Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-17 / 141. szám, péntek
6 | KÜLFÖLD 2016. június 17.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Helyrehozható az EU-orosz viszony Moszkva. Nem helyrehozhatatlan az Európai Unió és Oroszország viszonya, szükség van a párbeszédre, és ahhoz kiindulópontul az ukrajnai rendezésről megkötött megállapodások maradéktalan végrehajtásának kell szolgálnia - jelentette ki Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum tegnapi megnyitóján. Közölte, őszinte megbeszélésre számít Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Juncker rámutatott: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország ukrajnai fellépése megrengette az európai biztonság alapelveit. (MTI) Az USA-t szidja az orlandói merénylő Washington. Számos Facebook- bejegyzésben támadta az Egyesült Államokat és a Nyugatot az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcuk miatt a 49 áldozatot követelő tömegmészárlás elkövetője - derül ki az amerikai szenátus által közzétett dokumentumból. A bizottság felkérte Mark Zuckerberget, a Facebook elnök-vezérigazgatóját, hogy segítsen feltárni a merénylő, a 29 éves Omar Mateen onlinetevékenységét. A nyilvánosságra hozott Facebook-posztok egyikében a lövöldöző azt írta, „az igazi muszlimok soha nem fogadják el a nyugati civilizáció mocskos szokásait”. (MTI) Korrupció árnyéka a brazil elnökön Brazíliaváros. Michel Temer, Brazília jelenlegi ügyvivő elnöke is részt vett a Petrobras részben állami olajvállalat keretein belül kialakított, bonyolult vesztegetési rendszerben - derült ki Sergio Machadónak, a Petrobras egyik leányvállalata, a Trans- petro cég egykori elnökének a bírósági vallomásából. Az idei nyári olimpiának otthont adó délamerikai ország hónapok óta súlyos belpolitikai válsággal küzd a Petrobras körül kirobbant, kiterjedt korrupciós botrány miatt. Dilma Rousseffbrazil elnököt májusban azért függesztették fel hivatalából, mert azzal vádolják, hogy 2010-es és 2014-es választási kampányait vesztegetésekből finanszírozta. (MTI) Lelőttek egy brit képviselőnőt London. Lövöldözésben súlyosan megsebesült egy brit parlamenti képviselőnő. A 41 éves Jo Cox, az ellenzéki Munkáspárt alsóházi képviselője, aki tavaly nyerte el mandátumát, éppen fogadóórájáról jött ki az északangliai Leeds egyik elővárosa könyvtárából, amikor a támadás érte. A rendőrség egy férfit őrizetbe vett. A pártok az incidens után közös kezdeményessel felfüggesztették a brit EU-tag- ságról jövő csütörtökre kiírt népszavazás kampányát - Cox a brit EU-tagság nagy híve. (MTI) Iszlám Állam: népirtás a vád Iraki kurd vezető: Irakot három részre kellene osztani az Iszlám Állam legyőzése után Jazidi nők. Máig ezrek vannak az iszlamisták fogságában. (SITA/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Genf/Erbíl. Az Iszlám Állam módszeresen irtja a jazidi kisebbséget Szíriában és Irakban - állapították meg az ENSZ megbízásából vizsgálatot végző független szakértők tegnap ismertetett jelentésükben. A kurdok szerint Irakot 3 részre kellene osztani az Iszlám Állam legyőzése után. Az ENSZ jelentése rámutatott, hogy a mintegy 400 ezer főből álló, jazidi etnikai-vallási kisebbséget mészárlásokkal, szexrabszolgasággal és más bűncselekményekkel próbálják igába hajtani, illetve elpusztítani, ami kimeríti a népirtás fogalmát. A Szíriái Vizsgálóbizottság nevű szervezet 41 oldalas jelentésében sürgette a nagyhatalmakat és az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegyenek további erőfeszítéseket az Iszlám Állam fogságában raboskodó, legalább 3200 jazidi nő és gyermek kiszabadítására, és vigyék a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé a kisebbség ügyét. „A népirtás jelenleg is zajlik. Az Iszlám Állam az elképzelhető legszömyűbb atrocitásoknak teszi ki a jazidi kisebbség elfogott tagjait” - hívta fel a figyelmet Paulo Pinheiro, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának felhatalmazásával működő bizottság brazil elnöke. A szakértők megállapítása szerint a szélsőségesek a jazidi nőket áruló rabszolgapiacok mellett internetes „embervásárokat” is indítottak. Az egyistenhívő jazidik saját hitrendszerrel rendelkeznek, amely több ősi, közel-keleti vallás elemeit ötvözi. Ha egyszer sikerül legyőzni az Irak és Szíria egy jó részét megszállva tartó Iszlám Állam szervezetet, akkor Irakot három különálló entitásra-egy síita, egy szunnita és egy kurd államra - kellene osztani a további vallási alapú vérontás elkerülése érdekében -jelentette ki egy magas rangú iraki kurd tisztségviselő. Maszrur Barzá- ni, a kurd regionális kormány biztonsági tanácsának elnöke, aki a régió elnökének, Maszúd Barzáninak a fia, azt mondta: olyan nagy a közösségek közötti bizalmatlanság, hogy képtelenség egy tető alatt tartani őket. „A föderáció nem működött, úgyhogy vagy egy konföderációt kell létrehozni vagy teljesen elkülönülni. Ha három állam egy konföderációt alkot, akkor lesz három egyenrangú főváros”- tette hozzá. Ha az Iszlám Állam ellenőrzése alatt álló legnagyobb várost, Moszult is elfoglalja az iraki hadsereg, akkor az valószínűleg a dzsihádista kalifátus végét fogja jelenteni. De ha megszűnik is a szervezet, attól még az ország megosztott marad, mert a különböző felekezetek közötti hatalommegosztási megállapodás csak elégedetlenséget, egy helyben állást és korrupciót szült, és csak tovább tart majd a vallási indíttatású erőszak. A kurd vezető úgy véli, megkönnyítette az Iszlám Állam iraki térnyerését, hogy a szunniták úgy érezték, a síita bagdadi vezetés háttérbe szorítja őket. Megvan a feketedoboz Bukott a horvát kormány Felhozták a májusban 66 emberrel a fedélzetén a Földközitengerbe zuhant EgyptAir repülő egyik feketedobozát. Kairó. Megtalálták a május 19-én lezuhant egyiptomi személyszállító repülőgép egyik feketedobozát, azt, amelyik a pilótafülkében zajló beszélgetéseket rögzíti - jelentette be a katasztrófa okainak kivizsgálásával foglalkozó egyiptomi szakértői bizottság. A feketedoboz megrongálódott, ezért csak több lépcsőben sikerült felszínre hozni, de a legfontosabbat, a memóriaegységet sikerült kiemelni. Előzőleg jelezték, az egyik francia hajó „lokalizálta a repülőgép maradványainak több helyszínét, és elküldték a roncsokról készült felvételeket”. A kutatásban részt vevő csapat és a hajóri tartózkodó szakértők térképet készítenek arról, pontosan hol találhatóak a görög Kárpathosz szigetétől mintegy 230 km-re fekvő roncsok. Korábban közölték, csak június 24-ig bocsát ki jeleket a lezuhant repülőgép két feketedoboza, a pilóták beszélgetéseit és a repülési adatokat rögzítő berendezések. A roncsok megtalálásával és a feketedobozok lokalizálásával kideríthető, miért zuhant a tengerbe az EgyptAir Párizsból Kairóba tartó gépe. A roncsokra bukkanó John Lethbridge francia mélytengeri kutatóhajó, amely 6000 m mélységig képes lemerülni és amelyet egy, a feketedobozok nagy mélységből történő lokalizálására és kiemelésére alkalmas robottal is felszereltek, június 9-én csatlakozott a kutatócsoporthoz. A vizsgálatot végző hatóságok eddig nem zárták ki annak eshetőségét, hogy terrortámadás történt, és azt sem, hogy műszaki hiba okozta a katasztrófát. (MTI) Zágráb. Bejelentette lemondását Tomislav Karamarko, a horvát kormány első kormányfő-helyettese. Karamarko, aki a koalíciót vezető Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jobboldali párt elnöke ugyanilyen lépésre szólította fel Ti- homir Oreskovic technokrata kormányfőt és Bozo Petrov miniszterelnök-helyettest, a horvát kormánykoalíció kisebbik pártjának, a Híd Függetlenek Listájának elnökét is. Egyúttal megerősítette, új parlamenti többséget hoz létre, amely „tisztában lesz azzal, milyen helyzetben van az ország”. A ILDZ június 7-én nyújtott be bizalmatlansági indítványt Oreskovic ellen. Tegnap megvonta a bizalmat Tihomir Oreskovic technokrata kormányfőtől a horvát parlament, ezzel automatikusan megbukott a kormány is. A 151 fős nemzet- gyűlés 125 igen szavazattal 15 ellenében a kormányfő visszahívása mellett voksolt. Ebben az esetben Kolinda Grabar-Kitarovic államfőnek újra konzultációra kell hívnia pártokat, s a kormányalakítással általa megbízandó új politikusnak 30 napja lesz, hogy parlamenti többséget hozzon létre. Ha nem jár sikerrel, az elnök kiíija az előrehozott választásokat. Előzőleg Oreskovic felszólalásában beszámolt az elmúlt hónapokban végzett munkájáról és elutasította a HDZ vádjait. A HDZ- képviselők felrótták Oreskovic- nak, hogy a gazdasági és szociális ügyek, a munkahelyteremtés helyett főként azzal foglalkozott, hogy új vezetőket nevezzen ki a bűnüldöző szerveknél. Szerintük a kormányfő politikai feszültség alatt tartotta az országot annak érdekében, hogy nagyobb politikai hatalomra tegyen szert. (MTI) Több ezren tiltakoztak szerda este Athén belvárosában az újabb megszorítások ellen, miközben a görög parlament gazdaságélénkítő intézkedésekről vitázott. A görög parlament májusban és júniusban már több takarékossági intézkedést jóváhagyott. A kormány abban bízik, hogy a jövő héten hozzájuthat az Athén számára elkülönített uniós mentőcsomag újabb, 7,5 milliárd eurós részletéhez. A Szintagma téren összegyűlt mintegy ötezer tiltakozó megmozdulása békés volt. Viszont tegnap reggel néhány száz szélsőbaloldali és anarchista az athéni tömegközlekedés buszait gyújtotta fel. (tasr/ap) Izrael betonfalat húz fel Jeruzsálem. Izrael több méter magas és több tucat méter mélyen a föld alá nyúló, 60 km hosszú biztonsági betonfalat épít a Gázai övezet köré, aminek költségét nagyjából 500 millió euróra becsülik. Az új védelmi vonal építését azért határozta el a hadsereg vezetése, mert végleges megoldást remél tőle a Gázai övezetet uraló Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet által ásott, izraeli területekig nyúló, föld alatti alagutak ellen, amelyeken keresztül palesztin fegyveresek támadásokat intéznek a zsidó állam ellen. Az első falat az oslói egyezmény után az 1990-es években húzták fel, a másodikat pedig 2005- ben, a gázai övezeti kivonulás idejét!, de ezek még nem jelentettek védelmet az alagutak ellen. A védelmi minisztérium egyik vezetője újságíróknak kifejtette, hogy a következő összecsapás egyben az utolsó is lesz a Hamásszal. Hangsúlyozta: „Nem tudjuk vég nélkül folytami a kifárasztó háborút, és ezért a következő konfliktus lesz az utolsó a Hamász uralma szempontjából a Gázai övezetben.” Drákói szigorral fognak lesújtani az izraeli bíróságok a terroristákra, akiket életfogytiglani börtönre is ítélhetnek az Izraelben elfogadott új törvények alapján. A kneszet megszavazta az új terrorellenes törvénykezést. A törvény terroristának minősít minden olyan politikai, vallási, nacionalista vagy ideológiai indíttatású cselekményt vagy fenyegetést, amelynek célja a félelemkeltés vagy a nyomásgyakorlás a kormányra vagy a nemzetközi szervezetekre. Terrortevékenységnek számít az, ami súlyos kárt okoz az emberek, a közbiztonság, a közegészségügy, a tulajdon, a vallásos helyek (beleértve a sírokat), az infrastruktúra, a gazdaság vagy a környezet számára. (MTI)
