volt Berlin. A német szövetségi parlament (Bundestag) megszavazta az oszmán török által az örmények ellen az I. világháború idején elkövetett mészárlásokat népirtásnak nevező határozatot. A kormánypártok - a CDU/CSU jobbközép pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) - és az ellenzéki Zöldek frakciójának közös határozati javaslatában négyszer is szerepel a népirtás kifejezés. Egyebek mellett az áll benne, hogy az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én az ifjútörök kormány utasítására megkezdett tervszerű üldöztetés és megsemmisítés több mint egymillió örmény nemzetiségű áldozatának sorsa „példaszerűen mutatja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése, és bizony a népirtások” 20. századi történetét. A határozatban rámutatnak, a Német Császárságnak, az Oszmán Birodalom legfőbb szövetségesének, „szégyenletes szerepe” volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit. Hangsúlyozzák, Németország vállalja történelmi felelősségét, amelyből az is következik, ösztönöznie kell az örmény-török megbékélést. A határozatban az is szerepel, hogy a Bundestag megemlékezése a 101 éve kezdődött népirtásokra az örmény nép, „a világ legősibb keresztény népe iránti különleges tisztelet” kifejeződése is. Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket. Azonban a mai Törökország az egykori Oszmán Birodalom utódállamaként következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék. (MTI)
