Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-05 / 104. szám, csütörtök
www.ujszo.com I 2016. május 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR i 7 Kulturális lap-pangás Hasznos lenne szemrevételezni a környékbeli jó és rossz példákat SZALAY ZOLTÁN Nemzeti Kulturális Alapnak nem feladata a kulturális folyóiratok fenntartása - ez a legújabb hivatalos „magyarázat” arra, hogy 300 millió forinttal (kb. 1 millió euró) kevesebbet szán folyóirat-támogatásra idén a magyar kormány legfőbb kultúratámogatási alapja. Az, hogy a fennmaradásukhoz nélkülözhetetlen pénzt hol szerzik meg, a kiadók dolga, üzeni ezzel az NKA, s ha nem elég ügyesek, szűnjenek meg. Pedig az NKA sokáig ugyancsak progresszív intézménynek számított a magyar kultúratámogatási rendszer bonyolult közegében, és még a kibontakozó kultúrharc (?) hevében is megmaradt megbízható támasznak. Már a kilencvenes évek első felében létrejött, egyszer felszámolták, újralapították, és még a közelmúltig is üdvözölt újításokat vezetett be: nemrég például lehetővé tette, hogy egyes kulturális folyóiratok hároméves időtartamú támogatást kapjanak, ami biztosította a hosszabb távú tervezést. Ha ugyanis egy lapnál lehet tudni, hogy három évig lesz pénz nyomdára, szerkesztőkre, az nemcsak a műhelymunka feltételeit teremti meg, hanem felszabadít olyan energiákat is, amelyek például a más forrásokból, pályázatokból való pénzszerzésre fordítha- tóak. Ha azonban a mindennapok a megmaradásért folytatott küzdelemről szólnak és a szerkesztőségi állományt minimálisra kell csökkenteni, akkor minden a leépülést segíti elő, a fejlődést semmi. Hazai szemszögből az NKA-féle rendszer még mindig progresszív: Szlovákiában csak az előző választási időszakban alakult meg a Művészeti Alap, amely által politikamentessé vált a kulturális támogatások elosztása (a filmművészet terén korábban is létezett). Kisebbségi téren pedig csak az új kormány programja ígéri hasonló alap létrehozását. A lemaradásunk tehát hatalmas, bár annyi előnye lehet, hogy legalább elkerülhetjük azokat a ballépéseket, amelyeket például az NKA esetében elkövettek - legutóbb például aránytalanul megnövelték az egyik politikai szekértábor befolyását. Kérdés, valóban lesz-e annyi nyitottság az itteni kormányban, hogy alaposan szemrevételezi a környékbeli jó és rossz példákat. A kisebbségi alap esetében ez azért is lenne létfontosságú, mert amekkora a lemaradásunk az intézményi infrastruktúra kiépítésében, annyira előrejárunk a leépülés folyamatában: a hazai kulturális folyóiratok már képtelenek teljes állású szerkesztőket eltartani, ez pedig előbb-utóbb a hazai kultúra teljes marginalizálódásához vezethet. Ezért is kellene odafigyelni az NKA körüli történésekre, ezért is lenne például hasznos átszervezni a Bethlen Gábor Alap támogatási rendszerét, ezért is kellene intenzívebb vitát folytatni a kulturális támogatások rendszeréről. Mert ha megmenekülnek is például a hazai magyar kisiskolák, félő, hogy a belőlük kikerülő fiatalok, már ha keresik, sem találják majd azt, amit kortárs magyar kultúraként ismertünk.- Én már nem járok orvoshoz. Minek? Szinte az összes fiatal nővér elment Nyugatra. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Magnyickij-ügy, budapesti megállóval FELEDY \ \~4mt BOTOND , W .....................Jb. I fi magyarbarát amerikai képviselő, aki az oroszoknak lobbizik Washingtonban, és egy Moszkvában agyonvert ügyvéd története fonódik egybe. Az amerikai törvényhozás 2012-ben fogadta el a Szergej Magnyickijról elnevezett törvényt, amely alapján orosz állampolgárokkal szemben szankciók foganatosíthatók, például kitilthatok, ha emberjogi jogsértéseket követnek el, például megölnek egy ügyvédet. Magnyickij moszkvai ügyvéd volt, egy amerikai céget védett, amelyet adóelkerüléssel vádolták az oroszok. Egy házkutatás során elkobzott papírok segítségével végül több százmillió dollárt „hajtottak be” rajta. Az ügyben később Magnyic- kijt is megvádolták, s egy év vizsgálati fogság után - nyugati verzió szerint - ágyához bilincselve agyonverték. Nemzetközi felháborodás tört ki, és az amerikai kongresszus kidolgozta a Magnyickij- törvényt. Mára már 39 orosz személy ellen foganatosítottak szankciókat a törvény alapján. Ezzel le is zárulhatna a történet, de épp hogy meredeken folytatódik. A törvényt ugyanis szeretnék globálisan kiterjeszteni minden országra, a posztszovjet államoktól az afrikai diktatúrákig. A tervezetet beteijesz- tői „Global Magnitsky Act”-nak, vagyis Globális Magnyickij Törvénynek keresztelték, ami szúrja Moszkva szemét, hiszen kőbe vési azt, amit az oroszok feledésre ítélnének. Ezért orosz oldalról erős lobbizás zajlik. Egyfelől elkészítettek egy dokumentumfilmnek tekintett alkotást, amely minden vádat hivatott cáfolni, az ügyvédet és az ügy összes szereplőjét pedig brit vagy amerikai kémként tüntet fel. Másfelől az oroszok elérték, hogy az amerikai képviselőházban megakadjon a törvény elfogadása. A National Review Online szerint Dana Rohraba- cher képviselő szórt szöget a gépezetbe, megakadályozta, hogy az ülés elé szavazásra terjesszék be a javaslatot. A képviselő notórius Kreml- párti amerikai, az ukrajnai orosz agresszió kapcsán is ellenezte a szankciókat, és éppen most áprilisban járt Moszkvában, ahol feltehetőleg kitiltott személyekkel is egyeztetett. Hazafelé pedig megállt Budapesten, nem először, és Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Emellett a Magyarországról szóló legutóbbi kongresszusi meghallgatás központi figurája is éppen az oroszpárti Roh- rabacher volt. Tehát van egy törvény, amely a névadó áldozat miatt orosz ellenállásba ütközik, és az ügyet felkaroló amerikai képviselő szeret Magyarországon forgolódni. Érdemes lesz követni az ügyet. Kuruzslók és oroszok KOCURLÁSZLÓ K iadók, civilek és szakértők egy csoportja nemrég úgy döntött, fellép az összeesküvés-elméleteket, a burkolt orosz propagandát, vagy csak simán zagyvaságokat terjesztő weboldalak ellen. Önként vállalt feladatuk olyan, akár Hé- raklész küzdelme a leméi víziszömnyel: a konspirátori.sk azt vállalta, hogy rendszeresen listázni fogja a kétséges tartalmakat közlő honlapokat. Jó gyakran kell majd frissíteni az adatbázist... A kezdeményezés nem önzetlen, egy reklámügynökség áll mögötte, mely elsősorban a reklámozókat szeretné megóvni attól, hogy rekláme- uróikkal támogassák a kétséges tartalmú, a rákot szódabikarbónával gyógyító, vagy éppen a Krím félsziget megszállását helyeslő oldalakat. A digitális hirdetési piacokat uraló multicégek - elsősorban a Google és a Facebook - rendkívül képmutatóak, egy szerintük a kelleténél kisebb fürdőruhát már erotikus tartalomnak minősítenek, és azonnal letiltják a hirdetéseket az adott oldalról. Teljesen értelmetlenül korlátoznak egy csomó területet, a pirotechnikán át a bicskákig, a különböző „gyúróporokat” forgalmazó cégek már szabályos virágnyelvet alakítottak ki, hogy átcsusszanhassanak valahogy a szűrön, és ne essenek a „Facebook által saját belátása szerint nem biztonságosnak ítélt táplálékkiegészítők” hatálya alá. De a zagyvaság, az mehet. Nyilván nemesebb lenne, ha valaki csak úgy, a közjó érdekében vállalná ugyanezt a feladatot, „mögöttes”, bár nem közvetlen gazdasági motiváció nélkül, de legalább az első fecske megjelent Szlovákiában is. A kamuoldalak ugrásszerű teijedésének lehettünk tanúi. Akadnak, akik már azzal se fáradtak, hogy honlapot készítsenek, csak F acebook- oldalakon osztják az igét. A kamuoldalak osztódással szaporodnak, mert a ma már „alanyi jogon” járó webkettőhöz egyszerűsödött tartalomkezelő rendszerek gyakorlatilag bárki számára lehetővé teszik, hogy percek alatt létrehozzon egy honlapot vagy blogot (ez persze előny is, de ez most nem témája ennek az írásnak). A közösségi média robbanásszerű fejlődése pedig ahhoz segít hozzá, hogy ezek a tartalmak meglehetősen széles körhöz jussanak el. Mert álelméletek az internet előtti világban is léteztek, az összeesküvés-elméletek is szinte egyidősek az emberiséggel, de míg teijedésük csak offline módon volt lehetséges, a könyv- és lapkiadás bizonyos keretek közé szorította őket. De épp a napokban jött szembe a Facebookon egy bejegyzés arról, hogy egy bizonyos könyv példányait a középkorban meg akarták semmisíteni, de egy valahogy fennmaradt, és most beszkennelik... A fényevők, a Szíriusz gyermekei, és a gyíkemberek barátai akár meggyőződésből is készek lennének terjeszteni teóriáikat, de mennyivel jobb, ha ezt szponzorált tartalomként tehetik. Egyrészt a kamuhírgyártás komoly bevételt hoz. A kamuhírek látogatottságot generálnak, a látogatottság pedig reklámbevételt. Másrészt, a kétséges tartalmú webek geopolitikai fegyverré léptek elő az euroatlanti integrációra kihívásként tekintő Oroszország főszerkesztésében. Egy részükre csak rátelepedett az Európai Unió elbizonytalanításában érdekelt orosz propaganda, de volt, hogy nem vesződött meglevő oldalak „bedolgozásával”, hanem maga hozott létre ilyeneket. Tavaly Szlovákiában egy civil aktivista mindenféle intézményi háttér nélkül 42 olyan honlapot azonosított, amelyek nyíltan vagy burkoltan orosz propagandát terjesztettek. A magányos harcos Juraj Smatana aktivitása után még egy év telt el, mire a kamuoldalakat gazdasági kényszerhelyzetbe hozni akaró közösségi összefogás megszületett az elborult ezotéria és a pánorosz szemlélet kényszerházassága ellenében. Persze, ne legyenek illúzióink, Oroszországnak az információs háborúra sokkal több pénze van, mint amennyit egy szlovák vagy multinacionális cég hirdetése valaha is hozhat egy honlapnak, és az emberek valószínűleg minden időben kattintani fognak egy olyan fotóra, amely dunai krokodilt ígér. De, ha tetemes lemaradással is, legalább megindult egy szervezett, ellenkező előjelű folyamat, ám csak hosszú távon lehet eredményes. Addig is próbáljuk megőrizni józan és kritikus gondolkodásunkat. Kiadónk, a Petit Press Rt. vezérigazgatója, Alexej Fulmek is tagja a konspiratori. sk tanácsadói testületének, tevékenységét díjmentesen végzi. FIGYELŐ Figyeljük a Jobbikot! Vona Gábor azzal, hogy már korábban levetette az egyenruhát és felkötötte a nyakkendőt, illetve hogy most tisztogatást hajt végre pártja vezetésében, végleges módon betagozódni kíván a magyar és szintúgy az európai politika fővonalába - olvasható a cseh Hospodárské noviny Mit tanulhat meg Európa a Jobbiktól című írásában. A korábbi romaellenes és antiszemita párt a változásokkal egyre inkább a Fidesz lehetséges alternatívájává válik azok számára is, akik máskülönben az önvédelmi egységeket szervező és Nagy- Magyarország felé kacsingató pártot nem választanák - írja a lap. Magyarország ezzel a hagyományos pártok csődjének és a radikális pártok fővonalbeli pártokká válásának a modellje lehet, ahogy ezt más európai országokban is látjuk. Érdemes ezért figyelni a Jobbik-Fidesz küzdelmet, mert sokat elárulhat arról, hogyan fog ez a párharc lezajlani Európában, s hogyan fog kinézni az európai szélsőjobb. Bár első ránézésre nem úgy tűnik, de a magyarok az európai politika előfutárai. Az ágazati adók, illetve a menekültek előtti határlezárásokban Európa csendben utánozta őket-írta a lap. (MTI)
