Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-20 / 143. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2016. június 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Marseille bevéve Tessék, kedves dzsihádisták, így kell robbanószert dobni a pályára! U tolértük Európát. Legalábbis Európa egy részét. Játsszuk a focit. Komoly ellenfelekkel szemben. Nem leszálló ágban lévőkkel szemben, hanem feltörekvő, jó csapatokkal. Évtizedek óta nem történt ilyesmi. Magyarországnak látható kontúrjai vannak az európai focitérképen. Utolértük Európát. Utolértük. Legalábbis egy részét. A stadionokon kívül és a lelátókon is. Randalírozni tudunk a városban, neki tudunk menni a francia rendőröknek is. Össze tudunk tűzni a biztonságiakkal, át tudjuk mászni a szektorelválasztó kerítéseket, pirotechnikai eszközöket tudunk becsempészni a stadionba, és nem félünk használni azokat. A hülyeségnek és agressziónak nincs nemzetisége, az ostobaságnak nincsenek határai. Ott vannak a kontúrjaink a huliganizmus európai térképén is. 21 ezer ragyogó magyar szurkoló Marseille-ben, meg pár száz kretén. Arányaiban nem olyan rossz, hozzuk az orosz, horvát, angol átlagot. Csak éppen mi a francnak. A randalírozók sem Magyar- országot, sem a magyar focit nem szeretik. Ezek saját frusztrációik kiélésén kívül nem szeretnek semmit. De itt álljunk meg egy pici pillanatra. Franciaországban november óta rendkívüli állapot van. A párizsi terrorcselekmények miatt kiterjesztették a foci-Eb idejére is. A huligánok mégis randalíroznak az utcán. Mégis szétvernek fél városokat. Mégis képesek fáklyákat, petárdákat és egyéb pirotechnikai eszközöket problémamentesen becsempészni a lelátókra. Miközben a franciák a legszigorúbb biztonsági intézkedéseket vezették be. Mi a különbség egy rúd dinamit vagy egy gránát, valamint a petárdák, görögtüzek és egyéb pirotechnikai eszközök között? Mármint méretben. Nem sok. Azzal az erővel, ahogy az orosz, a horvát és a magyar szurkolók becsempészik a stadionba a petárdát, bárki becsempészhet robbanóanyagot is. A legszigorúbb biztonsági intézkedések ellenére. Tessék, kedves dzsihádisták, így kell robbanószert a pályára dobni! Abba bele se gondoljunk, hogyan néznének ki ma az Eb helyszínei, ha az elvakult terroristák nem „sietnek” tavaly, és nem a Bataclan, hanem a stadionok és szurkolói zónák ellen indítanak támadásokat az Eb idején. A felkészült franciák sem állnak a helyzet magaslatán, hát még a felkészületlenek. Óriási szerencsénk van, hogy csak agyatlan trógerek bizonyítják a franciák felkészületlenségét, és nem dörzsölt terroristák. Az külön szomorú, hogy az agyatlanok társaságában a magyarok különösen előkelő helyen vannak. De legalább a fociban utolértük Európát. Zavaros vizeken KOCUR LÁSZLÓ politikai élet történéseit életvitelszerűen követők valószínűleg emlékeznek még Mikuláš Dzurinda második, dicső reformkormányának dicstelen végnapjaira, amikor is az Új Polgári Szövetség (ANO) szétesése, és a csoportocska-ügy miatt távozó SDKÚ-s képviselők miatt a parlamenti többségét elveszítő kormánykoalíció vezetője időről időre csak a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat (HZDS) és a Szlovákia Kommunista Pártját (KSS) elhagyók által tudta biztosítani fennmaradását. Alkalmi segítőinek Dzurinda fűt-fát, de legalább egy víztisztítót ígért. A kegyelemdöfést a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) csak látszatkeresztényi távozása adta meg a kormánynak, először lökve az országot Robert Fico karjaiba. De mindez a sokatpróbált kormányfővel második kormányzati ciklusa vége felé történt. Most Robert Fico harmadik kormánya még ama bizonyos száz napon sincs túl, ám dezintegrációjának foka lassan elkezdi megközelíteni a dzurindai szintet. A szebb jövőre hivatott, tavaly ilyenkor még a jobboldal új lehetséges vezérének vélt, a választási harcba csatadöntő ambíciókkal induló, majd nagyot koppanva elhallgató Sieť a szemünk láttára, szappanoperaszerüen esik szét. E furcsa, technikai kormánykoalícióba már eleve némileg meggyalult formában sikerült csak belépnie, most pedig a képviselők egy része fordult Radoslav Procházka pártelnök ellen. Azt ugyan deklarálták az elégedetlenek, hogy továbbra is ezt a kormányt kívánják támogatni, de azt már most kijelenthetjük, hogy a hamarosan tisztújítást tartó párt számára a nyár heves lesz. De míg Mikuláš Dzurinda, a nagy sakkmester a koalíciós pártokban történő folyamatokat is ellenőrzés alatt tudta tartani, egyesek szerint tán’ túl jól is, Robert Fico feje felett most mintha összecsapnának a hullámok. Pártja második embere és legszorosabb szövetségese, Robert Kaliňák válik számára lassan, de biztosan vállalhatatlanná, akiről szinte naponta derül ki valami újabb, kellemetlen terhelő információ. És miközben a belügyminiszter egyre inkább profilját veszti, a hivatalos kormányzati kommunikáció az üzembentartási díjakat próbálja tematizálni, mely által a nagyobb koalíciós partner, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) mutogatja oroszlánkörmeit, úgy fest, egyelőre sikeresen. Hol van már az első Fico- kormány fejbólintó jánosokkal teli látszatnyugalma. Ebben a helyzetben az ellenzék, ha szervezett lenne, súlyos csapást mérhetne a koalícióra. De nem az. Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OEaNO) és a Szabadság és Szolidaritás (SaS) koordinálja a lépéseit, ám Boris Kollár „családja” hasonló cipőbenjár, mint a Sieť és Radoslav Procházka. Kotlebáék meg inkább ne koordináljanak semmit... A jelenlegi ellenzéki pártok ideológiailag összeférhetetlenek, így legfeljebb egy kormánykoalícióhoz hasonlatos, technikai érdekszövetségbe tömörülhetnének, ehhez viszont hiányzik a kellő külső nyomás, így a koalícióval szembeni küzdelem „negyven dühös emberre”, és a függetlenekre korlátozódik. Robert Ficóra a szintén nem egyszerű európai uniós elnökség kapujában teljes embert kívánó belpolitikai teendők várnak idehaza. Mihamarabb zöld ágra kell vergődnie Robert Kaliňákkal. Akár úgy, hogy megerősíti annak látszatát, egyeseknek mindent lehet ebben az országban, vállalva ennek következményeit, akár úgy, hogy elengedi szövetségese kezét, nem különben vállalva ennek következményeit. Fel kell készülnie a parlamenti frakció szintjén már jelenleg sem létező Sieť teljes szétesésére, vagy „procházkátlanítására” (a kettő majdnem ugyanaz), és le kell törnie az SNS-elnök Andrej Danko szarvát ahhoz, hogy legalább az elnökség fél évére biztosítani tudja az üzemképes állapotokat. Nem elképzelhetetlen, hogy a megroggyant egészségű miniszterelnök már csak erre a fél évre játszik, aztán jöjjön, aminek jönnie kell. A kiszabadult szellem FELEDY BOTOND A Egyesült ÁllaM T~Wf mokban többen LA m kérdezték tőlem JL mk m ii aggódva, mit gondolnak mostanában az európaiak? Hogyan látjuk Donald Trumpot és az elnökválasztást? Romlott-e Amerika imázsa? Először azzal nyugtatom őket, hogy önmagában emiatt nem romlott a megítélésük, hiszen Európát már egy-két választási ciklussal korábban utolérte az a populizmus, ami most Trumppal őket is. Elég a francia Nemzeti Frontra, Kotlebára, a román Vadim Tudorra vagy az osztrák Szabadságpártra gondolni. Mikor épp hátradőlnének beszélgetőtársaim, hogy Amerika megint úgy van valamiben előrébb, hogy hátrább van, ekkor azért hangsúlyozom nekik: a szellem kiszabadult a palackból. Az az indulat, harag, feszültség és elégedetlenség, amely e pártokat és Trumpot a legnépszerűbbek közé röpítette ilyen rövid idő alatt, akkor sem fog eltűnni, ha Hillary Clinton nyer. Persze egyik amerikai elnökjelölt sem ideális, nem makulátlan. Trumpot lassan már érdemben is tudják támadni: most éppen a Trump Egyetemnél eltűnt pénzek tartják izgalomban a szavazókat. Hillary körül még nem ült el a hírhedt email-gate, az az ügy, amikor rengeteg hivatalos levelet magánszerveréről küldött el, nem a védett kormányzati számító- gépes rendszerről, a törvényi tiltás ellenére. A tartalmuk pedig külön érdekes. A választás végkimenetele továbbra is kiszámíthatatlan, bár Trump a több mint tízmilliós előválasztói szavazótáborával nem is különösen erős, ezt csak az elektori rendszer teszi, mivel több államban a győztes mindent visz rendszer él. Trump és Clinton is igyekszik magához csábítani Bemie Sanders jobbára fiatal szavazóit, akik Sanders ígéretei nyomán mintha az egykori Szovjetunióban lennének nászúton. Közben persze Oroszország sem tétlenkedik. A demokrata stáb egyik szerveréről ellopták a Trump elleni, vádaskodásra építő kampánystraté- giát. Ez a kéretlen segítség még okozhat gondot a republikánus jelöltnek, korábban is megjelentek feltételezhetően orosz kötődésű oldalakon Trumpot támogató anyagok. Hillary Clinton számára pedig egyik alapítványa tett félre orosz állami cég által fizetett pénzeket. És akkor a kínaiakról még nem is beszéltünk... A választási hajrá mostantól novemberig tart, a szellem kiszabadult a palackból, és nem mindegy, melyik jelölt hogyan kezelné a tömeges pro- testhangulatot a beiktatása után. FIGYELŐ Moszkva berlini szószólója Németország külügyminisztere szerint amint lényeges előrelépés történik az ukrán-orosz békefolyamatban, el kellene kezdeni fokozatosan feloldani az Oroszországgal szembeni szankciókat, amelyeket az EU az ukrán válság miatt hozott. Frank-Walter Steinmeier erről a Madsack médiacsoport lapjainak adott inteijúban beszélt. A Reuters brit hírügynökség rámutat, hogy a német kormánykoalíción belül a szociáldemokrata párti külügyminiszter álláspontja jóval béküléke- nyebb Moszkvával, mint a kereszténydemokrata kancelláré, Angela Merkelé, aki többször is leszögezte, hogy a szankciók csakis akkor oldhatók fel, ha az ukrán-orosz békeszerződésbe foglaltak teljes egészében megvalósulnak. Steinmeier ugyanakkor úgy fogalmazott, „a mindent vagy semmit” megközelítés, még hajói hangzik is, nem működik. Szerinte a fokozatos feloldás Moszkvát magatartása megváltoztatására ösztökélné. A külügyminiszter egyúttal visszautasította a bírálatokat, hogy ő a Kreml szószólója. „Képesnek kell lennünk közös gondolkodásra, ha megoldást akarunk más nagy konfliktusokra” - fogalmazott Steinmeier a Szíriái háborút említve példaként. Pénteken az Európai Ünió egy évvel meghosszabbította az üzletkötési embargót a Krím-félszigettel, amelyet Oroszország 2014-ben annektált. Az EU emellett várhatóan az év végéig meghosszabbítja az Oroszországra kirótt szélesebb gazdasági szankcióit is. Steinmeier helytelenítette a NATO-nak azt a döntését, mely szerint e hónapban hadgyakorlatokat tart Kelet-Éuró- pában, mert „ezek a katonai manőverek még feszültebbé tehetik a viszonyt Moszkvával”. (MTI)
