Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-09 / 134. szám, csütörtök
8 VÉLEMÉNY 2016. június 9. | www.ujszo.com Új terv: befektetésekkel a migráció ellen MTI-HÁTTÉR Közel-keleti és afrikai országokkal együttműködva fékezné a migrációs áradatot az Európai Bizottság (EB), a térségekben uniós és magánberuházásokat hajtanának végre. Az elképzelés az EU-Törökország megállapodáson alapul, de nem puszta másolat, az egyes országok helyzetére szabnák attól függően, hogy származási vagy tranzitországról van-e szó, esetleg olyanról, amelyben sokan kerestek menedéket a környező térségből. A javaslat értelmében az EU rövid távon Jordániával és Libanonnal köt ilyen paktumot, a tervek között szerepel Niger, Nigéria, Szenegál, Mali és Etiópia. A bizottságnak szándéka, hogy emellett Tunéziában és Líbiában is erősödjön az uniós szerepvállalás. Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke kijelentette: az újabb tengeri tragédiák megakadályozása és a migrációs áradat keretek közé szorítása érdekében „újra kell gondolni, hogy az EU és tagállamai miként működnek együtt a harmadik országokkal”. Az Európai Bizottság a következő öt évben 8 milliárd euró értékű beruházást tervez ezen országokban, amely Brüsszel számításai szerint további befektetéseket fog maga után vonzani a magánszektorból. A befektetések összértéke a 62 milliárd eurót is megközelítheti. Korábbi hírek szerint a szükséges források egy részét az Európai Bizottság a 2007-2013 közötti uniós költségvetésben felhasználatlanul maradt forrásokból teremtené elő. „Készek vagyunk fokozni a pénzügyi és operatív támogatást, és befektetni a hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődésbe, a biztonságba, a jogállamiságba és az emberi jogokba, illetve javítani az emberek életét és leküzdeni a migrációt kiváltó okokat” - közölte a sajtóértekezleten Fe- derica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Hozzátette, a migrációs válságot „csak globális fellépéssel lehet megoldani, teljes partnerségben”. A megállapodás célja az emberéletek mentése, a visszatoloncolások fokozása, a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint az, hogy a menekültek és migránsok közelebb maradhassanak az otthonukhoz. Tavaly az illegális úton Európába érkezők többsége szíriai és iraki volt, az uniós vezetőket azonban egyre inkább aggasztja az Afrikából meginduló migrációs hullám lehetősége. Az eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen lesz az uniós tagállamok pénzügyi hozzájárulása. Az Európai Parlamentben több képviselő tiltakozott a javaslat ellen. Ugyanakkor Manfred Weber, az Európai Néppárt (ÉPP) frakcióvezetője méltatta az uniós beruházásokat ösztönző befektetési csomagot. „Néhány EU-tagállam még mindig azt hiszi, hogy át tud manőverezni a migrációs válságon. Ez téves feltételezés” - mondta. Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport (SD) vezetője is üdvözölte a javaslatot, és valódi globális partnerséget sürgetett Európa és Afrika között. Az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt viszont sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy valóban hatékony megoldás helyett az unió pusztán lemásolja a Törökországgal megkötött borzalmas egyezményt. „Igaz, a mi problémáink jórészt megoldódnak, a menekültek problémái azonban nem” - hangsúlyozta. Mint mondta, üdvözlendő, hogy a bizottság együtt kíván működni ezen országokkal, de a problémák kiszervezése nem megoldást. Helga Stevens, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának szóvivője óvatos optimizmussal reagált, emellett a határvédelem erősítésére, az embercsempészek elleni küzdelem fokozására és a jogosulatlanul Európában tartózkodó migránsok visszaküldésére szólított fel. A tervezet bírálói korábban arra figyelmeztettek, hogy a tavaly ősszel Vallettában rendezett EU- Afrika migrációs csúcstalálkozón elfogadott hasonló egyezmény sem vezetett sok eredményre. Egyesek szerint a fejlesztési segélyek feltételhez kötése sértheti az emberi jogokat, mások pedig attól tartanak, hogy az esetleges megállapodást több ország az Európai Unió zsarolására fogja felhasználni. 500 ezer menekült érkezhet Németországba akár további 500 ezer szíriai menekült is érkezhet a családegyesítés révén - írta a Süddeutsche Zeitung a menekült- ügyi hivatal becslésére hivatkozva. Az életkor, a gyermekek és a már az országban tartózkodó rokonok száma és egyéb tényezők alapján az várható, hogy a családegyesítés révén a menekültek átlagosan fejenként csak egy rokont költöztetnek át Németországba. Tavaly év elejétől az idén júniusig nagyjából 500 ezer szíriai menedékkérő érkezett Németországba, ök alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, és szinte valamennyien megkapják a menekültstátuszt. Azonban az utóbbi hónapokban bevezetett változtatások miatt emelkedik azok száma, akik csak oltalmazott státuszt kapnak, amelyhez két évig nem jár családegyesítési jog. (MTI) Egy iskolaigazgató helyzetjelentése A várossal szomszédos települések önkormányzatai és iskolaigazgatái gyakran úgy vélik, azért kevesebb a diák az ő iskolájukban, mart a városi „nagy" iskola elcsábítja őket. Úgy döntöttem pár gondolatot papírra vetek a behatásokkal kapcsolatban, de nemcsak iskolám, a galán- tai magyar alapiskola és a környező kisiskolák viszonyát fogom elemezni, hanem megpróbálok rávilágítani a szlovákiai magyar oktatásügy helyzetére. Szülői dilemma: magyar iskola vagy szlovák? Minden pedagógus és oktatással foglalkozó szakember keresi a választ, miért dönt úgy a szülő, hogy a magyar anyanyelvű kisdiákot szlovák iskolába íratja. Az én válaszom a következő: a nem megfelelő szlovák tudását a legtöbb szülő azzal magyarázza, hogy nem tudott megtanulni a magyar iskolában szlovákul. Ebből kifolyólag gondjai voltak a továbbtanulással, az elhelyezkedéssel, a munkavállalással. Én ezt tartom az egyetlen oknak, amiért a szülő szlovák iskolába íratja gyerekét. Hiába íródnak a szakértői vélemények, melyek szerint a szlovák iskolában a szlovákul nem tudó kisgyerek óriási hátránnyal indul, nem érti az utasításokat, ráadásul megaláztatásnak van kitéve, így a személyisége is sérül. A szülő ezeket olvasva úgy gondolja, ez az ára annak, hogy felnőtt korában a gyerekének majd könnyebb lesz, mert majd tud szlovákul. Hogy végül mégsem lesz sikeres felnőtt, azt sosem a szlovák iskola számlájára fogja írni, mert sosem fogja beismerni a tévedését. Kisiskola vagy a „nagy” (városi) iskola? Sok szülő véli úgy, hogy a városi iskola (vagy a szomszédos település felső tagozattal is rendelkező iskolája) sokkal jobb oktatásban részesíti a gyerekét. Ez nem igaz abban az esetben, ha a kisiskola rendelkezik olyan pedagógusokkal, akik tisztességgel és nagy szakértelemmel végzik munkájukat. Azonban még ez sem elég, mert újra képbe kerül a szülő. Ha a szülő a városban dolgozik, kényelmi szempontból is választhatja a városi iskolát. A városról falura költöző szülők is „visszahordják” gyerekeiket a városi iskolába. Sokkal nagyobb gond azonban, ha a kisiskola nem tudja felkészíteni kellőképpen a gyereket az alapiskola felső tagozatára. A szülő, miután gyermeke átkerült a városi iskolába, szembesül azoknak a tanulóknak a tudásszintjével, akik elsős koruktól a városi iskolába jártak. Hónapok telnek el, míg a kisiskolából jött tanuló felveszi osztálytársai tempóját és bepótolja a hiányosságokat. Ha van kisebb gyermek a családban, akkor őt már inkább a „nagy” iskolába íratják. Mi lehet a gond a kisiskoláink színvonalával? Sokan nem fognak velem egyetérteni, de szerintem nem lehet a kisiskola összevont osztályában a tananyagot hatékonyan átvenni. Hiába van kevesebb diák az évfolyamban, ha összevont osztályban tanulnak, az órát meg kell osztani több évfolyam tanulói közt. És ezt csak a szakma legkiválóbbjai tudják úgy megtenni, hogy mindkét évfolyam tanulói figyelni tudjanak akkor, amikor kell, és önállóan dolgozzanak akkor, amikor a másik évfolyam tanulóival foglalkozik a pedagógus. Alapiskola vagy nyolcosztályos gimnázium? Folyik a harc a diákért az alapiskolák és a nyolcosztályos gimnáziumok közt is. És ismét a szülő kerül döntéshelyzetbe. Van, amikor az oktatás minősége a döntő, de gyakran szembesülünk azzal, hogy bár a szülő elégedett az alapiskolával, mégis átviszi gyerekét a nyolcosztályos gimnáziumba. Ebben az esetben presztízskérdésről van szó, mert a szülők bizonyos társadalmi helyzetekben úgy érzik, a gyerekkel is dicsekedni lehet, és jobban hangzik, ha azt mondhatja, hogy a gyereke gimnazista. Esetünkben sajnos nincs olyan, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. A politikusok, a társadalmi szervezetek képviselői hiába próbálják megmenteni a kisiskolákat, nem lehet. A szülők közül egyre kevesebben bíznak a kisiskola színvonalában. De nincs okuk a bizakodásra a „nagy” iskoláknak sem, elég ránézni a már többször ismertetett demográfiai mutatókra. Egy-két évtized múlva örülni fognak, ha összegyűlik egy osztálynyi elsős. A nyolcosztályos gimnáziumoknak sem rózsás a helyzetük, mert ha megnyitják a „kis” elsőt, pár év múlva a négyosztályos gimnázium első osztályában mutatkozik meg a hiány. Következtetések Polgármesterek, önkormányzati képviselők, iskolaigazgatók, társadalmi szervezetek, szakemberek bármivel érvelnek a magyar oktatásügy vagy a kisiskola mellett, a szülő dönt. Szlovákiában nincs jövője a kisiskoláknak, főleg a magyar tanítási nyelvűeknek, és hosszú távon a „nagy” iskolák is nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, néhány központi fekvésű dél-szlovákiai várost kivéve. Ideje felébredni, ne kergessünk hiú ábrándokat. Nem a ma tanítója, szülője, politikusa felelős a kialakult helyzetért. Lassan egy évszázad telt el azóta, hogy átírták a határokat Európában, és több mint ötven év, hogy sok, ma már nagyszülő, dédszülő elhitte, hogy szlovák iskolát végezve többre viszi a gyereke. Oláh Hajnalka, a galántai Kodály Zoltán Alapiskola igazgatója (melléklet az Új Szóban! Keresse kedvenc napilapjával ei szombatonként a in 2016. június ÍJ, E HÉTEN 50 eurót NYERHET!
