Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-23 / 146. szám, csütörtök
6 I KÜLFÖLD 2016. június 23. | www.ujszo.com RÖVIDEN Brexit: ma voksolnak a britek Kurd célpontokat lőttek a törökök Diyarbakir. A török légierő ismét csapásokat mért a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) észak-iraki és délkelet-törökországi állásaira. A támadások megsemmisítették a PKK több búvóhelyét és fegyverraktárát is. A légierő Törökország területén Lice és Semdinli városok közelében csapott le. A PKK vezetőségének főhadiszállása Északiakban van. A török-kurd ellentét 2,5 évi fegyverszünet után 2015 júliusában robbant ki újra, s a török haderő 2015 decembere óta hajt végre hadműveleteket a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. (MTI) Dzsihádisták Isztambulban Isztambul. Őrizetbe vette a török rendőrség Isztambulban az Iszlám Állam 3 feltételezett tagját, akik merényletre készültek a transzneműek június 19-ére tervezett, de végül betiltott felvonulásán a metropolisz belvárosában. A török hatóságok június 17-én közbiztonsági aggodalmakra hivatkozva betiltották a júniusi isztambuli melegfelvonulásokat, miután az egyik ultranacionalista ifjúsági csoport azzal fenyegetőzött, hogy mindent el fog követni a két rendezvény megakadályozására. (MTI) Raktárrobbanás és harcok Líbiában Tripoli. Felrobbant egy fegyverraktár a líbiai fővárostól, Tripo- litól 70 kilométerre keletre fekvő Garabulli városban, miután helyi fegyveresek megtámadták a tri- poli egységkormánnyal szövetséges miszrátai milíciához tartozó létesítményt. A robbanásban legalább 30 ember meghalt és több tucat megsebesült. Eközben folytatódtak a harcok Moammer Kadhafi volt líbiai diktátor szülővárosának, Szirtnek az Iszlám Állam szervezettől történő visszavételéért. A tripoli egységkormányhoz hű erők legalább 18 fegyverese meghalt és mintegy 70 megsebesült a szélsőségesekkel vívott harcokban. (MTI) Szmolenszk: kell az exhumálás Varsó. Szükség van a 2010. évi szmolenszki légi katasztrófa összes el nem hamvasztott áldozatának exhumálására - táj ékoz- tatott a lengyel államügyészség. A földi maradványok vizsgálatát egy nemzetközi csoport végzi el. Feladatuk, hogy megállapítsák a katasztrófa során elszenvedett sérülések mibenlétét és a halál okát, ami fényt deríthet a katasztrófa okára is. Utóbbit illetően az orosz és a lengyel hatóságok eltérő részeredményekre jutottak. A lengyelek szerint a katasztrófa után az orosz orvosok által készített jelentések döntő többsége jelentős hibákat tartalmazott. A szerencsétlenségben 96 ember halt meg, köztük Lech Kaczynski államfő is. (MTI) A gazdaságról és a bevándorlásról szólt az utolsó, minden eddiginél nagyobb tévévita A nagy vita. Balról Boris Johnson, London korábbi, jobbról pedig Sadiq Khan London jelenlegi polgármestere. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A gazdaság és a bevándorlás kérdésében csaptak össze kedd este a Wembley- stadion melletti sportcsarnokban a brit EU-tagság és a kilépés hívei a mára kiírt népszavazás kampányénak utolsó, legnagyobb televíziós vitájában. Az éjszakába nyúló vitát hatezer fos közönség előtt rendezték, és a BBC televízió újságírói vezették. A kilépésért kampányoló tábor vitacsoportját a konzervatív párti Boris Johnson, London volt polgármestere, a bennmaradás mellett érvelő politikuscsapatot Johnson munkáspárti utódja, Sadiq Khan, London májusban megválasztott jelenlegi - egyben első muszlint — polgármestere vezette . Johnson a szintén konzervatív párti kormányfő, David Cameron EU-párti álláspontjával szemben kampányol a kilépésért, Khan, aki a Munkáspárt, a legnagyobb ellenzéki brit politikai erő tagjaként lett London polgármestere, ugyanakkor Cameron egyik fő szövetségese a népszavazási kampányban. Johnson a kedd esti vitában azzal érvelt, hogy a jelenlegi kiegyensúlyozatlan bevándorlási rendszer korlátozás nélküli hozzáférést enged az EU-társállamok „510 millió állampolgárának a brit munkapiachoz”, miközben „eltaszítja” a máshonnan érkezőket, akik „hatalmas mértékben” hozzájárulhatnának például a brit állami egészségügyi ellátó szolgálat (NHS) működéséhez. A volt londoni polgármester megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kellene meghonosítania az EU-tagálla- mokból érkező munkavállalókkal szemben. Ez véget verne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy- britanniai munkavállalásának. Sadiq Khan erre a javaslatra reagálva megjegyezte, hogy Ausztráliában a lakosság arányában számolva kétszer akkora a bevándorlás, mint Nagy-Britanniában. Hozzátette: a bevándorlásból Nagy-Britanniának hatalmas gazdasági, kulturális és társadalmi előnye származik. A londoni polgármester szerint köszönet illeti az NHS-ben és a szociális ellátórendszerben dolgozó 130 ezer külföldi EU-munkavállalót, ugyanúgy, mint a brit oktatásban vagy az építőiparban alkalmazott uniós polgárokat. Khan a bevándorlók elleni gyűlöletkeltéssel vádolta Boris Johnsont. Juncker: öncsonkítással érne fel a britek kilépése Öncsonkítással érfsl, ha a britsk úgy döntenek, hogy kilépnek az Európai Unióból - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Brüsszel/Washington/Bécs. A kilépés, azaz a brexit a luxemburgi politikus szerint azt jelentené, hogy a britek hátat fordítanak szomszédaiknak, és elszigeteltségbe húzódnak vissza. „A kilépés öncsonkítás volna” - húzta alá Juncker, hozzátéve: „sokszor természetesnek vesszük mindazt, amit felépítettünk, a békét az országok között, melyek csak a háborút ismerték, a szabadságot, melyet a jogállam szavatol, a jólétet, mely a bolygó legnagyobb egységes piacára épül és egy olyan életmódot, melyet az egész világ irigyel”. Nem kerülhet sor a tagsági feltételek újratárgyalására Londonnal, ha a britek kilépnek az EU-ból. „A brit döntéshozóknak és szavazóknak tudniuk kell, semmifajta újratárgyalásra nem fog sor kerülni”- mondta Juncker. Janet Yellen, az amerikai jegybank szerepét ellátó Federal Reserve (Fed) elnöke a szenátusi meghallgatásán kitért a britek esetleges kilépésére az Európai Unióból. Kifejtette, hogy ennek az egész világgazdaságra, és benne az amerikai gazdaságra is kedvezőtlen hatása lenne: bizonytalanságba taszítaná a gazdaságot, és bár lehetetlen pontosan megjósolni a következményeket, a pénzügyi piacok szerinte sérülékenyekké válnának. Hangsúlyozta, hogy az esetleges brit kilépéssel megváltozna a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, és veszélybe kerülne az amerikaipénzügyi stabilitás. Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő esetleges kilépése csak tovább gyengítené az unió biztonságpolitikáját - vélekedett Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter. A tárcavezető kijelentette: a brexit jelentős visszalépést jelentene abban a törekvésben, hogy önálló, független és határozott biztonságpolitikája legyen Európának, és tovább gyengítené az EU amúgy sem nagy biztonságpolitikai súlyát a világban. Ezernél több brit és külföldi üzleti vezető közös felhívásban foglalt állást Nagy-Britannia EU-tagsága mellett, külön hangsúlyozva az 500 milliós közös piac előnyeit. A The Times tekintélyes konzervatív brit napilap tegnapi kiadásában megjelent levelet 1285 vállalati vezető írta alá. Az eddigi legnagyobb ilyen jellegű üzleti kezdeményezéshez a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE- 100 indexét alkotó legnagyobb piaci tőkeértékű vállalatok vezetői közül 50 csatlakozott. A felhívást aláíró vezetők cégei összesen 1,75 millió alkalmazottat foglalkoztatnak. (MTI) Tegnap kilőtt egy második, feltehetően szintén Muszudan típusú közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát Phenjan, két órával az első sikertelen kísérlet után. A rakéta mintegy 400 kilométert repült - jelentette a dél-koreai hadsereg. Az első, hajnali rakétateszt sikertelen volt - közölte a dél-koreai vezérkar és az Egyesült Államok hadserege. Muszudan rakétával Phenjan még nem tudott sikeres kísérletet elvégezni. A tegnapi kilövések az 5., illetve a 6. ilyen kísérletek voltak az idén. Szakértők azt mondják, szokatlan, hogy rakétakísérletek ilyen gyorsan kövessék egymást - valószínűleg Kim Dzsong Un észak-koreai vezető türelmetlen. Japán elítélte a rakétateszteket, rámutatott, Phenjan ismét megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. (TASR/AP) Szíriái összecsapások Damaszkusz. Több mint 25 civil, köztük hat gyerek vesztette életét az Iszlám Állam dzsihádista szervezet szíriai fellegvárának számító Rakkára mért légi csapásokban - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja. Az észak-szíriai város több negyedét is támadás érte, azt egyelőre nem tudni, hogy orosz vagy szíriai harci gépek hajtották-e végre a légi csapásokat. A kormányerőket az Iszlám Állam a minap teljesen kiűzte Rákká tartományból, amelynek délnyugati részét előzőleg egy rövid időre sikerült visszaszereznie a hadseregnek. A szíriai kormánynak nincs fennhatósága Rakkában 2014 augusztusa, azóta, hogy az Iszlám Állam elfoglalta a tabkai légi támaszpontot, amely a kormányerők utolsó állása volt a tartományban. Az utóbbi két napban mintegy 3500 polgári személynek sikerült elmenekülnie a dzsihádista szervezet kezén lévő és jelenleg a Szíriai Demokratikus Erők nevű arab- kurd koalíció által ostromlott észak-szíriai Manbidzs városából. Az emberek az Aleppó tartomány északkeleti részén található Manbidzs környékén, az arab-kurd koalíció fennhatósága alá tartozó területeken kerestek menedéket. Mindeközben folytatódnak az összecsapások a tartományi székvárostól, Aleppótól 80 km-re fekvő város térségében, ahol az Iszlám Állam egymás után három öngyilkos merényletet is elkövetett az arab-kurd szövetség állásai ellen. A város elleni döntő ostromot egyelőre elhalasztották a településen élő megközelítőleg százezres létszámú polgári lakosság miatt. Ha sikerül elfoglalni Manbidzsot, akkor elvághatnák a török határtól az Eufiáteszig, valamint a terrorszervezet szíriai fellegvárához, Rakkához vezető utat. (MTI)
