Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-16 / 140. szám, csütörtök

I HOBBI új szó 2016. június • www.ujszo.com Vadászat - hirdetés vili [ támadni egy fiatal vadat, hogy annak szó szerint kiszívják a vérét, és belepusz­tul. A fejét rázó, és szünte- | lenül köhögő és tüsszögő vad pedig valószínű, hogy orrbagóccsal fertőzött. A vad bőre alatt, az orr- és légző­szervében fejlődő légy lárvái idővel kirepülnek ugyan, és a vad megszabadul tőlük, de mit kell a szerencsétleneknek addig kiállniuk. Az ilyen vad elveszti maga és környezete feletti uralmát, magára vonz­za a ragadozók figyelmét, és előbb vagy utóbb az étlapukon végzi. A maga- J sabb vidékeken a hegyek hűvösebb környezetében a parazitaveszély valamivel enyhébb, mint az ország déli részein, de a megállíthatatla­nul melegedő éghajlat lassan eltörli ezt a különbséget is. A téli kiegészítő etetések alatti, februári, orális úton történő féregtelenítő akcióknak most lehet érzékelni a hatását. ECÉSZSÉCES DACONYÁZÁS Talán kevesen tudják, hogy van pár madárfajunk, amely ezekben az időkben kimondottan a kint élő állatok féregtelenítésével szerzi meg élelmét. Ilyen például a gyü­mölcstermesztők, kertészek és főleg a szőlészek körében nem túl kedvelt seregély. Ilyenkora seregélyfiókák tö­megesen hagyják el a fészket, és az öreg madarakkal együtt ugyanúgy végigbogarásszák a szabad legelőn tartott háziállatokat, mint a külön­böző vérszívóktól szenvedő vadat. Főleg a nagyobb testű csülkösvadat részesítik előny­ben. Ez a különös átmeneti szimbiózis kettős haszonnal jár a vad számára. Először megszabadul a vérrel teleszí­vott kullancsoktól, és a petéi­ket lerakni igyekvő bögölytől, másodsorban a felreppenő madarak figyelmeztetik a kínjaitól elcsigázott, figyelmet­len vadat a külső veszélyre. A féregtelenítésnek egyéb­ként van egy másik módja is, a dagonyázás. De ahhoz megfelelő környezet és víz kell. A természetes folyók és tavak ember által zavartalan partjain a vad dagonyázó teknőket készít, benne vastag sarat gyúr, és abba fekszik bele. A bekent sárral elzárja a parazita rovar légzőnyílását, amitől az megfullad. Ahol hiá­nyoznak az ehhez szükséges természetes vizek, pocsolyák, ott az ember nagy kiterjedé­sű műpocsolyákkal segíthet, amit természetesen állan­dóan rendben kell tartani. A dagonyák és a pocsolyák környékén létezik egy íratlan szabály, melynek a vadász általi áthágása szentségtörés­nek számít! A dagonyánál vadra nem lövünk! Van vad, amelyik szívesen dagonyázik, és van olyan is, amelyik ezt sosem teszi meg. A vaddisz­nó inkább megduplázza, vagy megtriplázza a napi dagonyázások számát, minthogy azt kihagyná. A gímszarvas is, ha teheti, akkor belefekszik a sárba. Az őz, a muflon és a dám viszont nem él ezzel az élősködők elleni védekezési lehetőséggel. Fenyvesekben, hegyvidéke­ken a vaddisznó az agyarával felhasított fenyőkéreg alól kifolyó gyantát használja paraziták elleni „kozmetikai" kenőcsnek. A fenyőgyanta a földdel, sárral telítve olyan kemény réteget képezhet a vaddisznó oldalán, hogy egy kisebb kaliberű golyónak gondot okozhat azt átütni. Ezt nevezik a vaddisznó páncéljának. TAKÁCS FRIGYES A június 9-12. között Nyitrán a Nyitrai Agrokomplex Kiállítási és Kongresszusi Központban a „június a vadászat és a természetvédelem hónapja" tiszteletére a „Vadászat és természet 2016" címmel megren­dezett Szlovák Országos Vadászati Kiállítás e sorok írásakor még nyitva tartja a kapuit. Az ötéves tevekénysé- gi időszakot összefoglaló és bemuta­tó kiállítás minden idők legnagyobb szlovák vadászati seregszemléjére sikeredett. A kiállítás, felhasználva a modem technika minden lehetősé­gét látványosabb, mint bármelyikük elődje. A bemutatók szakszerűek, az előadások őszinték, és szakmailag mindenben megállják a helyüket. Ér­tékelni még korai lenne, de szerintem sajnos nem keltett akkora érdeklő­dést a „felhígult" szlovák vadásztár­sadalomban, mint amilyet megérde­melt volna. Itt hangzott el egy másik megdöbbentő hír 12 év alatt felére csökkent a legnagyobb testű fajdunk, a siketfajdok száma. A fajdok hazája az Alacsony-Tátrában található Csen­des-völgy (Tichá Dolina). Jelenleg 900 madarat tartanak számon, de köszönve a globális felmelegedésnek, a tavaszi kiszámíthatatlan időjárás­nak és nem utolsósorban az esztelen erdőirtásnak a siketfajd sorsa meg van pecsételve. w y ,, I 8 m I Ipy y ___| ---jajEJljT M ! JT í i HIRDETÉS / • • VIII. CSALLÓKÖZI VADASZNAPOK 16.06.-19.06.2016 BŐS VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT INGYENES BELÉPÉS: GYEREKEK ÉS FIATALOK 14 ÉVES KORIG, 70 ÉV FELETTI NYUGDÍJASOK. FELNŐTTEK: 2 EURÓ MP160381 A Szlovák Vadászkamara, A Pozsonyi Szlovák Vadászszövetség és Nagyszombat megye önkormányzatának égisze alatt 2016 június 16. - 2016 június 19. Helyszín: Bős, Városi Művelődési Központ Belépőjegyek: Ingyenes belépés gyerekek és fiatalok 14 éves korig, 70 év feletti nyugdíjasok 2 Euró PROGRAM 2016 június 16: csütörtök Iskolai csoportok látogatása 2016 június 17.: péntek • 13:00 -XIII. Csallóközi , konferencia nemzetközi résztvevőkkel Téma: Az apróvad és őztenyészet problematikája a Dunaszerdahelyi járásban Bősi amatőr művészeti előadások • 19:00-20:00 -Csocsesz 2016 június 18., Szombat • 09:00-20:00 - Kiállítás: „A dunaszerdahelyi járás 2015-ös évi vadásztrófeái“ • 08:30-20:00 - Kiállítás Egzotikus trófeák • 10:00-12:00 - Vadászmise és „őzvadásszá történő vadászavatás“ • 15:30-16:30 - Komolyzenei koncert • 18:00-19:15 - Dóka Zsuzsa és Bősi Szabó László fellépése • 19:30-20:00 - Bősi városi énnekkarok-fellépése • 20:00-21:00 -SenziSenzus • 22:00-23:15 - Márió a harmonikás

Next

/
Thumbnails
Contents