Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-09 / 134. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. június 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Családi szennyes Ti mind egyéniségek vagytok! - mondja Boris Kollár Q SZALAY F antasztikus dolgok történnek a szlovák politikában: elindult az első hamisítatlan parlamenti való- ságshow, hála Boris Kollár csapatának. Tulajdonképpen nincs miért felháborodni, akik rájuk szavaztak, tudták, mit akarnak: még több valóságshow-t, szexi pipiket és vagány srácokat, és minél kevesebb öreg, gyomorbajos, unalmas politikust. Boris Kollár megmondta: meg kell változtatni a rendszert! Elég volt már a sok süketelésből az adókról, a nyugdíjakról, az oktatásról, az egészségügyről, jöjjön végre a húsvér szlovákiai valóság. A Sme rodina-szavazók pedig kapva kaptak a lehetőségen, hiszen mennyivel kellemesebb estéknek nézhetnek elébe, ha végre a híradó műsoridejét is sikerül valóságshow-tartalommal megtölteni. Ki kell szorítani a régi politikusokat, el kell tüntetni az unalmas és csúnya embereket a képernyőről! Boris Kollár mozgalma most bizonyította, hogy nem hiába szavaztak rájuk, első ügye, amivel az országos médiafigyelem középpontjába került, saját belső intrikáiról és torzsalkodásairól szól, mint egy jó kis szaftos valóságshow-ban. A következő részben lehet, hogy összeengedik Martina Šimkovičovát és Petra Krištúfkovát egy lakatlan szigeten, ahol nyers bogarakat kell enniük, és este a tábortűznél Boris pikáns nótákat ad nekik elő gitárkísérettel. Aztán lehet majd témázni róla, mi történik a műsoridő után Boris sátrában! Hát nem sokkal izgalmasabb, mint az államháztartási hiányról és az oktatási reformról vitatkozó néniket és bácsikat hallgatni naphosszat? Boris Kollár elmondta tegnapi sajtótájékoztatóján, a legnagyobb problémája a három kirúgott képviselőjével az volt, hogy nem tartották be a párt fő politikai irányvonalát. Azt ugyanis annak ellenére is be kell tartani, hogy ebben a pártban mindenki egyéniség. Örülhetünk tehát: végre van egy pártunk, ahol mindenki egyéniség, túllépve még a Matovié-féle próbálkozás formátumán is. Matovičék kicsit beleszürkültek már a parlamentbe, és egyébként sincsenek róluk szaftos sztorik ilyen-olyan adócsalásokon kívül. Meg ugye elég unalmas a nézőnek, ha egy csapaton belül nincs széthúzás, mert az nem életszerű. Minden családban vannak belső ellentétek, és ezek időnként robbanáshoz vezetnek. Kollárék pártja végre olyan, mint egy átlagos szlovákiai család. Ja, hogy ennek a valóságshow-nak a forgatása több millió eurónkba kerül? Ez az üzlet része, és ha már fizetni kell valamiért, az emberek valódi cirkuszt akarnak. Azért habozás nélkül odaadják az utolsó kenyérvégüket is. NEM BAJ, HA SZÉTESIK A CSALÁD. ALAPÍTOK MÁSIK KETTŐT / Boris Kollárnak (Sme rodina) Immár csonka családban kellene felnőnie a politikához (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A varsói NATO-csúcs elé Választási szuperszombat KOCURLÁSZLÓ A hazai politikai életet figyelemmel követők számára igazi csemegét ígér a szombat. Hiba lenne horgászni vagy kerti munkákat végezni e napon, mikor három párt is elnököt választ. A legkevesebb izgalmat vélhetően az SaS tisztújító közgyűlése tartogatja, még akkor is, ha rendkívüli; a rendes elnökválasztást egy évvel előzi meg. Jozef Mihálnak volt egy szalmalángszerű próbálkozása, de aztán belátta, hogy kevés hozzá, így Ľubomír Galko már csak sejtelmesen hallgatott egy hétig. Richard Sulik ellenfél nélkül indul, rém ciki lenne, ha nem választanák meg. Az SaS háza táján minden marad a régiben, azaz az aktuális irányvonal mentén. Hagyjuk is a liberálisokat a kávéházakban merengeni (például azon, hogy az elnök mandátumának, így egojának megerősítésén túl mi értelme az ilyen tisztújításnak), és vegyük az irányt Rózsahegy felé, ahol a március 5-én parlamenten kívül rekedt KDH választja meg elnökét, miután Ján Fígeľ a sikertelen választást követően Brüsszelig menekült előre. A komoly múltra visszatekintő, csak az SNS-hez fogható, mély szocio- kulturális beágyazottsággal rendelkező pártról sokan leírták, köztük e sorok írója is, hogy bármit tesz, a 8 százaléka mindig meglesz. Hát, nem lett. Az újkori történetében először parlamenten kívülre került pártot öten vezetnék: Alojz Hlina, és négy másik ember, akikről inkább csak a keresőóriás segítségével találtam információt, Miroslav Kráľ, Ján Morovič, Eleonóra Porubcová és Ladislav Štefanec. Alojz Hlinának vajmi kevés köze van a kereszténydemokráciához. Ha azt halljuk KDH, nem elsősorban a performanszok jutnak eszünkbe, amelyekkel Hlina ismertté vált. A másik négy karakter országosan kevéssé ismert. Természetesen önmagában ez nem minősíti őket, sőt, ha megújulást szeretne a párt, azt valószínűleg nem a régi emberektől várhatjuk. SNS-es párhuzammal kezdtük, azzal is fejezzük be: eddig ezt főként az MKP kapcsán írtuk le, de most már a KDH-ra is igaz: a szlovákiai parlamenti demokrácia újkori ökölszabálya, hogy aki egyszer kiesik a parlamentből, az kint is marad, kivéve az SNS-t. De míg a KDH-nak egy technikai KO után kell felállnia a padlóról, a szombaton Érsekújvárban pajzsra emelendő MKP-elnöknek három sikertelen választás nehéz örökségét kell hordoznia. A sikertelen választás és Berényi József elnök lemondását követően a párt jó negyedévre tétlenségbe dermedt, elsősorban befelé figyelve próbálta rendezni sorait. Aki nem érdeklődött kimondottan a párton belüli történések iránt, az azt láthatta, hogy a párt csak „fut és világít”. Aki viszont követte a párton belüli történéseket, láthatta, a járási szervezetek aktívak voltak, és felelősen viszonyultak a tisztújításhoz. A parlamentből kibukó pártok Szlovákiában rendre megszűnnek, az ANO-t, az SOP-t, vagy akár a háromszor miniszterelnököt adó HZDS-t nagyítóval se találjuk, pedig egykor mindhárom kormánytényező volt. Az MKP, háromszori sikertelensége ellenére is kivétel tudott maradni e tendencia alól, részben kiépült struktúráinak, részben stabil, százezres választói bázisának köszönhetően. A pártot ketten vezetnék, a korábban alelnökként tevékenykedő Őry Péter, és a politizálásban egyelőre megyei szintig jutó, a választásokon a párton belül harmadik legtöbb preferenciaszavazatot produkáló Menyhárt József. Az, hogy a preferenciaszavazatok alapján ő népszerűbb, mint Ory, ezen a fronton nem szükségképpen jelent előnyt, hiszen az elnököt a párt választja. Az elnök személye is fontos lesz, mivel az MKP-nak most - sok minden egyéb mellett - egy eladható arcra is szüksége van, de csaknem azonos súllyal esik latba az is, kik kapnak helyet az elnökségben, kik lesznek hatással a párt arculatára. Ha a jelenlegi kormány kitölti a mandátumát, az új elnöknek közel négy éve lesz a „permanens kampányra”. 2020-ig önkormányzati, megyei és európai parlamenti választásokra is sor kerül, ezek lakmuszpapírként szolgálhatnak arra nézvést, jó irányba halad-e a pártmunka. Emellett meg kell találnia a módját annak, hogyan ne vesszen el újra százezer magyar szavazat. Szóval, nem lesz eseménytelen a hétvége. Én már el is kezdtem hűteni a söröket. FELEDY BOTOND lovákia és Magyar- ország is NATO-tag, és ennek a védelmi közösségnek az a lényege, hogy ha bármely tagot támadás ér, akkor a segítségére siet a többi tagállam, magára nézve is háborús helyzetnek tekintve az ügyet. Máshogy fogalmazva azért nem érdemes kisebb NATO-tagokat sem megtámadni, mert az egyet jelent a hadüzenettel Németország, az USA, az Egyesült Királyság és Franciaország részéről, utóbbi három ráadásul atomhatalom. Ahhoz, hogy hihető legyen, hogy tényleg képesek a tagok egymást megsegíteni, ugyanúgy fenn kell tartani a honvédelmi erőket, fejleszteni és kiképezni a katonaságot. Egyébként az látszana kívülről, hogy mindenki arra vár, majd Washington megmenti, ha baj van. Ez viszont komoly katonai és politikai kockázat lenne. A közös vállalás, a közös védekezés arról szól, hogy mindenki beteszi a részét a szövetségbe. Az észt elnök, Toomas Hendrik Ilves nemrég azt mondta, a balti államok olyan orosz fenyegetést éreznek, amely megköveteli, hogy ne csak egy esetleges közös védelmet ígérjünk, hanem elrettentésképpen a megfelelő erők már most jelen legyenek a térségben. Hogy ne „visszafoglalni” kelljen a balti államokat egy esetleges agresszió esetén, hanem meg lehessen előzni bármilyen katonai kalandorságot a nagy szomszéd részéről azáltal, hogy megfelelő erejű szövetséges csapatok állomásoznak a három országban. Az elrettentés volt az erőssége a NATO- nak a hidegháború alatt is. Magyarország és Szlovákia, ahogy a nyugat-európai országok jó része sincs most közvetlen veszélynek kitéve, legalábbis hagyományos katonai értelemben. (Ami nem jelenti, hogy a kiberháború ne zajlana mindenütt teljes erővel, és a nukleáris fenyegetés is jóval mélyebb, mint a külső határok vonala.) Ettől függetlenül nem legyinthetünk a baltiak aggodalmára, hanem folytatni kell a közös felkészülést. Eddig is teljesítettek magyar vadászgépek légi ellenőrzést a balti országok felett, és több gyakorlatra utaztak be magyar katonák az északi területre. Az itt befektetett erő és energia megtérül és a tapasztalat felhasználható máshol is, a földközi- tengeri térségtől a távoli bevetésekig. A közelgő varsói NATO-csúcs egyik fö célja, hogy hihető és kivitelezhető ígéreteket tegyenek a tagállamok arra, hogy az elrettentés érdekében hajlandóak a befektetésre. Ma a baltiakkal vagyunk szolidárisak, holnap pedig - szükség esetén - velünk lesznek azok. FIGYELŐ Trump korrumpált egy államügyószt A floridai államügyész pénzadományt kért politikai karrietje támogatásához Donald Trumptól, s hivatala ezzel szinte egy időben döntött úgy, hogy leállítja a vizsgálatot a Trump Egyetem feltételezett csalásai ügyében - írta az amerikai média. Pam Bondi államügyész szóvivője annyit közölt, az ügyésznő újraválasztását támogató „És igazságot mindenkinek” politikai csoport 25 ezer dollárt kapott Trump családi alapítványától. A New Y ork-i milliárdos ezzel vélhetően megsértette a jótékony- sági alapítványok politikai szerep- vállalását szabályozó törvényeket. Sajtókommentárok megjegyzik, hogy Trump adománya különös jelentőséget kap azok után, hogy a milliárdos nyíltan beszélt arról: kap is és vár is előnyöket azoktól a politikusoktól, akiknek pénzt ad. „Amikor akarok valamik meg is kapom. S amikor telefonálok, megcsókolják a fenekemet. Ez az igazság” - mondta Trump a Bondi- ügy kapcsán még januárban, egy iowai kampánygyülésen. Az Orlando Sentinel című lap azt állítja: nem Bondi az egyetlen államügyész, aki leállította a vizsgálatot Trump ellen. 2010-ben Greg Abbott texasi államügyész állította le a Trump Egyetemmel kapcsolatos vizsgálatokat, arra hivatkozva, hogy a panaszok után az oktatási intézmény Texasban többé nem szervezett kurzusokat. Három év múlva Trump 35 ezer dollárral támogatta Abbott politikai karrieijét, ő ma Texas kormányzója. (MTI)
