Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-06 / 131. szám, hétfő

Évvégéig befejezik a munkálatokat (A szerző illusztrációs felvétele) Másfél millió eurós fejlesztések Dunaszerdahelyen öt utcát és négy parkolót újítanak fel BARTALOS ÉVA Utakat, járdákat és parkolókat újítanak fel, új járdát és parkolóhelyeket épít, játszóteret korszerűsít a város. DUNASZERDAHELY A múlt hét elején megkezdődtek a városfejlesztési munkák a járási székhelyen. Út-, járda- és parkoló­felújítás, új járdák építése, parko­lóhelyek és játszótér kialakítása szerepel a tervben. Hervay György, a városi hivatal beruházási osztályának vezetője lapunknak elmondta, az osztály ál­tal javasolt beruházások listájáról a képviselő-testület dönt a szakbi­zottságok javaslata alapján. A vá­ros idén összesen 1,5 millió eurót különített el a beruházásokra. Há- jos Zoltán polgármester korábban közölte, túlzsúfoltak a lakótelepi parkolók, és több parkolóhelyre van szükség a tömbházak között, ezért a zöldterület rovására kell új helye­ket kialakítaniuk. Öt utcát és négy parkolót felújí­tanak, a Svoboda tábornok utcában és a Barátság téren új parkolóhe­lyeket építtet a város. Az érintett te­rületeken a járdákat is felújítják, a Barátság téri óvodánál új járdát építenek. A tervben szerepel a Jesenský utcai játszótér korsze­rűsítése is. „A Nagyabonyi úti, a Fő utcai és a Barátság téri lakóházak előtti járdák javításával kezdtük a munkát. Harmincegy új parkolóhe­lyet építünk, és több mint hetven parkolóhelyet felújíttat a város” - tájékoztatott Hervay György. Hoz­zátette, év végéig tartanak a mun­kálatok, a legköltségesebb beruhá­zás a Kodály utca felújítása, az elő­zetes költségvetés alapján 77 ezer euróba kerül. „A beruházások egy részét az ér­vényes keretszerződés alapján az Ekom Plus vállalat végzi. Hogy a többi munkát ki végzi el, azt a köz- beszerzési eljárások lezárása után tudjuk meg” - nyilatkozta az osz­tályvezető. FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Elég hatékony a szlováknyelv­oktatás a magyar iskolákban? Szükség van új módszerre? Kovács Ottó: Nagyon gyenge színvonalú a szlovák nyelv oktatása a magyar tannyelvű iskolákban. Az alapiskola elvégzése után a tanu­lóknak legalább „konyhanyelven” kellene tudniuk társalogni. Ez csak hasznára lenne a magyarajkú gye­rekeknek. Lovas Zoli: A konverzációra kéne nagyobb hangsúlyt fektetni, mint az irodalomra! Bussányi Béla: Attól függ, hol akar szitter lenni, azt a nyelvet tanulj a, könnyebb dolga lesz egyelőre! Csala Alexandra Emma: Úgy kellene tanítani, mint idegen nyelvet. Az angolórákon sem Shakespeare-ről vagy Jane Austen- ról tanulunk, hanem a nyelvtant és a kommunikációt gyakoroljuk. A szlovák nyelv nem az anyanyel­vűnk, ha kiskorunktól fogva tanul­juk is, akkor is idegen nyelvként használjuk. Baranovics Gergely: Az, hogy mi hatékony, relatív. Való igaz, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az iroda­lomra a konverzáció helyett, de az angoloktatás se tökéletes minden­hol. A magyar diákoknak sokkal könnyebb angolul megtanulniuk, mert még a csapból is az folyik. Egy magyarnak mindig nehezebb lesz a szlovák nyelv elsajátítása, ha csak nem szlovák az egyik szülő. Két teljesen különböző nyelv, még sok­szor az asszociáció vagy a morfoló­gia sem segít, ha a magyar nyelvből indulunk a szlovák felé. Az oktatás­ügyben sok változtatásra volna szükség, ami nem megy egyik perc­ről a másikra. Ez globális probléma, nem csak a szlováknyelv-tanítás- ban. Sok fölösleges dolgot taníta­nak. Egyetértek azzal is, hogy az irodalom kell az alapműveltséghez, de 80-90%-ban a kommunikációra és a helyes nyelvhasználatra kéne összpontosítani. Vasi Jónás Kornélia: Naná, hogy kell új módszer, de ez még mindig nem lesz elég ahhoz, hogy tudjanak a tanulók, diákok szlovákul beszél­ni.... Meg kell szerettetni a nyelvet, mert sokan nagyon negatívan állnak a szlovák nyelvhez. Újra be kellene vezetni a szlovák nyelvű társalgási órákat, ahol csak beszél, beszél és beszél. Mikusné Mátis Éva: A szlovák nyelvet az óvodában lehet a gyere­kekkel a legjobban megszerettetni, mert ott játékosan tanulják. Ismerek néhány magyar ovit, ahol ez nagyon jól működik. Az iskolában a párbe­szédes órák nagyon hiányosak, én még úgy tanultam, hogy rengeteg konverzációs óránk volt. Erre ma a pedagógusoknak nem sok idejük van, maga a koncepció sem jó. Senkár Kata: A magyar iskolákban a szlovák nyelv tanítása semmit sem ér! Teljesen más módszer kellene! Hoffer Zoltán: Idegen nyelvként kellene oktatni a szlovákot, nem második anyanyelvként! Nekünk, magyaroknak csak egy anyanyel­vűnk van! A konverzációra, beszél­getésre kell fektetni a hangsúlyt, nem Samo Chalúpka meg Fraňo Kráľ életét taglalni nyolc éven át. Erre az egyszerű halandónak nagy szüksége nem lesz az életben, a beszélgetésre annál inkább. így a tökéletes magyamyelv-tudás mellett ugyan­olyan tökéletesen fognak tudni a magyar nebulók szlovákul. Persze, ha akkor lesz még magyar iskola... Gombos Ferenc: Olyan tanárnak kellene tanítania a szlovákot, aki egy kukkot sem tud magyarul. Ez rákényszerítené a diákokat, hogy használják a nyelvet. Juhász Aladár: A megújult köz­ponti tervekben nincs a rendszeres irodalomtörténet-oktatás. Egyetlen író életét, műveinek a felsorolását sem követeli meg, pár szabadon vá­lasztott műre koncentrál a tanterv. Sokan azért tanítanak inkább iroda­lomtörténetet, mert könnyebb, mint kommunikáció-központú órákat előkészíteni, megszervezni, tartani. I 3 Mi a gond a földtörvénnyel? A Jahnátek-féle földtörvény körül egyre nagyobb a csinnad­ratta. Ellenzéki képviselők al­kotmányellenesség miatt tá­madják, most meg az Európai Unió is megtorpedózza. Neki konkrétan mi nem tetszik ezen az, egyébként elismerem, eléggé elfuserált jogszabályon? Az európai integráció motorja, mint tudjuk, a négy alapszabad­ság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áram­lása. Azonban a 2004 májusában az Európai Unióhoz csatlakozó államokban, köztük Szlovákiában is, sokkal alacsonyabbak voltak a földárak és a vásárlóerő, mint a már uniós tagországokban. így fennállt a veszélye annak, hogy a csatlakozó államokban fekvő me­zőgazdasági földek adásvételének azonnali és teljes liberalizációja piaci zavarokat von maga után, és teret ad a termőfölddel kapcsola­tos spekulatív ügyleteknek. Ezért az érintett kelet-európai államok­kal kötött csatlakozási szerződé­sekben a területükön fekvő mező- gazdasági területekre vonatkozó­lag átmenetileg korlátozták a sze­mélyek és a tőke szabad (be)áramlását. Ezáltal a más tag­államokból származó - az átme­neti tilalmat élvező tagállamban nem letelepedett, bejegyzett, fi­ókteleppel vagy képviselettel ott nem rendelkező - magán- és jogi személyek az új tagállamokban nem szerezhettek mezőgazdasági földterületet. Legalábbis közvet­lenül nem. Az átmeneti időszak deklarált fő célja az volt, hogy az egységes pi­ac bevezetésének és a közös ag­rárpolitikára való áttérésnek a kezdetén megőrizzék az újdonsült tagállamokban a mezőgazdasági tevékenységek társadalmi­gazdasági feltételeit. Hogy ne ru­gaszkodjanak el hirtelen a föld­árak és az agrárszektorban jártas osztrák, holland, olasz, dán stb. befektetők ne rohamozzák meg a keleti piacokat és vásárolják fel az ottani földeket. Az átmeneti idő­szakra azért is szükség volt, hogy e posztkommunista államokban még a vásárlási tilalom feloldása előtt lefolyhassanak a földekkel kapcsolatos kárpótlási és privati­zációs folyamatok. VESZELEI VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL A csatlakozási szerződés szerint az átmeneti időszak hét évre szólt, de az új tagállamok további három évre kérhették a korlátozások ki­terjesztését. E lehetőséggel Szlo­vákia is élt - az átmeneti időszak 2014. április 30-án járt le. Addigra az új tagállamoknak összhangba kellett (volna) hozniuk a nemzeti jogrendjüket az uniós tagsággal járó feltételekkel - tehát a közös piacon belül szavatolniuk kellett (volna) a személyek szabad lete­lepedésének jogát és a tőke szabad mozgását, ahogy azt az Európai Unió működéséről szóló szerző­dés 49. cikke és 4. fejezete garan­tálja. Ezzel szemben pl. Szlováki­ában az előző Fico-kormány ide­jén hozott 140/2014-es számú mezőgazdasági földterület meg­szerzéséről szóló törvény (zákon o nadobúdaní vlastníctva poľnohospodárskeho pozemku) 4. paragrafusának 4. bekezdése (sok más megszorítás mellett) egy olyan feltételt is tartalmaz, hogy mezőgazdasági földterületet csak a Szlovákia területén legalább tíz éve állandó lakhellyel rendelkező magánszemély/székhellyel ren­delkezőjogi személy szerezhet. A Szlovákia elleni kötelezettség- szegési eljárás már a második szakaszába lépett: a bizottság 2016. május 26-án indoklással el­látott véleményben kifejtette, mi­ért gondolja úgy, hogy Szlovákia uniós jogot sért. Szlovákiának e naptól számítva két hónapja van arra, hogy jogrendjét összhangba hozza az uniós szabályozással vagy eloszlassa a kételyeket. Ha ez nem sikerül, a bizottság az Eu­rópai Unió bírósága elé terjeszt­heti az ügyet. A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Nőptáncosok busza sodródott az árokba Berkenyéd. Szombaton késő dél­után megcsúszott és az árokba haj­tott egy autóbusz az Ólublói járás­ban található Berkenyéd (Jarabina) közelében. Az autóbusz egy folk­lórcsoport tagjait szállította egy ünnepségre. Jozef Minár, a mentő- szolgálat munkatársa elmondta, hogy az autóbuszban 28 személy tartózkodott, 10-en sérültek meg a közúti baleset során. Szerencsére senki sem szenvedett súlyos sérü­léseket, a sérültek nagy részét ezért a helyszínen látták el. A tűzoltók információi szerint nyolc embert szállítottak kórházba. (JASR) Megfulladt egy idős férfi a lakásában Bán. Füstmérgezésben meghalt a kigyulladt lakásában egy idős férfi Bánban (Bánovce nad Bebravou). A tűz a Partizán utca egyik lakó­házában keletkezett szombaton, röviddel 12 óra előtt. A helyszínre kiérkező tűzoltók az oltás során egy eszméletlen idős férfit találtak a lakásban. Megpróbálták újra­éleszteni, az életét azonban már nem tudták megmenteni. (JASR)

Next

/
Thumbnails
Contents