Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-09 / 134. szám, csütörtök
101 HASZNOSTANÁCS 2016. június 9. lwww.ujszo.com Hogyan keletkezhet rezsihátralék Helytelenül állapítják meg a rezsiköltségek havi előlegét, főleg a fűtésre és a vízfogyasztásra vonatkozó tételt. Nem annyi személyt jelentenek be a lakásba, ahányan valóban élnek ott. A váratlan magasabb vízfogyasztást okozhatja például egy hosszabb látogatás, a meleg víz nem megfelelő hőmérséklete, a rossz minőségű vízcsapok, albérlők stb. Rosszul szabályozzák a fűtést, például a túl nagy meleget szellőztetéssel próbálják csökkenteni, nem pedig a hőfok csökkentésével a radiátoron, esetleg helytelenül használják a hőszabályozó szelepet. Rosszul olvassák le a vízórát, illetve a radiátorra szerelt mérőberendezéseket. Emelkedett a vízfogyasztási koefficiens, például 1,20 fölé ugrott, amit vízszivárgás vagy az is eredményezhet, hogy valaki tőlünk lop vizet. Rosszul adták össze a havi előlegeket, esetleg a hőfogyasztás költségeit rosszul számolták ki. • Képek: fotolia.com A rezsiköltség éves elszámolása ÖSSZEFOGLALÓ Május 31-éig a lakások és a nem lakás célú helyiségek tulajdonosainak kézhez kellett kapniuk a tavalyi rezsiköltségek éves elszámolását, vagy legalábbis eddig a dátumig a lakáskezeiőségeknek postázniuk kellett a dokumentumot. Akárcsak az adóval, a lakhatási költségekkel is évente egyszer el kell számolni - a lakhatási költségeket a lakók felé. Havonta bizonyos előleget fizetünk. Az előleg nagyságát a házkezelőség állapítja meg, de ha a lakástulajdonosnak ez nem tetszik, elmehet egyezkedni, és elméletileg ezen lehet módosítani: csökkenteni és emelni is. Az éves elszámoláskor derül ki, hogy év közben többet vagy kevesebbet fizettek-e a tényleges fogyasztásnál. Mi van az elszámolásban Azt, hogy a rezsiköltség elszámolásának milyen adatokat kell tartalmaznia, a lakástulajdonosokról szóló törvény mondja ki. A hőfogyasztás feljegyzésének módját viszont az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) rendeletben szabályozza. Az elszámolás konkrét formáját a hatályos jogszabály nem határozza meg, ezért ahány lakáskezelő, annyiféle elszámolás létezhet. Alapszabály: a dokumentumnak átláthatónak és mindenki számára érthetőnek kell lennie. Az elszámolásból nyilvánvalóvá kell válnia, a lakástulajdonos pontosan mikor milyen összeget utalt át a házkezelőségnek, minden egyes tétel - mérhető szolgáltatás - mellett fel kell tüntetni a kifizetett havi előleget, valamint a házra és a konkrét lakásra vonatkozó tényleges fogyasztást. Fűtés és meleg víz A lakók főleg a fűtéssel és a meleg víz előállításával összefüggő költségek miatt szoktak reklamálni, ezek a kiadások 60%-át teszi ki. A távhőszolgáltatás árának a kiszámításánál a lakás alapterületét, és - ha a fűtőtestekre fel vannak-szerelve a mérőberendezések - az egyes lakások valós fogyasztását veszik alapul. Hogy e két tételt milyen arányban kell figyelembe venni az adott társasházban, arról a vonatkozó törvény nem szól. Az ÚRSO ajánlása szerint az alapterületet figyelembe vevő tételnek nagyjából 60 százalékosnak kellene lennie, míg a fennmaradó rész juthat a valós fogyasztásra. Ha a radiátorokra még nem szereltek fel mérőket, akkor csak a lakás alapterületét veszik figyelembe. A kedvezőtlen fekvésű lakások esetében az ár kiszámításánál általában koefficienst alkalmaznak, ami csökkenti az árat. Ennek a nagyságáról a lakógyűlés dönt. Amennyiben valamelyik lakástulajdonos nem teszi lehetővé a vízórák vagy a radiátorokra szerelt mérőberendezések leolvasását, a lakáskezelő megbüntetheti. A szankciókat a lakógyűlés szokta jóváhagyni - általában az egész házban megállapított átlagár másfélszerese szokott lenni. TÉMA: a rezsiköltség elszámolása Fontos az ellenőrzés A lehető legnagyobb megtakarítás elérése érdekében ajánlott év közben folyamatosan figyelemmel kísérni, miből mennyit használunk, így egyrészt hatékonyabban lehet szabályozni a fogyasztást, másrészt gyorsabban leleplezhetjük az esetleges meghibásodásokat, melyek szivárgást eredményezhetnek. Sok lakástulajdonos nem akarja elhinni, hogy valóban annyi vizet fogyasztott, amennyi az elszámolásban szerepel. Ha a korábbinál 20%-kal többet fogyasztottunk, ellenőrizni kell, hogy nem szivárog-e a víz, nem romlott-e el a vízóra, illetve valaki a panelházból nem lop-e tőlünk vizet. Meghibásodás, vízszivárgás esetén ki kell deríteni, hogy a víz a csatornahálózatból vagy azon kívül szivárog-e, és meg kell kérni a víz- szolgáltatót, hogy ellenőrizze, javítsa meg a csöveket. Érdemes ellenőrizni, a mosógép helyesen van-e bekötve. „Aki gyakrabban kap információkat a fogyasztásról, annak nagyobb a motivációja, hogy felelősségteljesebben használja ki az értékes energiaforrásokat” - mutatott rá Jana Machková, az épületek energetikai hatékonyságának növelésével foglalkozó Ista Slovakia társaság igazgatója. Hozzátette: a másokon élősködő, nem becsületes lakók, akik például úgy akarnak spórolni, hogy szándékosan kevesebb személyt jelentenek be a lakásba, a modem technológiákat nem tudják becsapni. „Rádiótechnológia segítségével a vízórákból begyűjtött napi adatok és azok rendszeres, interneten keresztüli figyelése, elemzése alapján pontosan kimutatható, az egyes lakásokban év közben hogyan alakult a vízfogyasztás, s ebből le lehet vonni a megfelelő következtetéseket, a házkezelőségnek ez segíthet leleplezni az elszámolásban lévő esetleges hibákat” - figyelmeztetett Machková. Általában a bérbe adott lakások esetében fordul elő, hogy hiFontos határidők ► Május31.-a rezsiköltség éves elszámolásának határideje. ► Június 30. - a reklamáció határideje. Aki valamilyen okból május 31. után kapja meg az elszámolást, a kézhezvételtől számított 30 nap áll a rendelkezésére a reklamációra. A házkezelőnek 30 napon belül kell válaszolnia. ► Július31.-túlfizetés visszafizetésének határideje. A hátralékot is eddig kell befizetni. vatalosan kevesebb személy van bejelentve, mint ahányan ténylegesen laknak a lakásban. Reklamálni lehet Ha valami gyanús az elszámolásban, soknak tűnik valamelyik tétel, a kézhez vételtől számított 30 napon belül lehet reklamálni, és a lakáskezelőnek is ennyi ideje van, hogy válaszoljon. Vagyis ha valamit nem értünk, nyugodtan forduljunk közvetlenül a lakáskezelőhöz, illetve lakásszövetséghez. A lakáskezelő számára nem okozhat problémát megmagyarázni, milyen módszer szerint osztotta szét a költségeket, fel kell tudnia mutatni a szükséges számlákat, a szolgáltatókkal kötött szerződéseket, melyek alapján keletkeztek a vitatott költségek. Minden tulajdonosnak jogában áll betekintenie a társasházával összefüggő összes dokumentumba. (sza) Mit tartalmaz a rezsiköltségelszámolás? + Az elszámolás magában foglalja a ház, a lakás és a közös helyiségek fenntartásával összefüggő tényleges kiadásokat, a lakhatással összefüggő összes szolgáltatás költségét, vagyis a közös helyiségek világításának a díját, a lift működési költségeit és a szemétszállítási díjakat is, valamint a lakáskeze- lőségnek fizetett illetéket és a javítási pénzalapba elvezetett összegeket. + A lakáskezelő az elszámolással együtt - annak részeként - tájékoztat az előző évi tevékenységéről, elsősorban a gazdálkodásáról, a közös helyiségek állapotáról és a ház fenntartását érintő összes dologról. Információkat kell tartalmaznia főleg a tető, a falak, a homlokzat, a belső helyiségek, a kazán, a liftek, a közös helyiségek, a bicikli- és kocsitárolók, a hálózatok és a tűzvédelmi berendezések állapotáról. Ha hitelt vettek fel, a jelentésnek arról is kell szólnia, hogy idáig a lakók mennyit térítettek. + A lakástulajdonosok által igénybe vett egyéb szolgáltatásokat (például takarítás, hóeltakarítás) az azokat biztosító cégektől kapott számlák alapján kell dokumentálni. ♦ Az egész ház fenntartásával és kezelésével összefüggő szolgáltatások költségeit szétosztják az egyes lakások között vagy a vonatkozó törvény által, vagy a lakógyűlésen elfogadott módszer alapján - például a lakások száma, alapterülete, esetleg az ott élő személyek száma szerint. ♦ Az éves elszámolásból pontos képet kellene kapni arról, mennyi pénz folyt be a javítási pénzalapba, s abból mennyit és mire költöttek. Pozitív egyenleg esetén az alapban maradt összeget törvényből kifolyólag nem szokták visszaadni a lakóknak, hanem automatikusan az alapban marad, s a következő évben lehet belőle meríteni. Az üzemeltetési, karbantartási és javítási pénzalapba a lakók a tulajdonrészük nagyságától függően fizetnek. Ha a lakás rendelkezik balkonnal, loggiával vagy terasszal, a társtulajdonrészbe beleszámítják ennek a felületnek a 25%-át is, ugyanis a pénzalapból ezeknek a javítási költségeit is fedezik. + Az előlegek összegét a lakáskezelő általában az előző év alapján szokta meghatározni. Ha a háztartásban nem történtek nagyobb változások, például nem módosult az ott élők száma, nem szabadna túlságosan nagy hátraléknak vagy túlfizetésnek keletkeznie. Ugyanakkor ezt jelentősen befolyásolhatja az energiaárak és a szolgáltatások árainak az évközi alakulása, s az is előfordulhat, hogy bizonyos szolgáltatást más cégtől rendeltek, mely az előzőtől lényegesen eltérő költségeket számlázott. Erre viszont a lakáskezelőnek figyelmeztetnie kellene, ideális esetben csak a lakók beleegyezésével hajt végre ilyen változtatásokat, s év közben is javasolhatja a havi előlegek összegének a módosítását. JÖVŐ HETI TÉMÁNK: VÉGZŐS DIÁKOK KÖTELESSÉGEI ■ MILYEN HIVATALOKBAN KELL JELENTKEZNIÜK ÉS MEDDIG, A FRISSEN VÉGZETT EGYETEMISTÁKNAK ÉS KÖZÉPISKOLÁSOKNAK
