Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-24 / 147. szám, péntek

6 KÜLFÖLD 2016. június 24. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Végleges tűzszünet a gerillákkal Havanna. Végleges tüszünetben állapodott meg a kolumbiai kor­mány és a baloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerillaszervezet. A részleteket az évek óta folyó tár­gyalások helyszínén, Havanná­ban ismertetik, ahová ebből az alkalomból ellátogat Bán Ki Mun ENSZ-főtitkár, a kolumbiai elnök és több más politikus a latin-amerikai térségből és Eu­rópából. A tárgyalási fordulón egyetértésre jutottak a több évti­zedes belső konfliktus befejezé­sének alapvető tételeiről, köztük a gerillák fegyverletételéről, a biztonsági garanciákról. (MTI) Török voksolás az EU-csatlakozásról Ankara. Törökország a brit pél­dához hasonlóan népszavazást tarthat az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdéséről, ha az unió nem tartja be ígéreteit, és a tül tágan értelmezett török terro­rellenes törvény miatt rosszin­dulatúan visszatartja a török ál­lampolgárok schengeni vízum­mentességét -jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök. (MTI) Lövöldözés egy német moziban Berlin. Fegyveres férfi nyitott tüzet tegnap a Hessen tarto­mánybeli Viernheim egyik mo­zijában. Egy fegyveres, töltény- övét viselő maszkos férfi nyitott tüzet a Frankfurt közelében lévő kistelepülés Kinopolis nevű mo­zijában - a sebesültek száma meghaladja a 20-at. A Bild lap szerint a tettest lelőtték. (MTI) Ülősztrájkot kezdtek a demokraták Washington. Ülősztrájkba kezdett mintegy száz demokrata képviselő az amerikai képvise­lőházban, így követelve a fegy­vervásárlás és -tartás szigorítását kimondó törvényről szóló mi­hamarabbi szavazást. Két de­mokrata párti képviselő vezeté­sével a többi képviselő bevonult az ülésterembe, és kijelentette: elfoglalj ák a termet, és mindad­dig nem moccannak onnan, amíg a republikánusok vezetői nem teszik lehetővé a szavazást a fegyverek vásárlását és viselé­sét szigorító törvényről. (MTI) Kim: támadhatjuk az USA területét Phenjan. Észak-Korea képessé vált az USA csendes-óceáni ér­dekeltségeit megtámadni - kö­zölte Kim Dzsong Un észak-ko­reai vezető a legutóbbi rakétakí­sérletek után. Az észak-koreai diktátor sikeresnek minősítette a Hvanszong-10 típusú hosszú ha­tótávolságú fold-föld ballisztikus rakéta szerdai kilövését, amelyet személyesen felügyelt. A rakéta 400 km-t tett meg, messzebbre repült, mint a korábbiak, ezért fokozni kell az USA, Dél-Korea és Japán védelmét. (MTI) Tegnap szavaztak a brexitről Az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon-e, vagy lépjen ki az Európai Unióból? Nem a szavazófülke előtt állnak, a sorban állókat egy brit fogadóiroda előtt kapták lencsevégre. A brexit nagyon hálás téma a tippelőknek. (Sita/ap) ÖSSZEFOGLALÓ London. Szenvedélyes kam­pány után a brit polgárok teg­nap döntötték el, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon-e. A 46,5 millió szavazópolgár 22 óráig adhatta le voksát. A végered­ményt ma délelőtt közük. Egy nappal a sorsdöntő szavazás előtt minden lehetőséget megraga­dott a maradók és távozók tábora, hogy megismételje az elmúlt hóna­pokban hangoztatott érveket az eu­rópai uniós tagság jövőjével kap­csolatban. A korteshadjáratnak az utolsó napon is volt értelme, hiszen a közvélemény-kutatások szerint a szavazópolgárok 10 százaléka ekkor még halogatta döntését. A szigetor­szág jövőjét meghatározó szavazás­ban az országos lapok is véleményt nyilvánítottak. Az EU hívének bi­zonyult a The Guardian és a Finan­cial Times, míg a The Daily Te­legraph és a magyar kormány hir­detését közlő The Daily Mail távo­zásra szólított fel. Végső esélylatolgatás A népszavazás 4 hónapos kampá­nya végén a közvélemény-kutatások holtversenyt jeleztek. A fogadási pi­ac azonban erőteljesen a bennmara­dást pártolók felé lendült. A Finan­cial Times számításai alapján a brit fogadóirodák jelenlegi esélykiírá­saiból származtatott valószínűségi modell azt mutatja, hogy a fogadási cégek a múlt heti 58% helyett most már 75%-os esélyt adnak arra, hogy a népszavazáson a választók több­sége Nagy-Britannia EU-tagságára szavaz. Mindkét tábor egyetért ab­ban, hogy a részvételi arány kulcs- fontosságú lesz. A tavalyi parla­menti választáson a választásra jo­gosultak 66 százaléka ment el sza­vazni. Abban egyetértés van a két tá­borban, hogy ha ennél jóval keve­sebben mennek el szavazni, az a ki­lépést támogatóknak kedvez, mert az ő szavazási hajlandóságuk maga­sabb. Az első eredmények Sunder- landből várhatóak, éjfél után, ahol az átlagnál idősebb és szegényebb a la­kosság, és inkább a kilépés felé haj­lanak. Ha itt nem tud jelentős előnyt szerezni a brexit tábora, akkor vár­hatóan máshol sem kerülnek döntő többségbe. Ugyanígy, Kelet-Anglia jellemzően a kilépés pártján áll, de ha onnan mégis szoros eredmények jönnek, akkor a többség országos szinten az előrejelzések dacára elő­reláthatólag a bennmaradás felé fog mozdulni. Eldöntheti a minden elő­rejelzés szerint szoros szavazást az is, hogy az ellenzékben lévő Mun­káspárt támogatói közül mennyien mennek el szavazni. Skócia viszont hagyományosan EU-párti, így ha onnan érkeznek majd mégis szoros eredmények, az a bennmaradást tá­mogatók számára rossz hír, mert az ország többi részén a kilépést támo­gatók kerülhetnek többségbe. Tegnap jelentősen erősödött a font a londoni kereskedésben, miután a piac a fogadóirodák esélykiírásai alapján bízik abban, hogy Nagy- Britannia az unió tagja marad. Kik szavazhattak? Több mint 41 ezer szavazóhelyi­ség várta helyi idő szerint tegnap reggel 7 és este 10 óra között a brit, nemzetközösségi, máltai és ciprusi szavazópolgárokat. A szavazáson a brit állampolgárok mellett az ír Köz­társaság, illetve a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség életvitelszerűen Nagy-Britanniában élő nagykorú állampolgárai, vala­mint a Nagy-Britanniához nem tar­tozó, de vele együtt az Ejgyesült Ki­rályságot alkotó Eszak-Irország 18 évesnél idősebb lakói vehetnek részt. Szavazhatnak Gibraltár lakói is, az EU-társállamok Nagy-Britanniában élő polgárai ugyanakkor nem. A szavazólapon egy kérdés és két vá­lasztási lehetőség szerepel. A kérdés úgy hangzik, hogy „az Egyesült Ki­rályság az Európai Unió tagja maradjon-e, vagy lépjen ki az Euró­pai Unióból?”. A kérdés alatt szere­pel a két válaszlehetőség. David Ca- meron miniszterelnök február 20-án hirdette ki hivatalosan június 23-ára a brit EU-tagság jövőjéről döntő népszavazást. A referendumról szó­ló törvény 2017 végéig írta elő a brit EU-tagság jövőjéről szóló népsza­vazás megtartását. Az előzmények A népszavazási dátum ismerteté­sének közvetlen előzményeként, az Európai Unió állam- és kormányfő­inek február 19-én befejeződött csúcstalálkozóján megállapodás született a London által igényelt EU- reformokról, köztük a külföldi EU- társállamokból érkező munkaválla­lók szociális ellátásának szigorítá­sáról, és arról, hogy Nagy-Bri- tanniának nem kell részt vennie az uniós integráció mind szorosabbra vonásának folyamatában. A konzer­vatív párti brit kormány a referen­dum kampányában azt a hivatalos álláspontot képviselte, hogy Nagy- Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja, az egyes kabi­nettagok azonban Cameron engedé­lye alapján meggyőződésük szerint, szabadon dönthettek arról, hogy a kampányidőszakban személyesen milyen ajánlást fogalmaznak meg. Erről a kompromisszumos megol­dásról a kabinet EU-szkeptikus tag­jainak nyomására született döntés. Indulatos ércelásek David Cameron, a konzervatív párti brit kormány miniszterelnöke és egykori ádáz politikai ellenfele, Gor­don Brown volt munkáspárti kor­mányfő az utolsó órákban együtt tar­tott nagygyűléseket a nyugat-angliai Bristolban, illetve a második legna­gyobb angol városban, Birming­hamben. Mindkét helyszínen azt hangsúlyozták, hogy ha a népszava­záson a többség a kilépésre szavaz, az visszafordíthatatlan és végleges döntés lesz. Cameron megismételte korábban is használt hasonlatát, amely szerint ha valaki kiugrik egy repülőgépből, akkor oda már nem tud visszakapaszkodni. A kormányfő hozzátette: ha Nagy-Britannia az EU tagja marad, akkor ő lobbizni fog Brüsszelben az unión belüli szabad munkaerőmozgás szabályainak mó­dosításáért. Cameron szerint „nem irreális törekvés” a nettó bevándorlás csökkentése. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban kijelentette, hogy David Cameron „a lehetséges maximumot érte el” az Európai Unió és Nagy-Britannia vi­szonyrendszerének átrendezéséről folytatott tárgyalásain, amelyek feb­ruári lezárulta után a népszavazást kiírta. Juncker ugyanakkor abban egyetértett Cameronnal, hogy Nagy- Britannia esetleges távozása az EU- ból végleges döntés lenne, mondván: „a kilépés kilépést jelent”. Cameron az utolsó kampánygyűlésen élesen bírálta saját igazságügyi miniszterét, Michael Gove-ot, aki egy televíziós nyilatkozatában „náci propagandis­tákhoz” hasonlította a kilépés súlyos gazdasági kockázataira figyelmezte­tő gazdasági szakértőket. A minisz­terelnök szerint Gove szavai is jelzik, hogy a kilépésért kampányoló tábor ^elvesztette az eszét”. Hírességek: pro és kontra A kampány utolsó napjaiban is csatlakoztak hírességek mindkét tá­borhoz. A bennmaradás mellett tett hitet mások mellett David Beckham, az angol labdarúgás egykori szuper- sztáija, Sir Elton John, az angol rock veteránja, Joanne K. Rowling, a pél­dátlan sikerű Harry Potter- regényfolyam szerzője, Simon Co- well, a tehetségkutató műsorairól világhírű televíziós producer, vala­mint Keira Knightley és Daisy Rid- ley színésznő. A brexit táborához szegődött a Forma-1 kereskedelmi jogait birtokló Bemie Ecclestone, Joan Collins és Liz Hurley színész­nő, John Cleese, az abszurd humo­ráról világhírű Monty Python társu­lat volt frontembere, valamint James Dyson feltaláló és nagyvállalkozó. Heves esőben szavaztak Heves eső és áradás nehezítette a részvételt a Nagy-Britannia európai uniós tagságáról szóló népszavazá­son az ország délkeleti részén. Már csütörtökre virradóan voltak nagy mennyiségű esővel járó viharok Lon­donban, és a lezúduló víz elárasztott egyes utcákat, épületeket. Az esővíz reggel sok helyen akadályozta a köz­lekedést. A tűzoltóság több száz se­gélyhívást kapott villámcsapások és az áradás miatt. A környezetvédelmi hivatal az ország délkeleti részében 22 helyre vonatkozóan adott ki riasztást, valamint számtalan figyelmeztetést. Az időjárás komolyan befolyásolhat­ja a népszavazás eredményét, mert hatással van a részvételi arányra, amely pedig nagyon fontos tényező a referendum kimenetelében. A nagy részvételi arány az EU-bán maradás­nak kedvezne. Charles Michel belga kormányfő tegnap közölte, a Nagy-Britannia EU-tagságáról kiírt népszavazás eredményétől függetlenül rendkí­vüli uniós csúcstalálkozót tartana Európa jövőjéről. (NOL, MTI) Heves esővel fogadta tegnap az időjárás a népszavazásra indulókat. A na­gyobb részvételi arány az EU-ban maradásnak kedvezne. (TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents