Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-28 / 150. szám, kedd

101 A Netflix végét okozhatják a reklámok MTI-HÍR Az előfizetők többsége inkább elpártol a Netflixtől, ha jönnek a reklámok a videostreamelés alatt. Márpedig a pletykák szerint épp ez a cég terve. Források szerint a Netflix nem­sokára elkezd hirdetéseket is érté­kesíteni, hogy újabb bevételi for­rásra tegyen szert. Ennek köszön­hetően még több pénzhez jutna a cég anélkül, hogy tovább kéne emelnie az előfizetési díjat. A Hu- lu már él ezzel a lehetőséggel, és úgy tűnik, a Netflix is követheti példáját. Az Allflicks.net portál felmé­rést készített a legfontosabb bevé­teli forrást biztosító előfizetőkkel. Több mint 120 embert kérdezett meg a Reddit fórumán arról, mennyire örülnének, ha igaznak bizonyulnak a pletykák. Feltették a kérdést: ha a Netflix elkezdene hirdetéseket mutatni, akkor törölnék-e előfizetésüket? 74 százalék igennel válaszolt. Egy másik kérdésben arról érdeklőd­tek, hajlandóak lennének-e fizet­ni inkább többet, minthogy rek­lámokat lássanak. Erre a felhasz­nálók 90 százaléka igennel vála­szolt. 57 százalékuk lenne benne ab­ban, hogy 1-2 dollárral megemel­jék az előfizetés árát, de már csak 22 százaléknak fűlne a foga egy 2- 3 dolláros emeléshez. Sok felhasználó inkább nem használná tovább a Netflixet (Képarchívum) Új szabályok a drónokra MTI-HÍR Az Obama-kormányzat beje­lentette, hogy szabályozzák a ke­reskedelmi célú drónok repülését, s azok nem repülhetnek messzebb a pilóta látóterénél. Az amerikai szövetségi légügyi hatóság (FAA) nyilvánosságra hozta az üzleti céllal használt dró­nok forgalmát szabályozó tör­vényt. Ezzel ad első ízben keretet a vállalkozások számára. A szabályozás augusztustól lép érvénybe. Kutatási, oktatási, fej­lesztési, mezőgazdasági célokra lehet majd meghatározott méretű és súlyú, kis drónokat alkalmazni; de antennák, olajvezetékek, áram­vezetékek, hidak ellenőrzésére és mentőakciókra is igénybe vehetők lesznek drónok. Egy drón az alábbi feltételeknek kell megfeleljen: 25 kilogramm­nál kevesebbnek kell lennie a sú­lya; 122 méteres magasságban, legfeljebb 161 kilométer per óra sebességgel repülhet; éjjel nem repülhet, csak ha van speciális vi­lágító berendezése; védtelen em­berek feje felett nem repülhet. Egyetlen gép működtetéséhez legalább tizenhat évét betöltött, ok­levéllel rendelkező légi irányítónak kell rendelkezésre állnia, és bármi­lyen balesetet vagy rendellenessé­get azonnal jelenteni kell a szövet­ségi légügyi hatóságnak. Hogy csökkentsék a terrortámadások kockázatát, a pilótákat a közleke­désbiztonsági hatóság is átvilágítja. Korábban mind az Amazon, mind a Google azt jelentette be, hogy már 2017 januárjától dró- nokkal szállítják házhoz az inter­neten megrendelt portékákat. Azonban az augusztusban életbe lépett törvény kiköti, hogy a drón- nak a pilóta látóterén belül kell maradnia, így kérdéses, mi lesz így a postásdrónokkal. Ahogy azt sem tudni, aki sisakkal vagy szem­üveggel irányítja a robotkoptere- ket, arra hogyan vonatkozik a lá­tótér fogalma. AzAmazon postásdrónja (Fotó:Amazon) DIGITÁLIA 2016. június 28. | www.ujszo.com Mindig csak a saját gépünkről bankoljunk. Ne használjunk nyilvános számítógépet a pénzügyeink elintézésére, de a sa­ját gépünkről se kapcsolódjunk rá nyilvános (például reptéri) internethálózatra az utalások elvégzéséhez. (Képarchívum) Az internetes bankolás legnagyobb veszélyei IT CAFÉ-HÍR Az internetes szervezett bűnözés első számú motivációjs régóta a pénzügyi haszonszerzés, így nem meglepő, hogy a támadások jelentős része az online bankolást veszi célba. Az Európai Központi Bank (EKB) tavaly kiadott jelentése másfél mil­liárd euróra becsüli azt a kárt, ame­lyet az Európai Gazdasági Térségen belül 2013-ban a hamis banki tranz­akciók okoztak. Ez az előző évhez képest 8 százalékos növekedést je­lentett, ami alátámasztja, hogy je­lentős problémáról van szó - írja közleményében a G Data biztonsági cég. A G Data most közzétett ismeret- terjesztő füzete szerint a támadás módjai ugyanakkor alapvetően megváltoztak az elmúlt évek során. Eredetileg az egyszerű átverés (a hiszékenységre épülő adathalász kampányok lebonyolítása) volt az uralkodó módszer. Ebben az eset­ben jellemzően egy hamis e-mailt küldtek a bank nevében a bűnözők, melyben elkérték a felhasználó be­lépési azonosítóját, jelszavát és esetleges titkos kódjait (PIN vagy tranzakció-azonosító). Mára azon­ban a felhasználók többsége meg­tanulta, hogy a bankja soha nem ké­ri el tőle e-mailben a jelszavát, a bankok pedig kétlépcsős azonosí­tási rendszereket vezettek be (pél­dául jelszó és SMS-üzenetben ér­kező tranzakcióazonosító szám), így a támadások módja is komple­xebbé vált. A bűnözők ma szinte ki­vétel nélkül rendkívül fejlett kárte­vőket (banki trójaiakat) alkalmaz­nak, melynek kódját akár évekig fejlesztik. Emellett jellemző, hogy már nem csupán a számítógépeket, de a mobiltelefonokat is megpró­bálják megfertőzni. Ellopott SMS-üzenetek A tájékoztató felhívja arra a figyel­met, hogy a böngészőkbe történő be­épülés után a kártevő eltéríti a szá­mítógép és a bank közötti kommuni­kációt. A titkosított csatorna így megkerülhető, és hiába épül fel a szá­mítógép és a bank portálja között a kódolt adatkapcsolat, a trójai már minden adatot manipulál, mielőtt az még a böngészőben titkosításra ke­rülne. A legegyszerűbb esetben a kárte­vő úgy tesz, mintha a felhasználó nevében cselekedne, és a legenerált visszaigazoló kód segítségével a bűnöző számlájára történő utalást hagyja jóvá. Az ilyen támadás elő­nye, hogy a tranzakció teljesen jogszerűnek tűnik, és így jó eséllyel átmegy a bank biztonsági ellenőrzé­sén. Mivel a trójaiak a billentyűzetleütések és a böngésző közé állnak be, és még azelőtt lopják el az adatokat, hogy azok titkosítás­ra kerülnének a böngészőkben, ezért a tevékenységük ellen nem nyújt vé­delmet az, hogy a bankon titkosított SSL-kapcsolatot (zöld webcím a böngésző címsorában) használnak. A legmodernebb trójaiak képesek arra is, hogy az SMS visszaigazoló kódokat ellopják. A mobiltelefonok megfertőzésének általános módja, hogy a felhasználót a bank hamisított weboldalára irányítják, majd azon el­helyeznek egy figyelmeztetést. A fi­gyelmeztetés informálja a felhaszná­lót, hogy az intemetbankoláshoz egy plusz biztonsági alkalmazást kell a telefonjára töltenie, és bekéri a tele­fonszámát is. A letöltésre kerülő szoftver megfertőzi a mobiltelefont, aminek köszönhetően a bűnözők már elfoghatják az SMS-üzenetekben ki­küldött azonosítókat. Mindez lehető­vé teszi számukra, hogy tranzakció­kat indítsanak és hajtsanak végre. Mit tehetünk? A G Data szakértői az alábbiakat javasolják a tranzakciók biztonsá­gos lebonyolítása érdekében: Az internetes bankfiókunkba soha ne lépjünk be úgy, hogy egy e- mailben érkező linkre kattintunk. A bank webcímét mindig nekünk kell begépelnünk a böngésző címsorába. Olyan banki szolgáltatást hasz­náljunk, amely kétlépcsős azonosí­tást (például jelszó és SMS- üzenetben érkező kód) használ a tranzakciók végrehajtására. Mindig csak a saját gépünkről bankoljunk. Ne használjunk nyilvá­nos számítógépet a pénzügyeink el­intézésére, de a saját gépünkről se kapcsolódjunk rá nyilvános (például reptéri) intemethálózatra az utalá­sok elvégzéséhez. Válasszunk összetett, erős jelszót a bankfiókhoz. Ez álljon legalább 12 karakterből, tartalmazzon kis- és nagybetűket, valamint számokat és írásjeleket (például: */-!?). A bankolás befejezése után min­dig lépjünk ki a fiókunkból, és csak azután zárjuk be a böngészőt. Állítsuk be, hogy az utalásokról kapjunk értesítéseket SMS-ben vagy e-mailben. Használjunk a számítógépen jog­tiszta és rendszeresen frissített ví­rusvédelmi szoftvert, és ne felejtsük el telepíteni a Windows frissítéseit sem. Az otthoni vezeték nélküli háló­zatot is védjük megfelelően erős jel­szóval, és állítsuk be a titkosítását (elkerülve az elavult WEP titkosí­tást). Az internetes számlánkat figyel­jük rendszeresen: lépjünk be a fió­kunkba, és ellenőrizzük az utalások történetét viszonylag gyakran. Ha a hitelkártyánkkal kapcsolat­ban a legapróbb visszaélést vagy gyanús jelet észleljük, lépjünk kap­csolatba a bankunkkal, és tiltassuk le a kártyát. Nem szabad elfelejteni, hogy az ellopott hitelkártyákkal a bűnözők először csak kis összegű (néhány eurós) próbavásárlást szoktak elvégezni, mielőtt megpró­bálják igazán megcsapolni a szám­lánkat.

Next

/
Thumbnails
Contents