Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-23 / 146. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2016. június 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Smeres „duplabeszél” Valójában erre a Janus-arcúságra épül a párt egész stratégiája 7 rdekes sajtóhírt küldött szét E tegnap a belügyminisztérium. A minisztériumok, egyéb államigazgatási szervek és különböző civilszervezetek közös nyilatkozatát tartalmazta, amelyben a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen foglaltak állást. A mi országunk igenis demokratikus jogállami alapokon nyugszik, az emberi jogok védelmén és a tolerancián, áll a szövegben. A nyilatkozat aláíróinak feltűnt, hogy tejednek az országban az olyan gyülöletkeltő tevékenységek, amelyek gyakran a külföldiek, a menekültek, a muzulmánok, aromák, a zsidók és más csoportok ellen irányulnak. Meg kell állítani ezeket a tevékenységeket, és erre a kormány egyik tanácsadó szervénél még külön munkacsoportot is létrehoztak. Akinek bármi sejtelme van az államigazgatás működéséről, tudja, a munkacsoport létrehozása a legkézenfekvőbb módja egy probléma szőnyeg alá söprésének. De legyen ez a legnagyobb bajunk. Ha valaki azt állítja, Szlovákia multikulturális állam, szembemegy az állam alapjaival. Nem akarom, hogy Szlovákiában muzulmánok tízezrei éljenek, mert végül még elkezdik megvalósítani a saját dolgaikat. Szlovákiában nem jöhet létre egységes muzulmán közösség. Ezeket a mondatokat Robert Fico miniszterelnök mondta az elmúlt hónapokban, aki bizonyára nem lesz tagja a toleranciáért harcoló új munkacsoportnak. Inkább munkát szolgáltat neki. Miközben tulajdonképpen irányítja is, hiszen a kezdeményezés a kormányból érkezett. Jó, ne legyünk naivak, ne tegyünk úgy, mintha ez lenne az első ilyen eset: a Smer mutatja a szépet kifele, miközben nem átall beletipomi bárki jogaiba és becsületébe. Verbálisán kiűzi a kisebbségeket az országból, aztán széles mosollyal megjegyzi, mennyire borzasztó, hogy ilyen kisebbségellenes a hangulat. Odaszór néhány morzsát a magyaroknak, miközben szigorúan elhatárolódik tőle, hogy ez az ország a magyaroké is (tehát multikulturális) lenne. Csak egy lépésre van innen a Smer uniós politikája, amely egyrészt deklaráltan integrációpárti, másrészt simán belefér a Brüsszellel szembeni, egyébként teljesen üres keménykedés. Vagy a Putyin-simogatás. Ja, hogy valójában erre a Janus- arcúságra épül a párt egész stratégiája? Merthogy a szociáldemokrácia kicsit másról szól, például nem arról, hogy egy bizniszklán rátenyerel az államra? A Smer-választók vezetéke ugyan elég hosszú, de képtelenség, hogy ne kezdjék közülük is egyre többen észrevenni a trükköt. Ilyen hosszú ideig egyetlen mutatvány sem maradhat leleplezetlen, a smeres hatalompiramis össze fog dőlni: most már csak a koalíciós partnerek támogatják. Ha nem ugranak ki alóla időben, őket is maga alá temetheti. Egy újságíró kiégett autójára KOCURLÁSZLÓ emélyesen ugyan nem ismerem Miloš Majkót, a Sered- Online szerkesztőjét, természetesen mélységesen elítélem, hogy a múlt héten felgyújtották az autóját. A járművel a sokak bögyében levő sajtómunkás felesége ugrott haza pár cuccért. Minimális időt töltött a házban. Az elkövetők lestek rá. Kerten voltak, egy sofőr és a kismácsédi gyújtogató, aki másfél év felfüggesztettel úszta meg, mivel a rendőrség csak rongálásként vizsgálta az esetet, és bár az elkövetők beismerték, hogy hozzám hasonlóan ők sem ismerik Majkót, és megrendelésre gyújtották fel a kocsiját, a hatóság a megrendelő kilétét nem próbálta feltárni. Szered, némi fáziskéséssel az most, ami Besztercebánya, vagy, nekünk, magyaroknak Dunaszerdahely volt a kilencvenes években. Sőt, több. Az autópálya-felhajtó mellett rendőrautóra immunis prostituáltak állnak éjjel-nappal, a város a mátyusföldi drogkereskedelem fő ellátó bázisa, ahonnan a „főzök”, ha kell, a Csallóközbe vagy a fővárosba is készségesen hoznak anyagot, ha Vereknyén valami gond lenne. Míg másutt a szervezett bűnözői csoportok - nem elsősorban a betonozási főprofil okán - építési, vagy legalább biztonsági cégekké transzformálódtak, a személyszállításban vagy a szerencsejátékban szereztek a feketénél mindenképp világosabb, szürke, vagy egyenesen fehér érdekeltségeket, Szereden ilyen szempontból megállt az idő. S bár a SeredOnline-on, a helyzetből adódóan gyakoriak a bűnügyi tudósítások, mégsem ez a lap fő profilja, hanem a regionális önkormányzati politika. Ami a szlovák sajtó fővárosi sztárjai által lenézett terület, sőt, úgy általában, az újságírás unalmasnak gondolt része. Majko teljesen kiégett Mitsubishijét nézve azonban a tamáskodók kénytelenek lesznek felülbírálni az unalmasságról gondoltakat. Az ebben a percben egyáltalán nem biztos, hogy a két zöldhasút egyenesen egy polgármester csúsztatta a kismácsédi suttyó zsebébe, és ha a kaliňáki rendőrségen múlik, nem is fog kiderülni. De ha vélelmezzük, hogy Majkót „foglalkoztatás körében” próbálták megfenyíteni, akkor elgondolkozhatunk rajta, hogyan végezheti az önkormányzati munkát az, aki ilyen lépésre szánja el magát. Miloš Majko kiégett autója sokszorosan intő jel. Intő jel nekünk, állampolgároknak. Az látszólag unalmas, ha egy önkormányzati ülésen arról van szó, hogy melyik cég fogja hőszigetelni a helyi óvodát. De az, hogy milyen az adott cég háttere, akár érdekes is lehet. Az önkormányzatok a bennünket legközvetlenebbül érintő dolgokról döntenek, érdemes a körmükre nézni. Nem szükségképpen azt feltételezve, hogy a testületben ülők nettó bűnözők, hanem jobbító szándékkal. Mert mindig lehet jobb. Miloš Majko kiégett autója intő jel nekünk, újságíróknak. Minden Pozsonyban kommunikáció szakot végzett hallgató álma, hogy a Markíza riportere lehessen. Vagy legalább a Jojé. Arra, hogy Homon- nán, Breznóbányán, netán Nagykürtösön páran összehozzanak egy releváns helyi sajtóterméket, kevesen gondolnak párnájukon, mielőtt jönne az álom, az enyhet adó. Pedig lehet, pedig érdemes. És ez nem szükségképpen hobhiprojekt, pár ember megélhetését is biztosíthatja. Miloš Majko kiégett autója intő jel nekünk, szlovákiai magyar újságíróknak is. Természetesen egyetlen kollégának sem kívánom, hogy gyújtsák fel a területi bajnoksági mérkőzésekről, vagy parlamenti ülésekről, vagy a Jókai Napokról írt tudósítások honoráriumából vásárolt gépjárművét, de vajon melyikünket ért már annál nagyobb sérelem, hogy a (ide tetszőleges településnév behelyettesíthető)-i polgármester csúnyán nézett fél percig, vagy a védett területet beszántó tsz-elnök ordítozott? Az államformává emelt korrupció posványában fetrengő Szlovákiának az lenne a legjobb, ha minden faluban volna egy Miloš Majko. A nap, amikor inkább ne akarjuk megérteni az angol humort FELEDY BOTOND únius 23-a egész biztos a történelemkönyvbe kerül. A nap, amikor a frászt hozzák Európára a britek. Az uniós tagságról szóló népszavazásukon meglökhetik az első dominót, és ki tudja, mennyi dőlhet el. Ezt olyan érvekre és érzelmekre alapozva teszik, amelyeknek nem sok közük van a valósághoz. Abban mindenki egyetért, hogy a szavazás maga komolyan veszélyezteti az elmúlt évtizedek közös európai építkezését. Akkor is, ha maradnak, akkor is, ha mennek. Egyrészt azért, mert a példa ragadós és veszélyes: mostantól minden miniszterelnök népszavazással fenyegetőzve akarhat több jogosítványt kicsikarni az uniótól. Ahelyett, hogy éppen a legégetőbb területeken a hatalmat közösen gyakorolnák az európai kormányok. Hiszen azért voltunk képtelenek a menekültválságot is hatékonyan kezelni, mert nem volt elég hatáskör európai szinten, és ezért a fővárosok egymásra vártak vagy egymást hozták kényszerhelyzetbe, aminek sakk-matt lett a vége. Másrészt azért is veszélyes a brit referendum, függetlenül az eredménytől, mert egy régóta érő euroszkeptikus megerősödés egyik állomását jelenti, és lehet folytatás. Ne felejtsük el, hogy a hétvégén Spanyolország választ, ahol a szélsőbaloldali Podemos párt erősödött meg; ennél még veszélyesebb a németországi radikális AfD előretörése, és Rómában éppen a hétvégén váltották le a kormánypárti polgár- mestert az Öt Csillag mozgalom emberére. A közvélemény-kutatások szerint Francois Hollandé csak a negyedik helyről vág neki a jövő évi francia elnökválasztásnak, és ha Marine Le Pennel kerülne szembe a második fordulóban, veszítene. Másképpen mondva, csak más jelölt győzheti le a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökét. A brit népszavazás témái ráadásul csak virtuálisan léteznek. A pártelnökök tévévitáján a bevándorlás került elő, de nem a Közel- Keletről induló, hanem az unión belüli, különösen a közép-európai régióból származó munkavállalók ügye. A számok mindeközben magukért beszélnek és egyszerűen bizonyítható, hogy a britek rossz helyen keresgélnek a probléma után. A régiónkból érkező emberek foglalkoztatottsága Angliában 80 százalék felett van, ami megelőzi a britekét és messze megelőzi a 65 százalék alatt ragadt nem uniós külföldieket, tehát a többi kontinens bevándorlóit. Ráadásul közel annyi brit él az unió egyéb országaiban (1,8 millió), mint amennyi uniós bevándorló mostanra összegyűlt a szigeten - 2,3 millió. Ha nem dolgoznának kelet-európaiak Londonban, gyorsan munkaerőhiány lépne fel. A politikai hisztériakampány elindítása miatt David Cameron brit miniszterelnököt és a politikai döntéshozókat történelmi felelősség terheli. Még akkor is, ha ma nem az unióval szemben szavaznak a britek. Nem létező problémákból kreáltak társadalmi megosztottságot, amellyel már rövid távon árthatnak a saját országuknak is. A valóság persze ritkán zavarja a politikusokat, most viszont fénysebességgel közeledünk afelé, hogy kénytelenek legyenek figyelembe venni.
