Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-20 / 143. szám, hétfő

4 | GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. június 20. | www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Váratlan pénzügyi kiadások Pozsony. Szlovákiában a lakosság csaknem 40 százaléka képtelen megbirkózni a váratlanul felme­rült nagyobb kiadásokkal - derül ki a Postabank elemzéséből. Do­minika Ondrová, a bank elemzője szerint a legrosszabb helyzetben a gyerekeiket egyedül nevelő, elvált szülők vannak, akiknek nagyjából a kétharmada képtelen megbir­kózni az ilyen helyzettel. A sorban a 65 évnél idősebb nyugdíjasok és az egyedül élő fiatalok vannak. A legkevésbé veszélyeztetett cso­portnak a gyermektelen házaspá­rok számítanak. (TASR) Kitört az aranyláz: csúcson az árak London. Kétéves csúcsára, unci­ánként 1315 dollárra nőtt az arany árfolyama az elmúlt napokban. Az alacsony kamatkörnyezet, illetve a negatív tőkepiaci hangulat ked­vez a nemesfém árfolyamának. Az arany árfolyamát az elmúlt években alapvetően a Fed esz­közvásárlási programja, valamint a régóta halogatott kamatemelési ciklus határozták meg. Emellett azonban az utóbbi hetekben fon­tos tényezővé vált a június 23-án az Egyesült Királyságban tartan­dó, EU-tagságról szóló népsza­vazás is. Az arany idei teljesítmé­nye alapján - év eleje óta közel 24 százalékot tudott emelkedni - a legjobban teljesítő eszközök kö­zött szerepel. Az amerikai ka­matemelés folyamatos elodázása ráadásul az arany árfolyamának további növekedését támogatja. Rövidtávon azonban a brexittel kapcsolatos előrejelzések lehet­nek meghatározóak. (TASR, MTI) Ádáz harc folyik az iráni olajért Teherán. Egyre kiélezettebb a harc az iráni olajszállításokért, és egyelőre úgy tűnik, hogy ennek a kisebb országok látják kárát. Az iráni állami olajcég bejelentette: „nem áll készen” arra, hogy eleget tegyen a magyar Mól ajánlatának, és könnyűolajat szállítson a ma­gyar partnernek. A Mól nincs egyedül az iráni olajért folyó sor­ban állásban, az utóbbi hetekben például Romániába már szállítot­tak az irániak az orosz Lukoil egyik ottani finomítójába. De az osztrákok, csehek, litvánok, len­gyelek, horvátok, szlovének és szerbek is érdeklődnek a szállítá­sok iránt. Az iráni olajért azután nőtt meg hirtelen a kereslet, hogy nemrég feloldották az országra ki­vetett gazdasági szankciókat, mi­után Teherán hajlandó volt korlá­tozni és nemzetközi ellenőrzés alá vonni atomprogramját. (MTI) aktuális középAreolyamok I VALUTA Árfolyam VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7877 n Lengyel zloty 4,4463 n Cseh korona 27,069 n Magyar forint 314,26 n Horvát kuna 7,5210 n Román lej 4,5355 D Japán jen 117,34 Svájci frank 1,0818 n Kanadai dollár 1,4519 a USA-dollár 1,1254 D VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT Sbarbank 1,15-1,08 27,88-26,26 329,88-301,46 OTP Bank 1,17-1,07 28,26-25,88 328,84-301,13 Postabank 1,15-1,08 28,01-26,12 HBI Szí. Takarékpénztár 1,15-1,08 27,81-26,27 329,82-301,42 Tatra banka 1,15-1,08 27,94-26,21 328,40-302,22 ČSOB 1,14-1,09 27,76-26,38 m Általános Hitelbank 1,17-1,09 27,87-26,25 328,56-300,26 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! lomból: Meddő év a gyümölcsösben Permetezés a kártevők, a betegségek és a gyomok ellen Évelők, amelyek most virágoznak Ne maradjon virág nélkül az erkély Június 23-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ Egyelőre nem fenyeget újabb ingatlanbuborék Az olcsó hiteleknek köszönhetően egyre többen szánják rá magukat saját csa­ládi ház építésére (Ján Kroálák felevétele) Pozsony. Az olcsóbb hitelek­nek, a növekvő béreknek ós a munkapiaci helyzet javulásá­nak köszönhetően egyre köny- nyebb lakáshoz jutni Szlováki­ában. Sokan attól tartanak, hogy emiatt egy újabb ingat- lanbuborék alakulhat ki, amelynek súlyos következmé­nyei lehetnének az ország gazdaságára. „A kedvezőbb jelzáloghitelek és a lakosság anyagi helyzetének a javu­lása is hozzájárult ahhoz, hogy a szlovákiai ingatlanpiacon egyre jobb a helyzet. Pozsonyban és Kassán szinte mindent felvásárolnak” - nyi­latkozta Ján Palenčár, a Szlovákiai Ingatlanügynökségek Szövetségé­nek (NARKS) az elnöke. A NARKS által összeállított ingatlanpiaci in­dex áprilisra elérte a 2,38 pontot, túl­szárnyalva a tavaly őszi rekordot is. Az index 1-től 5 pontig terjedő ská­lán értékeli az ingatlanpiacot, minél alacsonyabb az index, annál jobb a helyzet az ingatlanpiacon. Palenčár szerint az elkövetkező időszakban további javulásra számíthatunk. Könnyebb lakáshoz jutni „Az olcsó hiteleknek köszönhető­en manapság jóval könnyebben jut­hatunk hozzá a lakásokhoz. A lakos­ság emiatt egyre jobban eladósodik, egyelőre azonban nem kell tartanunk az ingatlanbuborék kialakulásától” - vallja Ján Tóth, a szlovák jegybank alelnöke. Ingatlanbuborékról akkor beszélünk, ha az ingatlanok ára el­kezd gyorsan nőni, miközben ezt semmi sem indokolja. Ez az egész at­tól buborék, mert előbb-utóbb kidur­ran, amikor megszűnik az árfelhajtást kiváltó indok. Veszélyes eladósodás Az ingatlanbuboréknak „köszön­hetjük” többek között a 2008-ban kirobbant gazdasági válságot is, az Egyesült Államokban ugyanis ak­koriban a bankok komolyabb hitel- bírálat nélkül nyújtottak jelzálog­kölcsönöket magánszemélyeknek. A hitelezés bővülése az „olcsó pénz­nek” volt köszönhető, ugyanis az USA jegybankja alacsonyan tartotta az alapkamatot, ami olcsóvá tette a hiteleket. Az is ösztönözte a banko­kat, hogy az ingatlanok értéke fo­lyamatosan nőtt. A modell azonban csak addig volt működőképes, ameddig az ingatlanok értéke felfelé ment. Ha véletlenül valaki nem tud­ta visszafizetni a hitelt, a bank akkor is jól járt, hiszen az eredetinél ma­gasabb áron tudta értékesíteni az in­gatlant. Egyre szélesebb rétegek vettek fel hiteleket az Egyesült Ál­lamokban. A bankok egymással versenyezve egyre kockázatosabb hiteleket folyósítottak, egyre „meg­bízhatatlanabb” adósoknak adtak pénzt. Mindezek az átláthatatlan ke­reskedések vezettek oda, hogy végül felborult a rendszer, ami a globális pénzügyi rendszer megroggyanásá­hoz vezetett. Kevesebb spekuláns „A 2008-as gazdasági válság előtti időszakhoz képest - amikor az in­gatlanárak jóval nagyobb ütemben nőttek, mint a fizetések - jelenleg változott a helyzet. A válság után es­tek az árak, majd sokáig egyáltalán nem nőttek, miközben a fizetések fo­lyamatosan emelkedtek, és nőtt a foglalkoztatottság is. így jutottunk el mára oda, hogy egyre könnyebb la­káshoz jutni” - tette hozzá Tóth. Palenčár szerint a lakosság ráadásul jelenleg jóval óvatosabban viselke­dik az ingatlanpiacon, mint koráb­ban. „Manapság nincs olyan sok spe­kulatív ingatlanvásárlás, mint 2008- ban”-vallja Palenčár. (mi.TASR) Egyre többet dolgozunk Szlovákiában a termelékeny­ség sokkal többet javult az elmúlt másfél évtizedben, mint amennyit a bérek nőttek - írják az Erste Group szakér­tői a közép- és kelet-európai országokra vonatkozó munka­erőpiaci elemzésükben. Pozsony. Szlovákiában a termelé­kenységbővülés egyértelműen túl­lépte a reálbérek emelkedését az utóbbi években. Míg az elmúlt 15 év­ben a termelékenység nagyjából 70%-kal emelkedett, a bérek csupán 30 százalékkal nőttek. Az Erste szak­értői szerint ez az olló nem fog egy­hamar bezárulni, noha Szlovákiában is beindult a fokozatos béremelkedés. 2016-ban 3,5%-os, 2Ó 17-ben 4,5%- os béremelkedéssel számolnak. Magyarország lemarad Szlovákia a termelékenységbővü­lés viszonylatában különbözik régi­ónk többi országától. Az Eurostat adatain alapuló elemzés szerint, ame­lyet elsőként a Portfólió.hu pénzügyi portál tett közzé, Magyarországon a munka termelékenysége például nem igazán javult a pénzügyi válság óta. (Jozef Jakubčo felvétele) Ez a többé-kevésbé stagnáló terme­lékenység az elmúlt években stabil nettó béremelkedéssel társult, míg 2016 elején jelentősen megugrott. Az Erste elemzői szerint mivel valószínűtlen, hogy nagy javulás jön­ne Magyarországon, a termelékeny­ség és a bérek növekedése közötti rés egyre szélesebb lehet. Csehországban általánosságban nem volt nagy eltérés a bérek és a ter­melékenység bővülése között az el­múlt években. Hasonló a helyzet Lengyelországban is, ahol az utóbbi években nagyjából hasonló mérték­ben nőttek a bérek és a termelékeny­ség is: előbbi átlagosan 2,6 százalék­kal, utóbbi 2,2 százalékkal emelke­dett 2011 és 2015 között. Kellenek a reformok Összességében, sok közép- és kelet-európai országban nagy lendü­letet vett a nominális bérnövekedés az utóbbi időben, amit az alacsony infláció, illetve van, ahol a defláció is tovább fiit. Az Erste stratégái szerint mivel a foglalkoztatottság emelke­dése várható a régióban, miközben a GDP-növekedés valamilyen mér­tékben lassul majd, a termelékeny­ség valószínűleg nem fog sokat ja­vulni - vagyis a béremelkedés üteme továbbra is a termelékenység növe­kedése előtt járhat a következő ne­gyedévekben. Noha emiatt egyelőre nem kell aggódni a szakértők szerint, a termelékenység tartós javulásának biztosítása érdekében továbbra is szükség van a strukturális reformok­ra, amik alátámaszthatják a bérek fenntartható és hosszú távú emelke­dését. (SITA, Pf., MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents