Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-18 / 142. szám, szombat

75 éve történt: megbombázták Kassát E kkora dömpingben nehéz felkelteni a fi­gyelmet konkrét kö­tetek iránt, így külön élvezet volt számom­ra figyelni, milyen módszereket vetnek be a kiadók e téren. Dart Vader a téren Az Európa finom gulyással igyeke­zett hatni érzékszerveinkre, a gye­rekkönyvkiadók standjainál rajzol­ni, hajtogatni és kifestőzni lehetett (Johanna Blasford, a felnőtteknek szóló kifestők királynőjének köny­veiből 100 ezer fogyott el egy év alatt Magyarországon), a csúcs-öt­let azonban szerintem az Athenae- um Kiadó szakembereinek fejéből pattant ki. Egy fiatal politológus, Tóth Csaba egészen színpadias ke­retek között dedikálta új kötetét, amelyben a Star Wars-univerzumot dolgozta bele a politikatudomány oktatásába. Maga Dart Vader vo­nult fel katonáival a Rózsavölgyi és Társától a Vörösmarty térig, majd sorfalat álltak a szerző asztalánál a dedikálás alatt. Olyanok is megvet­ték a könyvet, akik nem is tervezték - lám, mennyit lendít a dolgokon egy kis szellemes invenció. Szellemességből és invencióból már a csütörtöki megnyitóra jutott, bár egészen másféle konnotációban. Esterházy Pétert kérték fel a meg­tisztelő feladatra. Talán soha ennyi­re nem volt még tele a tér, és soha ennyien nem vették még videóra a megnyitóbeszédet. Különböző szögekből meg lehet nézni a neten, és értelmezni is sok szemszögből igyekeztek, szinte minden magyar sajtótermék mást emelt ki belőle. Ez is mennyire szimbolikus, illetve inkább posztmodern. Esterházy elegáns volt és sokat sejtető, szívszorítóan szellemes és csontig hatolóan realista, a szöve­get itt-ott megrekesztő Dés László recsegő-ropogó szaxofonja pedig egyszerre hangsúlyozta a pillant produkciójellegét és a kimondott szavak súlyát. Tudtuk, hogy szinte egyenesen a kórházból érkezett a Vörösmarty térre, láttuk, hogy na­gyon rosszul néz ki, és az is világos volt már akkor, hogy a Hasnyálmi­rigynaplóval meg fogja dönteni a dedikálási rekordot. Beszélt a könyvhét helyszínét övező korábbi bizonytalanságról, és frap­pánsan bírálta a Magyar Művészeti Akadémiát is, amely szervezet mos­tanában államosítja az irodalmat. ,Az egyik lebegtet, a másik parkolódzik, a harmadik bizotn ságol, a negyedik hátrál, az ötö­dik megoldja, az icipici meg mind megette. Igenis a Magyar Művésze­ti Akadémia teljes erővel ememázik. Ememázni, honfoglalás kori tős­gyökeres ősi szavunk, mondhatni egyidős a’ magyarsággal, jelentése, van neki jelentése, de most nem jut az eszembe .........mindenesetre t ény, nézzünk körül, a téren köny­vek parkolnak, és nem autók.” Az ő szájából valahogy dupla erővel hatottak ezek a mondatok. Aztán leült dedikálni azt a köny­vet, amelyet én tíz oldal után be­csuktam, és most ott pihen a leg­felső polcon, hogy ne is lássam. A Hasnyálmirigynapló olvasásához komoly lelki erő kell, amit én egy­előre gyűjtögetek, mert a rák szótól mindig összerezzenek, úgyhogy 2016. június 18., szombat, 10. évfolyam, 25. szám A könyvek ünnepén jártunk Június 9-13. között Magyarország-szerte több mint 80 településen rendezték meg a 87. Ünnepi Könyvhetet és 15. Gyermekkönyvnapokat, amelynek központi helyszínén, a budapesti Vörösmarty téren több mint 200 könyvkiadó és -terjesztő kínálatából válogathattak az olvasók. A sci-fi és a politológia találkozása A jövő olvasói A bográcsnál Barna Imre műfordító és Kiss Judit Ágnes költő Az eső idén sem kerülte el a teret (A szerző felvételei) már a kezdő mondat felér egy fej- berúgással. Volt ebben a (csütörtöki és szombati, órákon át tartó) dedi­kálásban valami ijesztően morbid és szomorú. Menjünk, írassuk alá vele, mert ki tudja, mi lesz. Egy hosszú performanszként hatott, főleg szombaton, amikor zuhogó esőben kígyózott a sor. Szerény becslésem szerint csak a Vörös­marty téren legalább 600 példány elfogyott a kötetből - más szerző/ kiadó boldog, ha egy év alatt sikerül eladnia ennyit egy címből. Esterházy egyébként kollégáira is gondolt a megnyitóban, a pavilo­nok kínálatából kiemelte egyebek mellett Nádasdy Ádám Dante- és Márton László Faust-fordítását, valamint Németh Gábor, Oravecz Imre, Závada Pál, Tóth Krisztina, Térey János és Bán Zsófia új kötetét. Mi a helyzet velünk Míg a magyarországi kiadók könyvhéttől könyvhétig, azaz jú­nius közepétől június közepéig számítják a gazdasági évet, nálunk kevesen vesznek tudomást arról a tényről, hogy érdemes nyár elejére időzíteni a megjelenéseket, mert ez esetben esély mutatkozna némi anyaországi figyelemfelkeltésre. A Xantus Könyv Kereskedelmi Kft. 2001 óta forgalmazza a határon túli kiadók köteteit Magyarországon. Ők üzemeltetik a szlovákiai magyar standot is, ahol újabban meglehe­tősen alacsony a dedikáló szerzők száma. Bihari Zoltán ügyvezetőtől megtudtuk, hogy míg a szomszé­dos vajdasági pavilon körül az öt nap alatt vidáman pezsgett az élet, a szerzők és kiadók találkozóhelyévé vált a tér északi csücske, a mi kiadó­ink közül jó pár éve csak az AB-Art tartja fontosnak a könyvheti jelen­létet, most is az ő szezrőik, illetve a Vörösmarty téren idén debütáló Phoenix Polgári Társulás szerzői de­dikáltak a helyszínen. „Van egy törzsközönség, amely szinte minden évben meglátogat­ják a felvidéki pavilont. Őket már arcról ismerjük. Minden újonnan megjelent könyvet igyekszünk itt árusítani, a magánkiadásban megjelenteket is. A legnagyobb ér­deklődés a könyvhét hivatalos ka­talógusába bekerült könyvek iránt tapasztalható. Ilyen volt idén Nagy Izabella Időszilánkok című kötete, amelyet a helyszínen dedikált is, vagy a Vámbéry-életműsorozatban megjelent új tanulmánykötet. A Kovács-Görfbl-páros műemléke­ket bemutató kötetei iránt is volt érdeklődés, a művelődéstörténeti, történelmi kiadványokat általában sokan keresik. Ilyenkor a Szlovákiai Magyar Szép Irodalom című anto­lógiából is több fogy mint év köz­ben” - számolt be a forgalomról Bi­hari Zoltán. A Xantus ügyvezetője szerint a többi szlovákiai magyar ki­adó (az önálló életet élő Kalligram más kategóriába tartozik) nem a könyvhétre időzíti új kiadványait, egyébként is sokkal kevesebb a kö­tet, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Azt már én teszem hozzá, hogy az időzítést a kormányhivatali támo­gatások nehézkessége is nagyban befolyásolja. A Madách Egyesület például júliusban, az uborkaszezon kellős közepén ad ki két kortárs szépirodalmi kötetet. A még min­dig rendkívül népszerű Mács József új könyve pedig úgy jelent meg száz példányban egy miskolci kiadónál, hogy meg sem jelent, hiszen nálunk nem lehet hozzáférni. Még a rima- szombati Tompa könyvesbolt sem tudott szerezni belőle, pedig állító­lag csak ott elfogyott volna legalább száz példány. A fiira hazai könyvtámogatási rendszer mellett tehát az elhibá­zott kiadói marketing is hátráltató tényező. Könyvet rendelni ugyan interneten is lehet, de még min­dig sokan vannak, akik szeretnek belelapozni, beleszagolni egy-egy könyvbe, és jobban kedvelik a teli nejlonszatyrot, mint a virtuális ko­sarat. Ifjú könyvmolyok Az állandó sirámokat, hogy tudni­illik a mai fiatalok nem olvasnak, maguk a fiatalok cáfolták meg, méghozzá eléggé látványosan. Bö­szörményi Gyula ifjúsági regénye­it például tömegek „zabálják”, a szerző két órán át dedikálta extra vastag köteteit, Lakatos Levente ra­jongói szintén eltömítették a teret. A fiatalembernek több mint 100 ezer követője van a Facebookon, és ügyesen meg is lovagolja a népsze­rűséget. Ha a szórakoztató irodal­mat a fajsúlyosabb stílusok felé ve­zető út első lépcsőjének tekintjük, ez is örömteli hír. Nagy csodákra persze ne várjunk, például a Mórá­nál megjelent, színvonalas ifjúsági novellákat tartalmazó Jelen! című kötet szerzői előtt semmilyen sor nem kígyózott. Pedig megérdemel­ték volna. Juhász Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents