Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-06 / 131. szám, hétfő
2 KÖZÉLET 2016.június6.1 www.ujszo.com Agymosás a cseh televízióban Csehországot elkerülte a menekültáradat (SiTA-feivétei) SZALAY ZOLTÁN Prága. Fenyegetésként kell bemutatni a menekültáradat témáját: erre utasította alkalmazottait az egyik legnézettebb cseh kereskedelmi csatorna, a Príma televízió vezetése. A napokban került nyilvánosságra az a hangfelvétel, amelyet a televízió munkatársainak értekezletén rögzítettek, és amelyen az utasítás elhangzott. „Mi itt mindannyian alkalmazottak vagyunk, van egy munkaadónk, akinek megvan a maga álláspontja. Ha ezt tiszteletben tartom én, tiszteletben tartja a kiadásvezető, akkor maguk egyszerűen tartják magukat a kiadásvezető utasításaihoz.” Ezekkel a szavakkal vezette fel a Prima televízió hírműsorainak főszerkesztője, Jitka Obzinová az értekezletet, amelyen szigorúan megszabták, hogyan kezeljék az általuk készített anyagokban a munkatársak a menekültválság témáját. Az értekezleten elhangzik, mekkora veszélyt jelentenek az Európát elárasztó muzulmánok, akikkel nem tudunk szót érteni, és akik ránk fogják erőltetni saját kultúrájukat. A főszerkesztő mellett a cégvezetés képviselője is hasonló hangnemben szólal fel. „Egyelőre csak néhány százezer, talán millió van itt belőlük, de ha elegen lesznek, ők tényleg nem fogják tiszteletben tartani a mi kultúránkat” - mondja a felvételen a menekültekről Ľuboš Jetmar, az FTV Prima Holding igazgatótanácsának alel- nöke. Emberi jogok mint fegyver Az értekezleten a televízió vezetése egy, a Mladá fronta dnes napilap véleményoldalán megjelent cikkre hivatkozik, amely sorvezetőül kell szolgáljon a televízió munkatársainak a menekülttéma kezelésében. A cikk, amelyet Vlastimil Vondruška történész írt, az európai kereszténység és az iszlám háborújáról szól, amelyben a nyugati civilizáció vesztésre áll, mert a muzulmánok legfőbb fegyverünket fordították ellenünk: az emberi jogokat. Az esetet a hlidacipes.org cseh portál tárta fel, amely rámutatott, a cseh frekvenciatanács is úgy vélekedett jelentésében, hogy a Prima nem vette figyelembe a menekültek álláspontját, és inkább mint problémaforrást tüntette fel őket, ezzel a cseh társadalomban uralkodó negatív nézeteket erősítve. A hlidaci- pes.org azt is kimutatta, a szeptemberi értekezlet után, amelyről a hangfelvételt származik, megváltozott a csatornán a menekülttéma kezelése, több kommentatív elemet használtak, megváltozott a megszólítottak köre és a riportok végkicsengése is. Érthető nézőpont A Prima televízió vezetése a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után először nem akarta kommentálni az esetet, majd úgy reagált, az értekezlet „célja az volt, hogy a néző számára egy következetes és érthető szerkesztőségi nézőpontot határozzon meg a menekültkérdésben”. Ľuboš Jetmart a cég vezetőségéből az állásfoglalás szerint a főszerkesztő személyes tapasztalatai miatt hívta meg a megbeszélésre, mivel Jetmar több évig az „arab világban” élt. Hogy jobban megértsék A cseh Prima televízió jelenleg a második legnagyobb kereskedelmi csatorna az országban, 50%-os tulajdonosa a svéd MTG médiacsoport, amely úgy reagált a hlidaci- pes.org-nak, egyértelmű politikát folytatnak a függetlenséget, az objektivitást és a tényeken alapuló információközlést illetően, jelen pillanatban pedig párbeszédet kezdtek a Prima helyi vezetésével, hogy „jobban megértsék az eseményeket és a témákat, amelyeket lefednek”. Az üggyel több nagy svéd médium is foglalkozni kezdett. Csehországban a lakosság túlnyomó többsége elutasítóan fogadta a 2015-ös menekültáradatot, jóllehet Szlovákiához hasonlóan Csehország sem volt sem tranzit-, sem célország. Egy idei év eleji felmérés szerint a cseh lakosság 82%-a biztonsági kockázatot lát a menekültek befogadásában. A Fidesz a Híddal barátkozna Pozsony. A Fidesz hét éven át szándékosan mellőzte a Hidat, ám amióta a szlovákiai magyar párt koalícióra lépett a Smerrel, már voltak nem hivatalos megkeresések Orbánék részéről - árulta el a hétvégén a Pátria rádiónak Bugár Béla pártelnök. A Híd az elmúlt időszakban a magyarországi pártok közül egyedül a Lehet Más a Politikával (LMP) tartott fenn stabil kapcsolatot, ez azonban megváltozni látszik. „Vannak megkeresések a kormánypolitikusok oldaláról is, ezek nagy része viszont nem nyilvános” - mondta a Híd elnöke, aki megerősítette, hogy nem hivatalos megkeresések érkeztek a Fidesz részéről. Orbánék a Híd 2009-es megalakítása óta ignorálták Bugáré- kat, ugyanis az MKP-t tartják szlovákiai stratégiai partnerüknek. A 2016-os parlamenti választások során viszont az MKP ismét nem jutott be a törvényhozásba, a Híd pedig azzal a Smerrel alakított koalíciót, amelynek elnöke, Robert Fico 2012 óta nagyon jó kapcsolatokat ápol a magyar kormányfővel. „Beindult egyfajta folyamat, hogy hogyan viszonyuljanak a Hídhoz akkor, amikor a Fico-Orbán kapcsolat pozitív a korábbihoz képest, és ugyanennek a kormánynak vagyunk része mi is” - summázta az új helyzetet Bugár. „Amennyiben a magyar fél szeretne kapcsolatot kiépíteni, részünkről nyitott ajtókat találnak, de egyenrangú partnerként” - fejtette ki Bugár. Hírlapi információk szerint a magyar kormány illetékesei mindenképpen kivárják az MKP e hét végén sorra kerülő tisztújítását, s majd az új pártvezetéssel egyeztetnek a további lépésekről. (ú) A matek megy a legrosszabbul A matek nem megy mindenkinek egyforma jól (Ján Krošiákfelvétele) Ritkábban vásárolunk, de többet költünk IBOS EMESE Regionális összehasonlításban jelentős különbségek mutatkoznak a diákok tudásszintjében - legalábbis ez derül ki az idei Tesztelés 9 eredményeiből. Pozsony. Az áprilisi tudásszintfelmérésben több mint 38 300 kilencedikes vett részt. Közülük matematikából és szlovák nyelvből mintegy ezerháromszázán értek el több mint 90%-os eredményt, őket tehát felvételi vizsga nélkül veszik fel a középiskolák. Országszerte 26 járás diákjai produkáltak átlagon aluli eredményt matematikából, ezek között van all leszakadó régió is. „A tesztelés eredményei ebben az évben is igazolták, hogy összefüggés van a diákok tudása és az adott régió szociális és gazdasági helyzete között” - állítja az oktatási minisztérium. A tesztelésben 1444 iskola 38 356 diákja vett részt, ebből 2490 volt a magyar tanítási nyelvű iskolában és 14 az ukrán tanítási nyelvű iskolában vizsgázó diákok száma. Elektronikus formában 75 alapiskola 1209 diákjának tudását mérték fel. A matematikai és a szlovák nyelvi teszteken kilencven százaléknál jobb eredményt 1286 szlovák és 56 magyar tanítási nyelvű iskolát látogató diák ért el. A legjobban teljesítő diákok többsége Kassa (4,6%), Tren- csén (4,5%) és Pozsony (3,8%) megyei alapiskolákban tanul. Huszonhat járás diákjai kiugróan gyengén teljesítettek matematikából, ők nem érték el az 52,8%-os átlag- eredményt. A legjobb teszteket matematikából a Pozsonyi (60,7%) és a Kassai (63%) járásokban írták. A leggyengébb eredményeket a Rima- szombati (39,2%), a Nagykürtösi (35,7%) és a Rozsnyói (35,5%) járás produkálta. „Az oktatási minisztérium, összhangban a kormány határozatával, már dolgozik azokon a feladatokon, melyeket a leszakadó régiók felzárkóztatása érdekében fogalmaztunk meg. Elsősorban a gyermekek tudásának megfelelő felmérésére összpontosítunk, hogy valódi képességeik alapján soroljuk be őket az alap-, illetve a speciális iskolákba” - közölte Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár. A minisztérium egy olyan projekten is dolgozik, mellyel pluszban fejlesztenék a leszakadó régiók alsó tagozatos tanulóit. Magyar nyelvből 2490 diákot teszteltek, átlagosan 64,6%-os eredményt értek el, 71,9%-os eredménynek örülhetnek azok, akiket elektronikus formában teszteltek. A legjobb eredményeket Pozsony (68,9%) és Nagyszombat megyében, a leggyengébbet pedig Kassa megyében (58,6%) mérték. A magyar iskolák diákjai szlovák nyelvből 64,2%-os átlagot értek el, az elektronikus tesztelésben 68,9%-ra teljesítettek. A legjobb eredményt Pozsony megyében, a leggyengébbet pedig Besztercebánya megyében mérték. MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az internet már a vidéki városokban lakók vásárlási szokásaira is rányomja a bélyegét: a többség manapság ugyanis a számítógépen keresztül hasonlítja össze az üzletek ajánlatait, így kevesebbet járunk üzletbe. A javuló gazdasági helyzetnek köszönhetően ezzel párhuzamosan azonban jóval több pénzt költünk, mint korábban. „Tavaly csaknem 32 millió vásárló kereste fel a vidéki városokban található üzletközpontokat, 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, az egy vásárlóra jutó kiadások ugyanakkor 13%-kal nőttek” - nyilatkozta Peter Pohanka, a CBRE Slovensko ingatlantanácsadó ügynökség osztályvezetője, a CBRE legújabb felmérésére hivatkozva. Az elemzők ezúttal tíz regionális üzletlánc több mint 900 üzletét vették górcső alá, amelyek együttes eladóterülete meghaladja a 150 ezer négyzetmétert. A pozsonyi bevásárlóközpontokat szándékosan nem sorolták be az elemzésbe, Pohanka szerint ugyanis ez torzította volna az összképet. „Az, hogy az emberek kevesebbszer járnak üzletbe, ám többet költenek, több tényezővel is magyarázható. Az egyik legfontosabb, hogy egyre több embernek van otthon internetkapcsolata, így az üzletláncok internetes oldalain már előre tudnak tájékozódni, ennek köszönhetően pedig időt takaríthatnak meg, hiszen csak akkor látogatnak el az üzletbe, ha tudják, hogy ott megtalálható az általuk keresett áru” - magyarázza Pohanka. A nagyobb költekezés szerinte a lakosság javuló anyagi helyzetével magyarázható. „Nőttek a reálbérek, nőtt a foglalkoztatottság, egyre kevesebb az állástalan, ráadásul a fogyasztási hitelek kamatai is történelmi mélyponton vannak, így nem csoda, hogy míg 2014-ben az ezer lakosra jutó átlagos forgalom 5690 euró volt, tavaly ez 6470 euróra nőtt” - mondta a CBRE szakembere. Az üzletközpontokat egyre többen keresik fel az éttermeik végett is. „Az ügyfelek nagyjából 40%-a a vásárlás mellett az üzletközpontok éttermi szolgáltatásait is igénybe veszi” - mondta Drahomíra Engli- šová, a CBRE ingatlankezelési igazgatója. O is elismeri azonban, hogy e téren még van mit behoznunk: az üzletközpontokon belül az éttermi szolgáltatások aránya még mindig csak 5-15% között mozog.
