Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-23 / 146. szám, csütörtök
Egészségügyi ellátás külföldön Aki nem abban az országban dolgozik, ahol a lakóhelye van, az a határ mindkét oldalán jogosult egészségügyi ellátásra. Ez a leginkább az ingázókat érinti, akik naponta vagy heti ciklusokra járnak külföldre dolgozni. Ehhez azonban az kell, hogy a munka- vállaló regisztráltassa magát a munkavégzés helye szerinti országban, az egészségbiztosítási hatóságtól ehhez SÍ nyomtatványt kell kérnie. Ez a nyomtatvány a munkavállalót és eltartottak is feljogosítja arra, hogy regisztráltassák magukat azon ország egészségbiztosításában, ahol élnek. Vagyis két egészség- biztosítási kártyája lesz: egy-egy kártya mindkét országban. Ha a határon át ingázó munkavállaló gyermeke betegszik meg, tanácsos megérdeklődnie az egészségbiztosítójától, hogy hol jogosult gyógykezelésre. Ha a gyermeke a házastársával együtt abban az országban van biztosítva, ahol élnek, akkor előfordulhat, hogy abban az országban nem jogosult ellátásra, ahol az apa dolgozik. A tervezett külföldi út előtt érdemes kiváltani az európai biztosítási kártyát - mindenki a saját biztosítójában kérheti, ingyenesen. A kártya feljogosít arra, hogy ha orvosi ellátásra van szükség az EU valamelyik tagállamában, az egészségügyi szolgáltatást ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint a szóban forgó uniós ország lakosai, a biztosító mindig az ott érvényes szabályok szerint téríti meg a költségeket. Tudatosítani kell, hogy nagy különbség van a külföldi út során történt megbetegedés, baleset miatt igénybe vett, orvosilag szükséges gyógykezelés és a tervezett külföldi orvosi kezelés között. Aki egy másik uniós országban szeretne tervezett gyógykezelésben részesülni - például olyan műtétre készül, amit itthon még nem végeznek -, megteheti, ám a kellemetlen meglepetések és félreértések elkerülése végett érdemes előre tájékozódni a saját országa egészségbiztosítójában, hogy milyen költségtérítésre számíthat. Az egészségügyi ellátás szabályozása és a társadalombiztosítási rendszer minden uniós országban más és más. Egyes országokban az orvosnál fizetni kell a vizsgálatért, kezelésért, míg máshol az orvos nem kap közvetlenül a betegtől tiszteletdíjat. Vagyis előfordulhat, hogy a kezelés költségeiből például 20-30%-ot a betegnek kell önrész címén fizetnie, ami egy kisebb műtét esetében is drága mulatság lehet. Különbség van az országok között a tekintetben is, hogy a beteg szabadon választhat-e orvost vagy sem. Egyes országokban a kezelés költségét csak akkor téríti meg az állami egészségbiztosító, ha a beteget ellátó orvos szerződésben áll az állami egészségbiztosítási rendszerrel. Érdemes olyan orvoshoz fordulni, aki az állami ellátórendszerrel szerződéses viszonyban áll, mivel a magánbetegként igénybe vett orvosi ellátást az európai egészségbiztosítási kártya nem fedezi. 8 J ________________ H ASZNOSTANÁCS 2016. június 23.1 www.ujszo.com v f # JP 0 # fi ' íty I ľ s 1 * c-w w - 1 Sokan a szolgáltatásokban helyezkednek el külföldön Óvakodjunk a csalóktól! ÖSSZEFOGLALÓ A magasabb fizetés reményében egyre többen mennek külföldre dolgozni. Egyesek Önerőből, mások ismerőseik, rokonaik révén keresnek megfelelő munkát. Tapasztalatok nélkül, és ha az adott országban nem ismerünk senkit, jé alternatíva lehet munkaközvetítő ügynökséghez fordulni. Ugyanakkor a megfelelő ügynökség kiválasztásakor nem árt az óvatosság, nehogy valaki csalók hálójába kerüljön, és a kiutazás után döbbenjen rá, hogy a megállapodás ellenére nincs se munka, se pénz. Csakis olyan ügynökséggel tanácsos szóba állni, amelyik megfelelő engedéllyel rendelkezik - erről a szociális, munka- és családügyi hivatalban lehet tájékozódni. Aki önerőből talál munkát, saját magának kell mindent megszerveznie, lefoglalnia, intézkednie, ezzel szemben az ügynökség sok mindent elvégez ügyfelei helyett - de nem ingyen. Előre érdemes tájékozódni az illetékekről és arról, pontosan milyen szolgáltatásokat fedeznek belőle, hogy mindenki mérlegelhesse, nem éri-e meg jobban önerőből intézkedni vagy egy másik ügynökséget választani. A szociális ügyi minisztérium rendelete szerint a közvetítésért a természetes személy és a külföldi munkáltató közötti szerződésbe foglalt havi fizetés legfeljebb 20 %- át számlázhatják, ha a kiközvetített tevékenység 6 hónapnál rövidebb ideig tart. Ha a munkaszerződés 6 TÉMA: idénymunka^ külföldön hónapnál hosszabb időre szól, a közvetítési díj az első havi bér 30 %-a is lehet. A hatályos törvényből kifolyólag az ügynökségek nem követelhetnek adminisztratív vagy regisztrációs illetéket. Ugyanakkor gyakran biztosítanak ügyfeleiknek szállást, vagy elszállítják őket a munkavégzés helyére, esetleg kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak, például segítenek felvenni a kapcsolatot a külföldi szakhatóságokkal, tolmácsként segítenek a hivatalos ügyintézés, bankszámla nyitása során stb., amiért már kérhetnek bizonyos illetéket. Az esetleges félreértéseket elkerülendő előre kell érdeklődni a kiegészítő szolgáltatásokról és főleg arról, mennyibe kerülnek! Azt sem árt tisztázni, ki állja az útiköltséget, a külföldi szállásért és az étkeztetésért kell-e külön fizetni vagy az árát levonják a fizetésből, lesznek-e szabadnapjai, az esetleges ünnepnapokon kell-e dolgozni, szükség esetén ki biztosít munkaruhát stb. Noha az ügynökségek hivatalosan a regisztrációért nem kérhetnek illetéket, egyfajta kezelési költség címén mégis kicsalhatnak valamit az ügyféltől, de az adatbázisba való felvétel még nem jelent garanciát arra, hogy találnak számára munkát. Sikeres munkavállalás esetén két szerződés lesz az ügyfél kezében: a közvetítő ügynökséggel kötött megállapodás és a külföldi munkaadóval aláírt munkaszerződés. Ha a munkaközvetítő ügynökség nem tartja be a megállapodást, vagy fennáll a törvénysértés gyanúja, megbírságolhatják. Az elégedetlen ügyfelek a szociális, munka- és családügyi hivatalban emelhetnek panaszt, (sza) (Gabriel Kuchta illusztrációs felvétele) Mi legyen a szerződésben? ► a külföldi munkaadó neve, címe, társadalombiztosítási azonosító száma és hogy milyen gazdasági tevékenységet folytat ► a munkavégzés hossza ► milyen típusú munkáról van szó, a feladatok, munkafeltételek leírása ► a bér összege vagy a jutalmazás módja ► a napi/heti munkaidő hossza ► a társadalom-és egészségbiztosítás módja és feltételei ► a közvetítő ügynökség milyen mértékben felelős a megállapodás feltételeinek a megsértéséért ► a közvetítési díj összege - a törvény értelmében az ügyfél ezt csak azután köteles kifizetni, miután alkalmazták, azaz a munka- szerződés aláírása után Mire figyeljen, ha ügynökség segítségével keres munkát külföldön? 1. Ellenőrizze a munkaügyi hivatal honlapján (www.upsvar.sk) honlapon vagy személyesen a hivatalban, hogy a munkaközvetítő ügynökségnek van-e engedélye! 2. Ne csak telefonon vagy e-mailben kommunikáljon az ügynökséggel, keresse fel személyesen! Érdemes a lakhelyéhez közeli ügynökséget keresni. 3. Ne fizessen előre! Ha az ügynökség az első havi fizetésből vonja le a közvetítési díjat, igyekezni fog, hogy biztosan találjon munkát ügyfele számára. Ha előre kérik a közvetítési díj és bármilyen illeték kifizetését, inkább keressen másik ügynökséget! 4. Kérje, hogy a közvetítésről szóló megállapodásban tüntessenek fel egy telefonszámot, melyet az esetleges problémák esetén felhívhat. 5. Az ügynökségtől kérje el a leendő munkaadó elérhetőségét, esetleg keresse ki az interneten, és próbálja leellenőrizni az adatokat! 6. A megállapodás aláírása a előtt figyelmesen olvassa el a szerződést! Ha valamit nem ért, kérdezzen rá! 7. Az ügynökségnek fölöslegesen ne adjon meg túl sok személyi adatot - például bankszámlát vagy információkat a család egészségi állapotáról stb. 8. A kifizetett illetékekről és a közvetítési díjról tegye el az igazolást! Ne dobjon el semmit, amiért fizetnie kell, minden jegyet, számlát őrizzen meg! (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: UTASBIZTOSÍTÁS ■ MIT FEDEZ AZ UTASBIZTOSÍTÁS, MILYEN BIZTOSÍTÁST ÉRDEMES KÖTNI A KÜLFÖLDI NYARALÁSHOZ
