Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-21 / 144. szám, kedd
www.ujszo.com I 2016. június 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Kilépni a klubból? Egyáltalán nem lenne angolos távozás, mert mindenki észrevenné N agy-Britannia csütörtökön szavaz az európai uniós tagságáról, finisei a kampány, a tagállamok pedig azt számolgatják, mit veszítenek, vagy esetleges nyernek a brit kilépéssel - melynek az esélye még mindig kisebb, mint a maradásé. Nagy-Britannia nem pusztán azzal okozná a legnagyobb kárt az Európai Uniónak, ha egyszerűen elmenne - a legnagyobb bajt az jelentené, ha kiderülne, hogy valamilyen nyakate- kert módon mégiscsak ki lehet lépni a csoportosulásból. Az Európai Unió hosszú utat járt be a megalapításától kezdve a keleti terjeszkedésen át ajelenlegi állapotáig. Az út tele volt kacskaringókkal, kitérőkkel, de folyamatosan az integráció, az egyre szorosabb egyesülés irányába mutatott. Az unió története tele van válságokkal, de megvolt a hagyományos ellenszer is: a hosszú tárgyalások, a konszenzuskeresés, majd pedig a megoldás: egységesíteni kell a szabályozásokat, újabb és újabb hatásköröket kell átadni az uniónak, le kell mondani a nemzeti szuverenitás egyes, éppen feláldoz- hatónak vélt darabkáiról. így az EU fokozatosan hízott egyre nagyobbra és vált nemzetek feletti szervezetté, amelyen jócskán akadt még mit integrálni. A brit unióellenes kampányban hangsúlyosan előkerült a küszöbön álló török belépés, vagy a közös európai haderő témája - ezek a témák a cáfolatok ellenére már évtizedek óta aktuálisak, s egy veszély- helyzetre, válságra való reagálásként valóra is válhatnak a papíron létező elképzelések. Reális lehetőség, mert az unió alapja a folyamatos bővülés. Ugyanakkor az uniós integrációnak más következményei is lettek: egyre nehezebbé, körülményesebbé vált, miként lehet elhagyni a klubot, és a következmények homályosak. A szabályozások, gazdasági egyezmények, szerződések halmazában nem tudni, csak sejteni, pontosan mit is hozna magával egy ilyen lépés. A brexit még most sem több egy megfoghatatlan fenyegetéshalmaznál- milliárdos tételek röpködnek és uniós bürokrata rémálomnak tűnik, de semmi többnek: ha egyszer kilépnek, akkor meg kell oldani, miként megy mindez végbe. Eközben Nagy-Britannia gazdaságilag erős, a saját lábán megállni képes állam, a kelleténél gyengébb európai öntudattal és az uniós szolidaritás hiányával. Ha sikerül kieszközölnie egy kilépési projektet, melynek a végén kiderül, hogy a távozásnak alapjában véve nincs annyira súlyos gazdasági következménye, akkor azzal a lehető legtöbbet árt az Európai Uniónak. A távozás egyáltalán nem lenne angolos. Az exkluzív klub, amiből nincs kilépés, a tagok igényei és érdekei szerint válhat átjáróházzá, s alapjaiban rendülne meg a hatáskörök fokozatos átvételére épülő filozófiája. Az utóbbi évszázad legeredményesebb gazdasági-jóléti projektje nem ilyen véget érdemelne. BIZTOS VAGYOK BENNE, HOGY A RENDŐRSÉG KINYOMOZZA AZ ARTA TLANSÁGOMA T. MÁR UTASÍTOTTAM ŐKET! \ Kaliňák (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Bíróság elé áll a volt cseh kormányfő KOKESJÁNOS Ha a bíróság is úgy akarja, börtönbs kerül a volt cseh kormányfő és a felesége is. Korrupció vádjával bírósági eljárás indul Petr Nečas volt miniszter- elnök ellen. A Hospodáŕské noviny cseh napilap azt írta, az államügyész a vádiratot elkészítette, és napokon belül a bíróság elé viszi az ügyet. Nečast azzal vádolják, hogy 2012 őszén kormányfőként rábírta pártja, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) három képviselőjét, akik semmiképp nem lettek volna hajlandók megszavazni az áfaemelést, hogy mondjanak le mandátumukról. Helyükre az áfaemelést támogató három másik politikus kerül, ők pedig cserébe jól fizetett helyeket kapnak állami cégekben. Nečas az évek óta húzódó ügyben nem nyilatkozik, ügyvédje azt mondta: ügyfele nem érzi magát bűnösnek, a neki tulajdonított döntéseket nem ő hozta. A három volt képviselő közül a parlamentből való távozása után Marek Šnajdr az állami kőolajtartalékokkal gazdálkodó Cepro, Ivan Fuk- sa a prágai repülőteret is működtető Český Aeroholding menedzsmentjének a tagja lett. A harmadik, Petr Tluchof nem kért posztot magának, de ajánlására barátját, Libor Antošt beválasztották a České Dráhy vasúttársaság vezetésébe. A három képviselő ellen is büntetőeljárást indult, néhány hétre börtönbe is kerültek, de a bíróság felmentette őket, mert a történtek idején képviselői mentelmi joggal rendelkeztek. Petr Nečas jobboldali koalíciós kormánya 2013 nyarán lemondott, miután a cseh korrupcióellenes rendőrség razziát tartott a kormányhivatalban. Korrupció gyanújával Nečas akkori kabinetvezetője és szeretője, Jana Nagyová is őrizetbe került. Nečas nem sokkal később elvált és elvette Nagyovát, aki ellen máig több eljárás van folyamatban. Nagyová-Nečasovát azzal vádolják, hogy Nečas szeretőjeként megfigyeltette annak feleségét a katonai titkosszolgálattal, és ezzel hivatali visszaélést követett el. A bíróság múlt héten felmentette őt, ám az ítélet nem jogerős, mert az államügyész azonnal fellebbezett, és 3-4 év börtönbüntetést kért. Nagyová azért figyeltette Nečas feleségét, hogy kompromittáló adatokat szerezzen róla, mert szerette volna, ha a kormányfő mihamarabb elválik. Petr Nečas a per során először zagyvaságnak minősítette a vádat, majd később azt vallotta: ő adta az utasítást a titkosszolgálatnak, mert attól tartott, hogy feleségét valakik bántalmazhatják. Az ügyész szerint Nečas csak azért vállalta magára a dolgot, hogy kisegítse mai feleségét. Nečas és Nagyová viszonya 2013 nyarán vált nyilvánossá, azután, hogy a korrupcióellenes rendőrség razziát tartott a kormányhivatalban. A botrány következtében a Nečas vezette jobbközép koalíciós kormány lemondásra kényszerült. A 2013 őszén tartott, előrehozott választást a Cseh Szociáldemokrata Párt nyerte és koalíciós kormányt alakított. I 7 Brexitmítoszok GÁLZSOLT Egyesült Királyság uniós tagságáról szóló népszavazás jól mutatja, miért nem kellene ilyen összetett kérdésekben népszavazást tartani. Fennáll a veszély, hogy a többség érzelmek és téves információk, feltételezések alapján dönt, és nem a realitások alapján, józanul mérlegelve. Nem akaijuk, hogy brüsszeli bürokraták szabályozzák életünk egyre több területét, megspórolhatnánk az EU-ba befizetett jókora összeget, ellenőrizhetnénk a migrációt, nagyobb biztonságban lennénk a terrorizmustól, kilépve is megtarthatnánk az unió felé a szabadkereskedelmet, mert ez egy sor országban így van, például Norvégia, Svájc, hát miért ne lehetne Nagy-Britanniában is - valahogy így gondolkodhat a kilépést támogató britek többsége. Csakhogy ezek az elképzelések tévesek. Az egységes piacnak része lehet unión kívüli ország is (Norvégia, Liechtenstein, Izland és lényegében Svájc is), de ez feltételekkel jár. Először is, a négy alapszabadság elvét nem lehet szétválasztani: nem lehet megtartani az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását, és megszüntetni a személyek (ideértve a munkaerő) szabad áramlását. Tehát, haNagy-Britannia kilépése után is szabadon akarna kerekedni az EU tagországaival, akkor be kellene engednie az onnan érkező munkavállalókat is. Pontosan, ahogy Svájcnak vagy Norvégiának. Továbbra is vonatkoznának rá az egységes piac szabályai, az újonnan elfogadottak is, de szemben ajelenlegi helyzettel, amikor ezek megalkotását belülről tudja befolyásolni, kívülállóként kellene passzívan átvennie azokat. Például Norvégia is rendszeresen átveszi az uniós jogszabályok mintegy háromnegyedét, anélkül, hogy ezek megalkotásába bárhogyan beleszólhatna. Az uniós regulációktól (a „brüsszeli bürokráciától”) való szabadulás tehát ábránd. Az egységes piacot érintő kérdésekben ráadásul el kell fogadni az Európai Bíróságot, mint legfelsőbb joghatóságot. Ugyanez a helyzet a közös költségvetésbe való befizetésekkel. Ha egy ország részesülni akar az egységes piac előnyeiből, akkor fizetnie kell a közös kasszába. Igen, fizetnek a svájciak meg a norvégok is, ez utóbbiak az egy főre eső brit befizetések nagyjából 80-90 százalékának megfelelő összeget. Ami a biztonságot illeti, az Egyesült Királyság már most is maga ellenőrzi a határait, mivel (Norvégiával meg Svájccal ellentétben) nem tagja a schengeni övezetnek. Itt tehát aligha lenne érdemi változás. Az EU-n kívüli, harmadik országokból érkező bevándorlást is maga szabályozza - már most is. Ezt az unión belül is a minimumra szoríthatja, ezért nem kell kilépni, az EU-ból jövő bevándorlást meg akkor sem korlátozhatná, ha kilépne. Az általában egy kalapba dobált bevándorlókkal, különösen a kelet-európaiakkal kapcsolatban gyakran felmerül, hogy elveszik a britek munkáját vagy élősködnek a szociális rendszeren. Ehelyett az összes eddigi kutatás azt mutatta, hogy az új tagországokból érkezők pozitív gazdasági hatásokat váltanak ki, épp a múlt héten láttak napvilágot az új munkaerőpiaci statisztikák. Egy évtized óta a legalacsonyabb a munkanélküliség (5 százalék), és a foglalkoztatottak száma az ilyen típusú mérések kezdete óta (1971) abszolút rekordot döntött 31,5 millió fővel - ez 74%-os foglalkoztatottsági rátát jelent, ami nemzetközi összehasonlításban is magas. Szóval, minden máshogy van, mint azt a kilépést támogatók többsége gondolja, de persze nem kell, hogy ez akadályozza őket abban, hogy igazukban bízva abrexitre voksoljanak. Ezért a közvetlen demokráciával, és ennek legfőbb eszközével, a népszavazással szembeni averzió. Végső soron a demokráciában a nép dönt, de tegye ezt inkább választott politikusain keresztül, közvetve, és ne népszavazással, közvetlenül. FIGYELŐ Orbán büszke az uniós tagságra Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépésének (brexit) veszélyével foglalkozó, s az ezzel kapcsolatos lengyel és magyar magatartást is érintő írást közölt a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német lap megjegyezte, hogy Lengyelország és Magyarország kormányai a nemzeti elkülönülést választották. Ám sem Beata Szydlo lengyel, sem Orbán Viktor magyar kormányfő nem szeretné a britek kilépését. Nem érdekük a piaci spekuláció, amely az ő hitelkamataikat az egekig vinné. Orbán ezenkívül vissza akaija tartani a Jobbikot, amely most azonnal kilépne az unióból. Ezért a brit lapokban közvetlenül a brit választókhoz fordul az üzenettel: „Magyarország büszke arra, hogy veletek együtt az Európai Unió tagja lehet”. (MTI) Akár a náci propaganda A kép, amelyen Nigel Faragé, a bevándorlás- és EU-ellenes UKIP vezetője egy plakát előtt áll, amelyen Szíriái menekültek láthatók, s a felirat szerint „a helyzet pattanásig feszült”, szinte pontos mása a nácik által használt propagandának - írta weboldalán J. K. Rowling, a Harry Potter-könyvek szerzője. A világszerte ünnepelt író hangsúlyozza, nem „szakértő a témában”, de a briteknek figyelembe kellene venniük, hogy a kilépés melletti kampányt rasszisták vezetik - idézi a The Huffington Post. „Nem vagyok nagy szakértő, de azt pontosan tudom, miként kell szörnyet alkotni. Napokon belül el kell döntenünk, melyik szörnyről hisszük el, hogy valós, és melyikről gondoljuk, hogy képzeletbeli” - tette hozzá Rowling, aki már korábban kiállt az uniós tagság mellett. (NOl)
