Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-02 / 128. szám, csütörtök
10| HASZNOS TANÁCS 2016. június 2. |www.ujszo.com Kizárólagos vagy közös felügyelet Ha a szülők meg tudnak egyezni, akkor a legjobb megoldás a közös felügyelet (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Tartásdíj: csak a minimum a biztos A szülők addig kötelesek tartásdíjat fizetni, amíg a gyerekek eltartottnak számítanak. A házasság felbontásakor a bíróság meghatározza azt az összeget, amelyet az a szülő fog fizetni, amelyik gondoskodásába nem helyezték a gyermeket. Ideális esetben a szülők előre megegyeznek a tartásdíj összegéről. Ha a szülők képtelenek közös nevezőre jutni, vagy a megállapodásuk ellentétben áll a gyermek érdekeivel, a tartásdíjat a bíróság határozza meg. Semmilyen norma nem szabályozza, pontosan hogyan kell kiszámítani a pontos összeget, ezt több tényező határozza meg. Alapszabály, hogy mindegyik szülő a képességeitől, lehetőségeitől és anyagi helyzetétől függetlenül köteles teljesíteni a törvényileg meghatározott minimális kötelességét, eszerint a tartásdíj minimális összege a létminimum 30 százaléka. A közel 200 eurós létminimumot figyelembe véve ez mintegy 60 euró havonta. Ugyancsak alapszabály: a tartásdíj előnyt élvez a szülő egyéb kiadásaival szemben. Azaz a konkrét összeg megállapításakor, amikor megvizsgálják a szülő lehetőségeit és anyagi helyzetét, figyelembe veszik az összes bevételét és megalapozott költségeit, ám nincsenek tekintettel az egyéb, nem okvetlenül szükséges kiadásaira. Ha valaki nem működik együtt, eltitkolja tényleges anyagi helyzetét, 820 euróra büntethetik meg, és ha később is nehezíti a tényfeltárást, további 1640 eurós büntetést szabhatnak ki. A tartásdíj kiszabásakor pedig a bíróság feltételezi, hogy legalább a létminimum húszszorosának megfelelő havi bevétele van, és ennek megfelelő tartásdíjat állapít meg. A tartásdíjat havonta és előre kell fizetni. Amennyiben a szülő anyagi helyzete lehetővé teszi, a bíróság takarékoskodásra is kötelezheti őt a gyermek javára. Ez esetben a rendes tartásdíj mellett meghatározzák azt az összeget is, melyet rendszeresen átutal egy, külön e célból létrehozott számlára. Az itt elhelyezett pénzhez csak a bíróság engedélyével lehet nyúlni. A tartásdíjhoz való jog nem évül el, ám csak a válóper el- kezdődésének napjától lehet jóváhagyni. Kiskorú gyermek ügyében - bizonyos esetekben - a válóper előtti 3 évre visszamenőleg is megítélhetnek tartásdíjat. Ha a későbbiekben változik a szülők anyagi helyzete, a bíróságot kérhetik a tartásdíj összegének a módosítására. Ha valamelyik házastárs képtelen eltartani magát, a bíróság a másik felet kötelezheti, hogy anyagilag támogassa őt - legfeljebb a válás kimondásától számitott 5 évig, indokolt esetekben tovább is, például ha az ő gondozásába helyezték egészségkárosodott gyermeküket, ami miatt a szülő nem tud munkát vállalni. A konkrét összeg megállapításakor figyelembe veszik a közös házastársi élet megromlásának okait. (sza) ÖSSZEFOGLALÓ Kinél maradjon a gyerek? - a válóper során ez az egyik legnehezebb kérdés. Ma már nem feltétlenül kell választás elé állítani a kiskorúakat, hiszen 2010 júliusától Szlovákiában is létezik az ún. „közös elhelyezés" intézménye. A válás kimondása után az esetek 90 százalékában az anyának ítélik a gyermeket, és ha az exfeleségnek van rá hajlama, extrém módon teljesen kizárhatja az apukát a gyerek életéből, akire szélsőséges esetekben csak mint pénzforrásra és hétvégi ingyenes gyerekmegőrzőre tekint. Sok édesapa a válás után is aktívan részt kíván venni gyermeke nevelésében, külföldön ez nem ritkaság. A szlovák családjogi törvény mindkét szülőt egyformán fontosnak tartja, és a bíróság a válás kimondásakor elrendelhet közös szülői felügyeletet, ha a felek részéről lát hajlandóságot az együttműködésre. Kizárólagos vagy közös Ha a szülők képtelenek megállapodni, vagy ha a gyermek érdekei és biztonsága megkövetelik, kizárólagos szülői felügyeletet hagynak jóvá, sőt bizonyos esetekben korlátozhatják is a láthatási jogot, megtilthatják a kapcsolattartást. Külföldön a bíróság akkor is elrendelhet közös szülői felügyeletet, ha erről a partnerek előzetesen nem állapodtak meg, s úgy tűnik, képtelenek bármiben is megegyezni, viszont az összes körülmény megvizsgálása után a bíróság a gyermek számára mégis a közös felügyeletet tartja a legjobb megoldásnak. A statisztikai adatok szerint azokban az államokban, ahol fő szabályként közös szülői felügyeleti jogot ítélnek meg, csökkent a válóperek száma. A kizárólagos szülői felügyelet esetében a gyermek az egyik szülővel él, a másiknak csak láthatási joga van. A közös szülői felügyelet esetében a szülők jogait és kötelességeit nem korlátozzák, így a láthatási jogot sem, de a gyermek csak az egyik szülővel él, miközben a másikkal intenzíven tartja a kapcsolatot, aktívan részt vesz a nevelésében. Ezenkívül létezik az ún. közös elhelyezés (striedavá starostlivosť) intézménye, melyet uniós példára 2010-ben Szlovákiában is bevezettek. Ez az intézmény jól működik Belgiumban, Franciaországban, Finnországban, Svédországban, Csehországban, de Magyarországon például még nem foglalták törvénybe. A közös elhelyezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermek ugyanannyi időt tölt az egyik szülőnél, mint a másiknál. Számos pszichológiai tanulmány szerint a gyermek fejlődése szempontjából a közös szülői felügyelet mindig jobb, mint a kizárólagos, a közös elhelyezés intézménye pedig igazi főnyeremény. Gyermekpszichológusok szerint ugyanis ez esetben a kiskorú gyermekeket nem kényszerítik, hogy válasszanak a két szülő közül, és nem kell bűntudatot érezniük, mert egyiküket elutasítják. Két otthon Ha a szülők megegyeznek a közös elhelyezésről, a válás kimondása után egyikük jogait és kötelességeit sem korlátozzák, teljes felelősséggel tartoznak gyermekük neveléséért, jogukban áll dönteni a gyermeket érintő kérdésekben, kezelhetik vagyonukat, és gyereküknek ténylegesen két otthona lesz. A bírósági határozat csak azt mondj a ki, hogy a szülők nem minden nap gondoskodhatnak gyermekükről, rendszeresen váltaniuk kell egymást. Hogy milyen gyakran, ez több tényezőtől függ, ám elsősorban a gyermek korától. Bölcsődés korú gyerek esetében a szülők egy nap után váltják egymást, óvodás korú esetében 2-7 naponként. Az alapiskolás gyerek egy hétig van az anyjával, egy hétig az apjával, a középiskolások kéthetente, a főiskolások pedig havonta „váltogathatják” szüleiket. Természetesen közben lehetővé kell tenni, hogy a másik szülő akár naponta meglátogathassa gyermekét, tarthassák a kapcsolatot. A gyermek kora mellett fontos szempont, hogy a szülők milyen messze laknak egymástól. Minden körülményt figyelembe véve a szülőknek kell kialakítaniuk a legmegfelelőbb modellt, amelyben egyenlő arányban kiveszik a részüket a gondoskodásból. Nincs tartásdíj Közös elhelyezés esetében nem biztos, hogy a bíróság jóváhagy tartásdíjat, hiszen tartásdíj fizetésére azt a szülőt szokták kötelezni, akinek a gondoskodásába nem helyezik el a gyermeket - ez esetben viszont mindketten gondoskodnak róla, csak felváltva. Születhet olyan döntés is, hogy amíg az egyik szülőnél van a gyerek, addig a másik küld tartásdíjat, és fordítva. (sza) Pi A VÁLÁS ÉS A GYEREKEK 4 A VÁLÁS, A CSALÁD FELBOMLÁSÁNAK NEGATÍV HATÁSAI 1 a gyerekek hosszabb ideje nem értik, mi folyik a családban, s a megromlott légkört, viszonyokat a maguk módján próbálják megmagyarázni - például mindenért saját magukat hibáztatják 2 a gyerekek hosszabb ideje szemtanúi szüleik gyakori, éles vitáinak, konfliktusainak 3 a szülők a gyerekeket fegyverül használják egymással szemben, manipulálják, érzelmileg zsarolják őket, általuk saját harcias és érzelmi szükségleteiket elégítik ki a szülők az egymástól való elidegenedést és a házastársukkal való elégedetlenséget úgy próbálják kompenzálni, hogy érzelmileg szinte magukhoz láncolják gyerekeiket, és ha a gyerek kimutatja a másik szülővel szembeni szeretetét, rokonszenvét, egyenesen vagy közvetve megbüntetik őt ezért - például ridegebb hangvétellel, ingerült reakciókkal megszűnnek a bevált és jól megszokott családi sztereotípiák, minek következtében a gyerekek életében további komoly változások és nehézségek jelennek meg - például költözés, iskolaváltás, megszűnik a kapcsolat a nagyszülőkkel, barátokkal, romlik a pozíciójuk az iskolában stb. ► az óvodás korú gyerekek a rájuk jellemző egocentrikus világlátásból kifolyólag hajlamosak arra, hogy saját magukat hibáztassák szüleik házassági problémái miatt ► a kisiskolásokra ijedt, szomorú lelkiállapot jellemző, gyakran sírnak ► a 8 év fölöttiek már képesek nagyon haragudni a szüleikre, hol az egyiket, hol a másikat hibáztatják, és ha képtelenek kinyilvánítani negatív érzelmeiket, azokat magukba fojtják, akkor gyakran borúlátóak, dühösek, erőszakosak másokkal és magukkal szemben is ► a serdülőkor előttieknél és a pubertás korúaknái már szorongás jelentkezhet, komoly depressziós állapot is kialakulhat • Képek: fotolia.com
