Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-21 / 144. szám, kedd
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 6 2016. június 21. lwww.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lemaradunk az újrahasznosításban Pozsony. Szlovákiában a szemét 9 százalékát hasznosítják újra, ami az egyik legrosszabb adat régiónkban - derül ki a Portfolio.hu portálon közzétett elemzésből. Magyarországon és Lengyelországban ez 21, Csehországban pedig 16 százalék. Az adatok szerint Romániában a szemét 1 százalékát hasznosítják újra, Bulgáriában pedig ezzel egyáltalán nem foglalkoznak. A legjobban a nyugateurópai országok állnak. A franciák, spanyolok és olaszok 30 százalék feletti újrahasznosításnál tartanak, de az abszolút győztes Németország és Ausztria, 60 százalék feletti arányokkal. (Pf.) Újra mehetnek bankba a görögök Athén. Görögország az év végéig feloldhatja a tavaly bevezetett tőkekorlátozások döntő részét - véli a balkáni ország bankszövetségének a vezetője. A tőkekorlátozást tavaly június 28-án vezették be, hogy megállítsák a bankbetétek kivételét, ami már olyan nagymértékű volt, hogy a bank- rendszer összeomlásával fenyegetett. 2014 novembere és a múlt év júniusa között csaknem 50 milliárd euró megtakarítást vettek ki a görögök attól tartva, hogy Görögország kihullik az euróövezetből. A tőkekorlátozás segített megállítani a folyamatot, de számos gazdasági hátulütője volt az intézkedésnek. A lakosság szempontjából különösen fájdalmas, hogy heti nem több mint 420 eurót vehetnek ki a számláikról, a gazdaságot pedig lefékezte. (SITA, MTI) Rekord az orosz privatizációban Moszkva. Oroszország fontolgatja a Rosznyeft olajipari nagy- vállalat 19,5 százalékának eladását kínai és indiai befektetőknek. Az eladásból az oroszok legalább 11 milliárd dollárt remélnek, így ez a valaha volt legnagyobb privatizáció lehet. A befolyó pénz enyhíthetné az orosz költségvetés helyzetét, melyre az alacsony olajárak miatt a külföldi szankciók is rányomják bélyegüket. (TASR, MTI) Olcsóbb magyar üzemanyag Budapest. Holnaptól 2-2 forinttal csökken a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti ára Magyarországon. Ezzel a benzin és a gázolaj átlagára egyformán 339-340 forintra mérséklődik. Az autósok 15-25 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK | VALUTA ÁRFOLYAM 1 VALUTA ÁRFOLYAM 1 Angol font 0,7737 D Lengyel zloty 4,3925 n Cseh korona 27,063 D Magyar forint 312,92 n Horvát kuna 7,5180 a Román lej 4,5393 n Japán jen 118,57 a Svájci frank 1,0884 í*j Kanadai dollár 1,4520 n USA-dollár 1,1332 n Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Most is megéri a környező országokban vásárolni A szomszédos országok közül továbbra is Lengyelországban vásárolhatunk be a legolcsóbban (Ján KroSlák felvétele) ÁRSZINT AZ UNIÓS ÁTLAGHOZ KÉPEST Ország Élelmiszerek Péksütemények Hús Tejte ke toj rmék, ás Alkohol Cigaretta Ausztria 120 136 132 105 93 85 Szlovákia 89 88 73 96 80 64 Csehország 79 73 74 83 79 60 Magyarország 79 72 71 87 74 60 Lengyelország 63 61 54 65 85 62 Táblázatunkban az adott ország árszintjét tüntettükfel az uniós átlaghoz (EU = 100%) képest. Az adatok százalékban vannak feltüntetve. • Forrás: Eurostat Pozsony. A bevásárlóturizmus az elmúlt időszakban ugyan enyhén visszaesett, akik azonban a Szlovákiával szomszó- dos országokban vásárolnak, még mindig jobban járnak. Az élelmiszerekhez, az alkoholhoz és a cigarettához - Ausztriát leszámítva - a környező országok közül továbbra is Szlovákiában juthatunk hozzá a legdrágábban. Régiónkban a lengyelek szinte mindenben a legolcsóbbak, de Magyarországon és Csehországban is olcsóbb az élelmiszerek többsége, mint Szlovákiában - derül ki az Eurostat 2015-ös árszínvonalról szóló friss statisztikájából, amely termék- csoportonként mutatja be, hogy egy- egy országban az EU átlagához képest hogyan alakultak tavaly az árak. Kiugró különbségek „Az Európai Unióban az élelmiszerek Dániában a legdrágábbak, ott az EU-átlag 145 százalékát kell fizetni, miközben Lengyelországban mindössze 63 százalék ez az arány” - nyilatkozta Dominika Ondrová, a Postabank elemzője. Szlovákiában az élelmiszerekért és alkoholmentes italokért az EU-átlag 89 százalékát kell fizetni, miközben Magyarországon ez csak 79%. Ez utóbbinál olcsóbban csak a már említett Lengyel- országban, Romániában, Bulgáriában és Litvániában juthatunk hozzá ezekhez a termékekhez. A kenyér ára Szlovákiában az uniós átlag 88, míg Magyarországon a 72%-a, aminél csak a román, a lengyel és a bolgár adat alacsonyabb. Csak Ausztria drágább A hús a környező országok közül Ondrová szerint csak Ausztriában drágább, ahol az árszint az uniós átlag 120%-a, míg Szlovákiában 73, Magyarországon pedig a 71%-a. A hús szempontjából Magyarország így a hatodik legolcsóbb az EU-ban, és a tejtermékek is csak a lengyeleknél, a cseheknél és a litvánoknál olcsóbbak, mint Magyarországon. Szlovákia ugyanakkor a tejtermékek tekintetében már csaknem az uniós átlag körül mozog, legalábbis az üzleti árak alapján. Ez már csak azért is érdekes, mivel a tejtermelők folyamatosan arra panaszkodnak, hogy a tej felvásárlási ára Szlovákiában az egyik legalacsonyabb, vagyis a tejtermékeken a legtöbbet az üzletláncok nyerik. Olcsó magyar alkohol Az alkoholos italok terén Magyarország a harmadik legolcsóbb volt 2015-ben az EU-ban, csak Romániában és Bulgáriában alacsonyabbak az árak. Érdekesség, hogy a lengyeleknél - miközben az élelmiszer egész Európában ott a legolcsóbb - az alkoholért az uniós átlag 85 százalékát kell fizetni, aminél még Szlovákia, sőt Spanyolország és Németország is olcsóbb. A dohánytermékek esetében - Ausztriát követően - is Szlovákia a legdrágább a környező országok közül, az árkülönbségek azonban már nem olyan látványosak, mint korábban. (mi) Melléklet az Új Szóban! Rendkívüli év a gyumolcsosoen tartaiomi Meddő év a gyümölcsösben Permetezés a kártevők, a betegségek és a gyomok ellen Évelők, amelyek most virágoznak Ne maradjon virág nélkül az erkély Június 23-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ Méregdrága sztrádák (Ján Krošlák felvétele) Móg le sem zárultak a nemrég kiírt pályázatok az új autópályák építésére, de már most tudni lehet, hogy az állam ezekért az indokoltnál jóval nagyobb összeget fizet majd az építővállalatoknak. Pozsony. „A Nemzeti Autópályatársaság (NDS) alig két hét alatt három pályázatot írt ki az új sztrádák építésére, ilyen rövid idő alatt a legnagyobb cégek sem képesek reagálni több pályázatra, ami csökkenti az ezeken részt vevők számát” - figyelmeztet Ján Kovalčík, az INEKO gazdaságkutató intézet elemzője, aki szerint a kevesebb jelentkező miatt az állam által fizetett összeg végül az indokoltnál nagyobb lesz. A pályázatokat a lengyel határhoz vezető D3- as autópálya Csacához (Čadca) közeli szakaszára, a Dl-es autópálya Eperjes melletti valamint a Kassához közeli Budamér (Budimír) és Magyarbőd (Bidovce) közötti szakaszára írták ki. Az első két pályázatra Kovalčík szerint csak 3-3 jelentkezés érkezett, ráadásul ugyanazoktól a konzorciumoktól, és nagyjából ugyanolyan árajánlattal, ami az ilyen építkezéseknél nem megszokott. „Minden arra utal, hogy csak színlelt versenyről van szó, és a résztvevők előre megegyeztek, hogy ki melyik pályázaton győz” - tette hozzá Kovalčík. A harmadik pályázatnál ugyan öten jelentkeztek, közöttük van azonban az előbbi két pályázat három cége is. Az INEKO számításai szerint az állam akár 114 millió eurót is megtakaríthatna, ha az említett pályázatok kiírásánál az adófizetők érdekeit vette volna figyelembe. Ekkora összegből nagyjából 500 kilométernyi első osztályú utat lehetne felújítani. (TASR, mi)
