Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-14 / 138. szám, kedd
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. június 14. I www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tarolnak a német fegyverek London. Az Egyesült Államok és Oroszország volt tavaly a világ két legnagyobb fegyverexportőre, a harmadik helyre pedig Németország futott be, amely 2014-ben a Jane’s iparági listáján még csak az ötödik volt. A legnagyobb importőr tavalyelőtthöz hasonlóan továbbra is Szaúd-Arábia. A szaúdiak mögött India és az Egyesült Arab Emirátusok foglalja el a képzeletbeli dobogót. A várakozások szerint idén alaposan felborulhat a legnagyobb fegyverexportőrök listája. Franciaország ugyanis újraélesztette a fegyveriparát, így akár még Oroszországot is megelőzheti. (TASR) Pénzszórásba kezd az Orbán-kormány Budapest. A magyar parlament tegnap 122 igen, 63 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül elfogadta a 2017-es állami költségvetést. A kormány többévnyi spórolás után költségvetési lazítást tervez: az elfogadott büdzsé 2,4 százalékos hiánnyal számol, és szinte minden területre több jut majd valamivel, mint 2016-ban. A költségvetési költekezésre nemcsak a 2018-as választások közeledte miatt lehet szüksége a kormánynak: elemzők szerint a jegybanknak gyakorlatilag elfogytak a gazdaságösztönző eszközei, így most a költségvetésen keresztül próbálják megtolni a magyar gazdaságot, ami magától amúgy nem teljesítene olyanjól. Sok pénzt költ a kormány közfejlesztésekre és útépítésre, valamivel több pénzt kap az oktatás és egészségügy, és kitömik a gazdagabbakat lakástámogatással, miközben jó pár területen tovább mélyül az egyenlőtlenség. (MTI, Index) Elüldözik a lengyelek a befektetőket Varsó. A nagyobb alapkezelők visszafogták a befektetéseiket Lengyelországban, miután tartanak a kormány és Brüsszel közötti harcok negatív kimenetelétől. A Financial Times brit üzleti napilap szerint júniusban megnőtt a lengyel gazdaság kilátásaival kapcsolatos pesszimizmus, miután az Európai Bizottság nyíltan támadta a lengyel kormányt az EU-s jogrend megsértése miatt. A lengyel tőzsdét lekövető alapok nagy veszteségeket nyeltek le a tavaly októberi választások óta, áprilisban pedig jelentősen visszaesett a lengyel alapokba áramló tőke is, a márciusi 149,8 millió dollárról 34,3 millióra. Az intézményi befektetők közül az Allianz és az NN is visszafogta a lengyel befektetéseit. (ft.) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK | VALUTA ÁRFOLYAM 1 VALUTA ÁRFOLYAM 1 Angol font 0,7951 D Lengyel zloty 4,3884 n Cseh korona 27,035 n Magyar forint 312,37 n Horvát kuna 7,5305 a Román lej 4,5178 ■ti Japán jen 119,51 a Svájci frank 1,0888 n Kanadai dollár 1,4390 a USA-dollár 1,1268 □ VÉTEL - ELADÄS 1 BANK I DOLLÁR 1 CSEH KORONA 1 FORINT Sberbank 1,16-1,10 27,84-26,22 325,65-297,60 OTP Bank 1,18-1,08 28,23-25,85 325,15-297,75 Postabank 1,17-1,09 27,98-26,09Szí. Takarékpénztár 1,17-1,09 27,76-26,22 325,81-297,75 Tatra banka 1,17-1,09 27,88-26,15 324,43-298,57 ČSOB 1,16-1,10 27,73-26,35Általános Hitelbank 1,16-1,09 27,84-26,22 326,35-298,25 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • Horgász: Türelem pontyot terem • Kreatív szabadtéri játékok • Fotósuli 16: Épületek fotózása • A nyári parti kellékei • Tükör/Kép: Kiértékeltük a júniusi Fotóversenyt! Június 16-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Új SZÓ Ilyen gyorsan még soha nem csökkentek az árak Májusban az élelmiszerárak az egy hónappal korábbiakhoz képest is csökkentek, amire 1999 óta nem volt példa Szlovákiában (Ján Kroäiák felvétele) Pozsony. Történelmi mélyponton az infláció Szlovákiában. Az átlagos árszint májusban 0,8 százalékkal csökkent az . egy évvel korábbihoz képest. Ilyen látványos áresésre Szlovákia történetében még nem volt példa, ráadásul az elkövetkező hónapokban sem kell drágulástól tartanunk. Szlovákiában 2014 novembere óta - legalábbis éves összehasonlításban - folyamatos az áresés. Az elemzők tavaly ugyan azzal számoltak, hogy idén már enyhe drágulás jöhet, ennek azonban egyelőre semmi jele. Épp ellenkezőleg, a Statisztikai Hivatal által tegnap kiadott elemzés szerint az áprilisban mért 0,4 százalékos éves áresést követően, májusban már 0,8 százalékkal csökkentek az árak. Ez a valaha mért legnagyobb éves áresés az ország történetében, az idei év szempontjából, azonban nem számít egyedülálló adatnak, hiszen az év első öt hónapjában is átlagosan 0,6 százalékkal estek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Olcsó élelmiszer Persze ezúttal sem csökkent minden termék vagy szolgáltatás ára. A májusi áresés elsősorban az élelmiszereknek köszönhető, ezekhez ugyanis az elmúlt hónapban 4,2 százalékkal olcsóbban juthattunk hozzá, mint egy évvel korábban, 3,9 százalékkal olcsóbb azonban a közlekedés, és csaknem másfél százalékkal csökkentek a rezsiköltségek is. A szállodai és éttermi szolgáltatások ugyanekkor 2,4, az alkohol és a cigaretta pedig csaknem egy százalékkal drágult. Az elemzőknek a legnagyobb meglepetést az élelmiszerárak elmúlt havi alakulása okozta. „Májusban ugyanis nem csupán az egy évvel korábbihoz, hanem az áprilisihoz képest is 0,6 százalékkal csökkentek az árak. Ez már csak azért is meglepő, mert az élelmiszerárak májusban általában nőni szoktak. Az elmúlt tíz évben májusban átlagosan 0,8 százalékos drágulást mértek az előző hónaphoz képest. Az év ötödik hónapjában az előző havihoz képestutoljára 1999-ben csökkentek az árak. Meglepetést okozott azonban az éves áresés is, hiszen az elmúlt hónapban mért 4,2 százalékos csökkenésre 2009 óta nem volt példa” Defláció Szlovákiában ► Az átlagos árszint májusban 0,896-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ilyen látványos áresésre Szlovákia történetében még nem volt példa. ► A májusi áresés elsősorban az élelmiszereknek köszönhető, ezekhez ugyanis az elmúlt hónapban 4,2%-kal olcsóbban juthattunk hozzá, mint egy évvel korábban, 3,996-kal olcsóbb azonban a közlekedés, és csaknem másfél százalékkal csökkentek a rezsiköltségek is. ► Az elemzők szerint az áresés az elkövetkező hónapokban is folytatódik. nyilatkozta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. Egyelőre nincs baj Az általános árszínvonal csökkenésére, vagyis a deflációra a közgazdászok többsége negatív jelenségként, problémaként tekint, főként egy esetleges deflációs spirál kialakulásának a kockázata miatt. Defláció esetén ugyanis a lakosság többnyire elhalasztja a vásárlásait a további árcsökkenés reményében, ami tovább rontja a helyzetet. Egyelőre azonban nem fenyeget ez a veszély. „Szlovákia ugyan már több mint két éve deflációban van, az áresés üteme azonban továbbra is viszonylag alacsony, ami nem okoz kárt a gazdaságnak. Épp ellenkezőleg, a csökkenő energiaáraknak köszönhetően a lakosságnak több pénze marad a vásárlásra” - mondta Koršňák. Folytatódik az áresés Mire számithatunk az elkövetkező időszakban? Korábban az elemzők úgy gondolták, hogy idén akár már látványosabban is megugorhatnak az árak. „Az év első öt hónapjának az adatai alapján azonban már most elmondhatjuk, hogy az infláció idén is mínuszban végez, vagyis harmadik éve zsinórban csökkennek az árak. Ez csak abban az esetben változhatna, ha az idei termés a vártnál jóval rosszabbul alakulna, és ezért nőnének az élelmiszerárak, vagy ha a kőolaj világpiaci árának a kilengései miatt drágulna az üzemanyag” - vallja Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VUB) elemzője. Koršňák szerint azonban egyelőre nincs olyan tényező, amely miatt látványosan nőhetnének az árak. (mi, tasr) 49 milliós fagykárok Több mint 49 millió euró - a legfrissebb adatok szerint ekkora kárt okoztak az áprilisi fagyok a szlovákiai gazdáknak, akik egyelőre nem tudják, hogy számíthatnak-e uniós kárenyhítésre. Pozsony. A Szlovák Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) lezárta az áprilisi fagykárokkal kapcsolatos országos felmérését, amelynek az eredményeit tegnap tette közzé. Eszerint az áprilisi fagyok közvetlenül 36 millió eurós kárt okoztak a gazdáknak. „Ha azonban figyelembe vesszük a fagyok elleni védekezésre fordított összeget és a minőségi mutatók romlását, a teljes kár meghaladj a a 49 millió eurót” - nyilatkozta Jana Ho- léciová, az SPPK szóvivője. Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke már a múlt héten j elezte, hogy csak az ő szövetségükbe tömörülő agrárcégeket a fagykárok miatt nagyjából 15,8 millió eurós veszteség érte, miközben a közvetett károk jóval nagyobbak, mint azt korábban feltételezték. Az áprilisi fagyok során a földművelésügyi tárca szerint a termőterület 70 százalékát érte károsodás. A gyümölcsösök esetében a termés nagyjából fele károsodott, de tetemes károkkal számolhatnak a cukorrépa- és kukoricatermesztők is. Szlovákia már május közepén csatlakozott a csehek, az osztrákok és a szlovének közös kezdeményezéséhez, amelyben arra kérik az Éuró- pai Bizottságot, hogy a tavaszi fagykárok miatt uniós szinten kárpótolja a gazdákat. Phil Hogan mezőgazda- sági biztos a múlt hónap közepén ugyan megígérte, hogy az Európai Bizottság megvizsgálja a kárenyhítés lehetőségeit, egyelőre azonban nincs döntés az ügyben. (mi, SITA)
