Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-23 / 146. szám, csütörtök

101 KULTÚRA 2016. június 23.1 www.ujszo.com Viva Italia! A 20. és a 21. század olasz művészete a Pozsonyi Városi Galériában (Fotó: GMB) PENGE Széttartó dallamok Ahogy Dragomán György első novelláskötetének a címe is jelzi, az Oroszlánkórus sok esetben tá­maszkodik a zenére, annak is kü­lönböző fajtáira, illetve némely esetben egyszerűen csak a próza­vagy gondolatritmus zeneiségére. Azt lehetne gondolni, hogy ez a vezérmotívum „elviszi” a kötetet, azonban mégsem teljesül az elvá­rás teljes mértékben, hiszen az ilyen, egy motívum köré szer­kesztett kötetek hibái is előjönnek. Az említett műfaji sokszínűségen túl (dzsessz, heavy metal, keringő, opera, techno stb.) előjön persze a zenéhez kapcsolódó motívumok többsége: a zene ördögi eredete, az érzelmekkel áradó zene, az öröm­zene, az érzelem és az értelem kapcsolata, a popzene felületes­sége és a többi. Emellett új ritmu­sok is megjelennek, mint például amilyeneket a meztelen lábfejek felé irányuló kalapácsok zaja ad meg: Dzsidzsi bácsi, a helyi nagykutya tudta nélkül Kolozs­váron nemzetközi harcművész­versenyt hirdető vállalkozó táncol a harcművészek által diktált rit­musra, mindezt pedig a Dzsidzsi bácsi nevében igazságot tevő Má- tej utasítására, Mátyás király szü­lőháza előtt (Medvetánc). Vagy az oroszlánfej alakúra mintázott, éneklő fiókgombok, amelyek a Füles fotel című novella Orosz­lánkórus alfejezetében fakadnak dalra az oroszlánlábas fotelben ülő mozgássérült Nagyapa varázsla­tos hatalmának (?) köszönhetően. A Nagyapa és unokája csodás tör­ténete egyébként a kötet egyik te­tőpontja, ahogy a többi olyan, ré­szekre tagolt novella is, amely Dragomán híres regényének, A fehér királynak a megoldásait úja tovább kicsiben, a novella műfajának keretei közt. Ez pedig nem más, mint a történetekkel va­ló mintegy mellékes, vagy leg­alábbis látszólag nem a lényegre irányuló játék hátterében kialaku­ló „hátborzongató” (metafizikai) többlet. Látványos, ahogy például a füles fotel motívuma más szövegekben is visszatér. De sok más elemről is elmondható ez, s a motívu- mok/személyek ilyen vándorlása - a zenén túl - még szorosabban egybefüzi a szövegeket. Olvasható azonban néhány olyan szöveg is a kötetben, amely a zene játékba hozása miatt indokoltan, egyébként azonban kevésbé ért­hetően szerepel a válogatásban. Ilyen például a Judas Priest kato- vicei koncertjére a pápa halálának napján megérkező rocker kissé unalmas, a motívumokat sztereo­tip módon összekapcsoló portréja (Hevimetál), vagy a gyerekkori karácsony elemeinek ugyancsak sztereotip felvonultatása a Mennyből az angyalban. És ha­sonló utat járva a jobb szövegek némelyikéből is kiérezhető egy­fajta - a giccshez közeli (?) - álta­lános narratív megfáradtság. Dragomán György: Oroszlán­kórus. Magvető, Budapest, 2015.256 oldal. Értékelés: 6/10 Dragomán György oroszlánkórus magvető TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Pozsonyi Városi Galéria Pálffy-palotsbsli kiállítótermeiben október 2-ig látható a Viva Italia! című kiállítás, amely a 20. és a 21. század olasz művészetét mutatja be. A nyár egyik legizgalmasabb, modern vizuális művészetet prezentáló kiállítását a Dolce vitaj olasz fesztivál kiemelkedő eseményeként rendezték meg Pozsonyban. A második világháború utáni olasz vizuális művészet fejlődését meg­határozó 97 művész több mint száz munkáját vonultatja fel a tárlat. Bő hat évtized legjellegzetesebb alko­tásait válogatta össze Laura Monal­di kurátor úgy, hogy képet adjon azokról a művészeti irányzatokról, amelyek jelen voltak (vannak) az itáliai művészetben a háború utáni újraindulástól napjainkig. A Viva Italia! - a megnyitón el­hangzottak szerint - az utóbbi évek egyik legjelentősebb művészeti ese­ménye Szlovákiában. Ritkán látha­tunk együtt ilyen gazdag műtárgy­anyagot, amelyen nyomon követhe­tő, milyen eszközökkel dolgozott, milyen anyagokat épített be a nyel­vezetébe és milyen témákban merült el a kísérletező szabad művészet Olaszországban. Köszönhető ez a Pratóban található Carlo Palli-gyűj- teménynek, amelyből a pozsonyi ki­állítás műtárgykollekciója szárma­zik, s amelyből már több száz tárlatot rendeztek nagy tekintélyű olasz és Olaszország határain túli kiállítóhe­lyeken. A Palli-gyűjtemény több mint harmincezer különféle értékes tár­gyat, műalkotást és olyan dokumen­tumot tartalmaz, amely főleg a múlt század 60-as és 70-es éveinek olasz művészeti mozgalmait dokumentál­ja. Köztük olyan művészeti irányza­tok tárgyi lenyomatait, megnyilvá­Franco Angeli: A Capitolium farkasa nulásait őrzi a gyűjtemény, mint a fluxus, a vizuális költészet, az új re­alizmus, a pop-art, az arte povera, a transzavantgárd, a bécsi akcioniz- mus és a graffitizmus. Az irányzatokból is következik, hogy a Viva Italia! széles műfaji ská­lát mutat. Franco Angeli, az olasz pop- art jeles képviselője emblematikus motívumot dolgoz fel A Capitolium farkasa című sorozatával. Egyik da­rabja nyitja a kiállítást, megteremtve az olasz hangulatot. Hosszú perceket, órákat lehet eltölteni e vizuális mű­vészet műtárgyaival, rácsodálkozva a rendkívüli kreativitással kivitelezett rengeteg zseniális ötletre. Van itt időillúziót teremtő szerke­zet: ovális tükör, körülötte keretként különféle (megállt) időt mutató ütött­kopott vekkerek sorakoznak. Látható Itália zöldség-gyümölcs-térképe: az olasz csizma égetett-kormozott desz­kából kivágott sziluettjét paradicso­mot és különféle gyümölcsöket áb­rázoló, szalagszerű csíkok színesítik. Claudio Costa Evilági nap című, erős kisugárzású munkája a tárlat egyik remeke. A modem művészet univerzumának mesteri kifejeződése ez a domborműszerű kép. Sárga kép­mezőben és plexikeretben sárga ál­latfej néz farkasszemet egy - a kép­síkból valós tárgyként kiemelkedő - sárgára festett vasvilla ágaival. A lét és a nemlét kérdését felvető, olyan erősen ható mű ez, amely bevésődik az emlékezetbe. S nem ez az egyet­len ilyen modem művészeti alkotás a Viva Italia! kiállításon. Évadzáró a Komáromi Jókai Színházban Szabó Viktor kapta a FerenczyAnna-díjat (A szerző felvétele) V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Megtartotta óvael­záró ülósót a Komáromi Jókai Színház társulata. Indításként levetítették a színház inter­netes műsorának, a Színházi lábjegyzetnek a legújabb ré­szét, melyben szórakoztató pamfletkónt külföldi világ­sztárok „nyilatkoznak" az elmúlt évad bemutatóiról. A továbbiakban Tóth Tibor igazgató értékelte a 2015/ 2016-os évadot. A színház négy saját bemutatót tar­tott (Misi Mókus kalandjai, Börtön­karrier, Tisztújítás, Függöny fel!). A Forgács Péter által rendezett Miller- dráma, Az ügynök halála próbafo­lyamata betegség miatt félbeszakadt, így a produkció a következő évad el­ső bemutatója lesz. A kiesett premier helyett érkezett a bérletrendszerbe a Thália Színház Mizantróp című elő­adása. így a kassai csapat két bérletes produkciót is adott Komáromnak, hi­szen az évad eleve a Kassai polgárok című Márai-darabbal indult. A Jókai Színház összesen 174 elő­adást kínált ebben az évadban, ebből 136 volt a saját és 38 a vendégpro­dukció. A társulat idén is nagy hang­súlyt fektetett a kiutazásokra, 56 elő­adást játszott külső helyszínen, ez magában foglalja a hazai és a ma­gyarországi vendégszerepléseket is. Egyébként érdekes „nemzetis” évad áll a komáromi teátrum mögött: a po­zsonyi, a budapesti, a miskolci, a pé­csi és a győri Nemzeti Színházban is vendégeskedett a társulat. A 2016/2017-es évad a társadalmi megosztottság témakörét vizsgálja. Az első, szeptemberi bemutató Az ügynök halála lesz; decemberben ezt követi Ulrich Hub Nyolckor a bárkán című meséje Méhes László rendezé­sében. Ezzel párhuzamosan, stúdió­körülmények között Czajlik József állítja színpadra Székely Csaba Bá- nyavakság című tragikomédiáját, mely közös produkció a kassai Thá­lia Színházzal. Ibsen A nép ellensége című színművét Koltai M. Gábor vi­szi színre 2017 januáijában. Martin Huba ezúttal Shakespeare klassziku­sát, a Rómeó és Júliát rendezi, a be- mutatót 2017 márciusára tervezik. Az évad utolsó (májusi) bemutatója Hel- tai Jenő Naftalín című zenés vígjáté­ka lesz Hargitai Iván rendezésében, ez közös munka az Esztergomi Vár­színházzal. Gyerekek számára ven­dégprodukcióként érkezik továbbá Romhányi József és Ránki György Mekk Elek, az ezermester című me­séje Pille Tamás rendezésében. Foly­tatódik a Vasmacska stúdióbérletben kínált előadások sora is: a már emlí­tett Bányavakság mellett látható lesz Kathrine Kressmann Taylor Címzett ismeretlen című müve is, szintén a színház saját produkciójaként. Ven­dégként érkezik Péterfy-Novák Éva Egyasszony című monodrámája Tenki Réka előadásában, valamint Tasnádi István A fajok eredete című műve Mucsi Zoltánnal, Scherer Pé­terrel és Thuróczy Szabolccsal. Az évadzárón bejelentették, hogy közös megegyezéssel megszűnik Méhes László főrendezői kompeten­ciája, a továbbiakban rendezőként vesz részt a társulat munkájában, Culka Ottó színész pedig a jövőben nem társulati tagként, hanem ven­dégként segíti a Jókai Színház csa­patát. Idén a legjobb színházi háttérmun­kás díját Erdélyi Zoltán vehette át. A legtöbbet játszó színésznő Holocsy Krisztina lett (122 előadással), a leg­többet játszó színész Tóth Károly (125 előadással), így ők kapták az úgynevezett Színészrobot díjat. A társulat titkos szavazása alapján az idei Ferenczy Anna-díjat Szabó Vik­tor vehette át.

Next

/
Thumbnails
Contents