Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-09 / 134. szám, csütörtök

8 VÉLEMÉNY 2016. június 9. | www.ujszo.com Új terv: befektetésekkel a migráció ellen MTI-HÁTTÉR Közel-keleti és afrikai orszá­gokkal együttműködva fékez­né a migrációs áradatot az Eu­rópai Bizottság (EB), a térsé­gekben uniós és magánberu­házásokat hajtanának végre. Az elképzelés az EU-Törökország megállapodáson alapul, de nem puszta másolat, az egyes országok helyzetére szabnák attól függően, hogy származási vagy tranzitország­ról van-e szó, esetleg olyanról, amelyben sokan kerestek menedéket a környező térségből. A javaslat ér­telmében az EU rövid távon Jordáni­ával és Libanonnal köt ilyen paktu­mot, a tervek között szerepel Niger, Nigéria, Szenegál, Mali és Etiópia. A bizottságnak szándéka, hogy emellett Tunéziában és Líbiában is erősödjön az uniós szerepvállalás. Frans Timmermans, a bizottság el­ső alelnöke kijelentette: az újabb ten­geri tragédiák megakadályozása és a migrációs áradat keretek közé szorí­tása érdekében „újra kell gondolni, hogy az EU és tagállamai miként működnek együtt a harmadik orszá­gokkal”. Az Európai Bizottság a kö­vetkező öt évben 8 milliárd euró értékű beruházást tervez ezen orszá­gokban, amely Brüsszel számításai szerint további befektetéseket fog maga után vonzani a magánszektor­ból. A befektetések összértéke a 62 milliárd eurót is megközelítheti. Korábbi hírek szerint a szükséges források egy részét az Európai Bi­zottság a 2007-2013 közötti uniós költségvetésben felhasználatlanul maradt forrásokból teremtené elő. „Készek vagyunk fokozni a pénz­ügyi és operatív támogatást, és be­fektetni a hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődésbe, a biztonságba, a jogállamiságba és az emberi jogok­ba, illetve javítani az emberek életét és leküzdeni a migrációt kiváltó oko­kat” - közölte a sajtóértekezleten Fe- derica Mogherini, az EU kül- és biz­tonságpolitikai főképviselője. Hoz­zátette, a migrációs válságot „csak globális fellépéssel lehet megoldani, teljes partnerségben”. A megállapo­dás célja az emberéletek mentése, a visszatoloncolások fokozása, a mig­ráció kiváltó okainak kezelése, vala­mint az, hogy a menekültek és mig­ránsok közelebb maradhassanak az otthonukhoz. Tavaly az illegális úton Európába érkezők többsége szíriai és iraki volt, az uniós vezetőket azonban egyre in­kább aggasztja az Afrikából megin­duló migrációs hullám lehetősége. Az eredmények eléréséhez nélkülözhe­tetlen lesz az uniós tagállamok pénz­ügyi hozzájárulása. Az Európai Parlamentben több képviselő tiltakozott a javaslat ellen. Ugyanakkor Manfred Weber, az Eu­rópai Néppárt (ÉPP) frakcióvezetője méltatta az uniós beruházásokat ösz­tönző befektetési csomagot. „Néhány EU-tagállam még mindig azt hiszi, hogy át tud manőverezni a migrációs válságon. Ez téves feltételezés” - mondta. Gianni Pittella, a szociálde­mokrata képviselőcsoport (SD) ve­zetője is üdvözölte a javaslatot, és va­lódi globális partnerséget sürgetett Európa és Afrika között. Az EP liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt viszont sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy valóban hatékony megoldás helyett az unió pusztán lemásolja a Törökországgal megkötött borzalmas egyezményt. „Igaz, a mi problémáink jórészt meg­oldódnak, a menekültek problémái azonban nem” - hangsúlyozta. Mint mondta, üdvözlendő, hogy a bizott­ság együtt kíván működni ezen or­szágokkal, de a problémák kiszerve­zése nem megoldást. Helga Stevens, az Európai Kon­zervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának szóvivője óvatos opti­mizmussal reagált, emellett a határ­védelem erősítésére, az embercsem­pészek elleni küzdelem fokozására és a jogosulatlanul Európában tartózko­dó migránsok visszaküldésére szólí­tott fel. A tervezet bírálói korábban arra figyelmeztettek, hogy a tavaly ősszel Vallettában rendezett EU- Af­rika migrációs csúcstalálkozón elfo­gadott hasonló egyezmény sem ve­zetett sok eredményre. Egyesek sze­rint a fejlesztési segélyek feltételhez kötése sértheti az emberi jogokat, mások pedig attól tartanak, hogy az esetleges megállapodást több ország az Európai Unió zsarolására fogja felhasználni. 500 ezer menekült érkezhet Németországba akár további 500 ezer szíriai menekült is érkezhet a családegyesítés révén - írta a Süddeutsche Zeitung a menekült- ügyi hivatal becslésére hivatkozva. Az életkor, a gyermekek és a már az országban tartózkodó rokonok száma és egyéb tényezők alapján az várható, hogy a családegyesítés révén a menekültek át­lagosan fejenként csak egy rokont költöztetnek át Németországba. Tavaly év elejétől az idén júniusig nagyjából 500 ezer szíriai mene­dékkérő érkezett Németországba, ök alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, és szinte valamennyien megkapják a me­nekültstátuszt. Azonban az utóbbi hónapokban bevezetett változ­tatások miatt emelkedik azok száma, akik csak oltalmazott státuszt kapnak, amelyhez két évig nem jár családegyesítési jog. (MTI) Egy iskolaigazgató helyzetjelentése A várossal szomszédos tele­pülések önkormányzatai és iskolaigazgatái gyakran úgy vélik, azért kevesebb a diák az ő iskolájukban, mart a városi „nagy" iskola elcsábítja őket. Úgy döntöttem pár gondolatot pa­pírra vetek a behatásokkal kapcso­latban, de nemcsak iskolám, a galán- tai magyar alapiskola és a környező kisiskolák viszonyát fogom elemez­ni, hanem megpróbálok rávilágítani a szlovákiai magyar oktatásügy hely­zetére. Szülői dilemma: magyar iskola vagy szlovák? Minden pedagógus és oktatással foglalkozó szakember keresi a vá­laszt, miért dönt úgy a szülő, hogy a magyar anyanyelvű kisdiákot szlo­vák iskolába íratja. Az én válaszom a következő: a nem megfelelő szlovák tudását a legtöbb szülő azzal magya­rázza, hogy nem tudott megtanulni a magyar iskolában szlovákul. Ebből kifolyólag gondjai voltak a tovább­tanulással, az elhelyezkedéssel, a munkavállalással. Én ezt tartom az egyetlen oknak, amiért a szülő szlo­vák iskolába íratja gyerekét. Hiába íródnak a szakértői vélemények, me­lyek szerint a szlovák iskolában a szlovákul nem tudó kisgyerek óriási hátránnyal indul, nem érti az utasítá­sokat, ráadásul megaláztatásnak van kitéve, így a személyisége is sérül. A szülő ezeket olvasva úgy gondolja, ez az ára annak, hogy felnőtt korában a gyerekének majd könnyebb lesz, mert majd tud szlovákul. Hogy végül mégsem lesz sikeres felnőtt, azt so­sem a szlovák iskola számlájára fogja írni, mert sosem fogja beismerni a té­vedését. Kisiskola vagy a „nagy” (városi) iskola? Sok szülő véli úgy, hogy a városi iskola (vagy a szomszédos település felső tagozattal is rendelkező iskolá­ja) sokkal jobb oktatásban részesíti a gyerekét. Ez nem igaz abban az eset­ben, ha a kisiskola rendelkezik olyan pedagógusokkal, akik tisztességgel és nagy szakértelemmel végzik munká­jukat. Azonban még ez sem elég, mert újra képbe kerül a szülő. Ha a szülő a városban dolgozik, kényelmi szem­pontból is választhatja a városi isko­lát. A városról falura költöző szülők is „visszahordják” gyerekeiket a vá­rosi iskolába. Sokkal nagyobb gond azonban, ha a kisiskola nem tudja felkészíteni kellőképpen a gyereket az alapiskola felső tagozatára. A szülő, miután gyermeke átkerült a városi iskolába, szembesül azoknak a tanulóknak a tudásszintjével, akik elsős koruktól a városi iskolába jártak. Hónapok tel­nek el, míg a kisiskolából jött tanuló felveszi osztálytársai tempóját és be­pótolja a hiányosságokat. Ha van ki­sebb gyermek a családban, akkor őt már inkább a „nagy” iskolába íratják. Mi lehet a gond a kisiskoláink szín­vonalával? Sokan nem fognak velem egyetérteni, de szerintem nem lehet a kisiskola összevont osztályában a tananyagot hatékonyan átvenni. Hi­ába van kevesebb diák az évfolyam­ban, ha összevont osztályban tanul­nak, az órát meg kell osztani több év­folyam tanulói közt. És ezt csak a szakma legkiválóbbjai tudják úgy megtenni, hogy mindkét évfolyam tanulói figyelni tudjanak akkor, ami­kor kell, és önállóan dolgozzanak ak­kor, amikor a másik évfolyam tanu­lóival foglalkozik a pedagógus. Alapiskola vagy nyolcosztályos gimnázium? Folyik a harc a diákért az alapis­kolák és a nyolcosztályos gimnázi­umok közt is. És ismét a szülő kerül döntéshelyzetbe. Van, amikor az oktatás minősége a döntő, de gyak­ran szembesülünk azzal, hogy bár a szülő elégedett az alapiskolával, mégis átviszi gyerekét a nyolcosz­tályos gimnáziumba. Ebben az eset­ben presztízskérdésről van szó, mert a szülők bizonyos társadalmi hely­zetekben úgy érzik, a gyerekkel is dicsekedni lehet, és jobban hangzik, ha azt mondhatja, hogy a gyereke gimnazista. Esetünkben sajnos nincs olyan, hogy a kecske is jóllakjon és a ká­poszta is megmaradjon. A politiku­sok, a társadalmi szervezetek kép­viselői hiába próbálják megmenteni a kisiskolákat, nem lehet. A szülők közül egyre kevesebben bíznak a kisiskola színvonalában. De nincs okuk a bizakodásra a „nagy” isko­láknak sem, elég ránézni a már több­ször ismertetett demográfiai muta­tókra. Egy-két évtized múlva örülni fognak, ha összegyűlik egy osztály­nyi elsős. A nyolcosztályos gimná­ziumoknak sem rózsás a helyzetük, mert ha megnyitják a „kis” elsőt, pár év múlva a négyosztályos gimnázi­um első osztályában mutatkozik meg a hiány. Következtetések Polgármesterek, önkormányzati képviselők, iskolaigazgatók, társa­dalmi szervezetek, szakemberek bár­mivel érvelnek a magyar oktatásügy vagy a kisiskola mellett, a szülő dönt. Szlovákiában nincs jövője a kisis­koláknak, főleg a magyar tanítási nyelvűeknek, és hosszú távon a „nagy” iskolák is nagyon nehéz hely­zetbe kerülnek, néhány központi fekvésű dél-szlovákiai várost kivéve. Ideje felébredni, ne kergessünk hiú ábrándokat. Nem a ma tanítója, szülője, politi­kusa felelős a kialakult helyzetért. Lassan egy évszázad telt el azóta, hogy átírták a határokat Európában, és több mint ötven év, hogy sok, ma már nagyszülő, dédszülő elhitte, hogy szlovák iskolát végezve többre viszi a gyereke. Oláh Hajnalka, a galántai Ko­dály Zoltán Alapiskola igazgatója (melléklet az Új Szóban! Keresse kedvenc napilapjával ei szombatonként a in 2016. június ÍJ, E HÉTEN 50 eurót NYERHET!

Next

/
Thumbnails
Contents