Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-09 / 134. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. június 9. KULTÚRA 9 Zselízen jubilál az Országos Népművészeti Fesztivál ELŐZETES Holnaptól vasárnap kora estig gazdag, változatos műsorral várják a közönséget az 50. Országos Népművészeti Fesztiválra Zselízre. Kilenc éven át Deáki adott otthont az országos rendezvénynek, a jubileum alkalmából visszatért eredeti helyszínére, „szülővárosába”, ahol 1957-ben, az első alkalommal 14 ezer fizető vendég nézte meg a programokat. Változnak az idők, változ- nák a szokások, egyre gazdagabb a kínálat hétvégékre - ráadásul a foci- Eb a tévé elé ülteti a férfiak zömét -, most a szervezők álmodni sem mernek arról, hogy elérik ezt a nézőszámot. Elsősorban abban bíznak, hogy az idei visszatéréssel megalapozzák a jövő sikereit. Zselíz kulturális élete pezsgő - ami elsősorban a Kincső néptáncegyüttesnek és két vezetőjének, Juhász Eszternek és Juhász Sándornak köszönhető, őket bízta meg Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke a fesztivál megszervezésével. Természetesen ahhoz, hogy a rendezvény megvalósuljon, a város, a Csemadok helyi szervezete, területi választmánya, országos testületé együttműködésére és támogatására is szükség volt. A három nap alatt párhuzamosan folynak a műsorok, összesen 1294 énekes, táncos, népzenész, népmesemondó lép színpadra. Holnap délelőtt az Egyszer volt, hogy is volt? című konferencián a régi szép időkre emlékeznek azok, akik szervezői, társszervezői, résztvevői voltak a régi fesztiváloknak - Takács András, Méry Margit, Novák Ferenc, utána kezdődik a jövőkép felvázolásáról, a kultúra újrapozicionálásáról szóló konferencia. Délután nyitják a kézművesmesterek kirakodóvásárát. A mesterek alkotóműhelyben fogadják a munkájuk iránt érdeklődő felnőtteket, és vezetik be őket szakmájuk csínjába-bínjába. S hogy az apák és anyák ne szégyenkezzenek gyermekeik előtt balkezességük miatt, a gyerekeknek szalmabálákkal elkerített területen folyik a műsor csaknem Holnap este a zselízi Kincső jubileumi előadásából láthat egyórás összefoglalót a közönség (Somogyi Tibor felvétele) a! M 11! egész álló nap, kisszínpadon, délelőtt tíztől. Minden előadás egyórás, előtte az Ipolyi Amold Népmesemondó Verseny aranysávos ifjú mesemondói mutatkoznak be. A Triola GyeA három nap alatt párhuzamosan folynak a műsorok, összesen 1294 énekes, táncos, népzenész, népmesemondó lép színpadra. rekház egész napos játszóházba váija a gyereksereget. A legkisebbeket ze- nebölcsibe, a nagyobbakat kézműves-foglalkozásokra, de lesz babamama foglalkozás, népszokások, néptáncoktatás. A Csemadok-házban nosztalgiázhatnak a régi fesztiválok résztvevői az Egyszer volt, hogy is volt? című kiállításon. Este hét órakor a fesztivál „szignáljának” bemutatójával nyitják meg hivatalosan a fesztivált, és mivel az első fesztivált Szijjártó Jenő vezényletével több száz énekes nyitotta meg, most az ő kórusműveit adja elő a 85 tagú kórus. Utána egyórás összefoglalót láthat a közönség a Kincső jubileumi műsorából. Este a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes Három a... című előadásával lép fel, utána mulatság a pajtában Codoba Florinnal, Kalász Máté zenekarával hajnalhasadtáig. Szombaton hazai néprajzkutatóink-Danter Izabella, Gaál Ida,Nagy Iván, Katona István, Varga Norbert, Huszár László, Takács András - előadása nyitja a Pajta, nyílj ki! konferenciát. Délután a hazai legjobb gyerek- csoportok közös műsora, majd a hagyományőrzők közös előadása, utána a táncegyüttesek közös műsora következik, az Ifjú Szivek Táncszínház a felújított Felföldi leveleket mutatja be, végül a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vonul a színpadra a Táncrapszódiával. Vasárnap kézműveskedés, táncház, Korpás Éva koncertje, református istentisztelet és katolikus mise a Gaudium énekkarral, a Musica Au- reával és a Schubert vegyes karral. Délután fellépnek a Fölszállott a páva 2015 szereplői, színpadra lép Be- recz András mesemondó. Négy órától a gálaműsorral zárul a népművészet nagy ünnepe. Vasárnap 16 és 18 óra között az STV2 élőben közvetíti a gálaműsort, de felvételeket készít a Duna televízió is. (rend) RÖVIDEN Közönsógdíjat nyert a Mancs Budapest. Pejó Róbert Mancs című filmje nyerte a legjobb film díját a közönség szavazatai alapján Ukrajnában, a gyerekfilmek nemzetközi fesztiválján, a Children KinoFest-en, amelyet június első hetében 18 ukrán városban rendeztek meg párhuzamosan. A Mancs című alkotást korábban már a Bukarestben megrendezett KINOdiseea film- fesztivál gyerekzsűrije is díjazta, valamint a chemnitzi gyerekfilm fesztivál fődíját is elnyerte, melyről szintén a gyerekekből álló zsűri döntött. A Mancs mozifilm a kutya és gazdája közti barátságról, a bizalomról és a hétköznapi hősökről szól. A filmet a valódi Mancs, a miskolci Spider Mentőcsoport 2006-ban elpusztult mentőkutyájának izgalmas története ihlette. Pejó Róbert rendező Mancs történetét egy kislány nézőpontjából mutatja be, aki esti meseként találkozik a mentőkutyával. (MTI) Magyar művészek londoni aukción Budapest. Kilenc magyar művész összesen tíz munkája cserélt gazdát a világ egyik vezető aukciós háza, a londoni So- theby’s árverésén-írta a Nép- szabadság szerdán. A tudósítás szerint a legmagasabb árat, a költségekkel együtt 115 ezer fontot Reigl Judit, Franciaországban élő magyar művésznek a Guano sorozathoz tartozó terjedelmes festménye érte el; a mű becsült ára 100-150 ezer font volt. El Kazovszkij Vénusz kertje IV. című vászna 13 ezer 750 fontért kel el, Szűcs Attila egy alkotása 16 ezer 250, Havadtőy Sámuel egy munkája 11 ezer 875, Nádler István egy vászna 10 ezer fontért cserélt gazdát. Kepes György egyik művét 3750 fontnál ütötték le, míg az aukción két munkával jelen lévő Maurer Dóra egyik alkotása 8125, a másik 5250 fontért kelt el; nem talált vevőre Kicsiny Balázs Empire-ja és Tót Endre Cím nélküli dipti- chonja. (MTI) PENGE Szarva, röpte, pont Aki látta Tarantino Aljas nyolcasát, és mindezt Rózsa Sándorra és csapatára vetíti - no meg az Ördögre -, körülbelül képet kaphat arról, mi is történik a Sömmiben. Sömmi. Szerva, röpte, pont. Végig. Hogy a szereplők által kimondott „Sömmi”-k BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA közül melyiknek lesz nagyobb súlya, hogy a megidézett filmek, irodalmi és más szövegek mennyire lesznek frappánsak, hogy az ismert történet mennyire ferdül el, hogy miként folyhat még több vér minél hatásosabban. A labda feladva, a labda lecsapva, csakhogy a röpte az ismétlés unalmának hálójában. Rózsa Sándor eladja a lelkét az Ördögnek. Persze, előbb megszületik, amikor éppen csak hogy megszabadul az Alvilág urától, majd a pusztában társai lesznek, néha igazságot tesz, rabol, gyilkol, mulat, nőkkel „cicázik”, utána pedig leginkább csak öl, már ami a való világot jelenti, nem azt, ahová az Ördög elvarázsolja király- és hercegnők közé. Aztán eljön 1848, Kossuth apánk és vele a végzete. A regény a Rózsa Sándor-történetek és az ismert történelem elemeit alkalmazza, de újrakevert változatban, így végül a szabadságharc győzelmes véget ér, és Kossuth lesz az, aki „összevonja szemöldökét”, Rózsa kárára. Azt azért meg kell hagyni, hogy a Kossuth dolgozószobájában lejátszódó jelenetre a három betyárral, a gyilkolás pillanatában négy csésze kávéval rájuk nyitó Kossuthné Meszlényi Teréziával, a szekrényből ki- bucskázó ördögűző Horváth Mihály Csanádi püspökkel még Tarantino is csettintene. Mindezt leghűbb társa, majd árulója, Veszelka Imre „tollából” tudjuk meg, aki a szegedi Páva vendéglő előtt koldul, s eközben tekint végig életén. A nézőpontnak ez az elmozdulása sok mindenre lehetőséget ad, a hátlap szerint - amely ebben az esetben mintha a lehető legszorosabban kapcsolódna a főszöveghez - egyenesen a valójában megtörtént eseményekről szerzünk tudomást. Másként aligha keveredhetett volna ide az Ördög. De ha itt van, hát itt van. Csakhogy kiűzi a lelket az egyébként mesteri színvonalon megírt regényből is. És nem tudom, ennek mi értelme. Sömmi. Cserna-Szabó András: Sömmi. Magvető, Budapest, 2015 Értékelés 5/10 Elkallódott tárgyak újra a múzeumban Varsó. A gázkamrák áldozataihoz tartozó több mint 16 ezer személyes tárgy került vissza az auschwitzi náci német haláltábor helyén létesített múzeumba. A holmik az 1967-ben végzett régészeti munkák alkalmával kerültek elő, majd elkallódtak - közölték kedden a múzeumi honlapon. A közlemény szerint olyan tárgyakról van szó, amelyeket az auschwitz-birkenaui rámpán végzett szelekciókor a gázkamrába kerülő embereknek sikerült megtartaniuk. A múzeum munkatársai több hónapja kutattak az 1967-ben a birkenaui gázkamrák helyén végzett régészeti ásatáson megtalált tárgyak után. Az elveszettnek hitt gyűjteményre végül a Lengyel Tudományos Akadémia egyik épületében bukkantak rá 48 dobozban, darabonként csomagolva. (MTI)
