Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-05 / 104. szám, csütörtök

www.ujszo.com I 2016. május 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR i 7 Kulturális lap-pangás Hasznos lenne szemrevételezni a környékbeli jó és rossz példákat SZALAY ZOLTÁN Nemzeti Kulturális Alapnak nem feladata a kulturális folyóiratok fenntartása - ez a leg­újabb hivatalos „magyarázat” arra, hogy 300 millió forinttal (kb. 1 millió euró) kevesebbet szán folyóirat-tá­mogatásra idén a magyar kormány legfőbb kultúratámogatási alapja. Az, hogy a fennmaradásukhoz nél­külözhetetlen pénzt hol szerzik meg, a kiadók dolga, üzeni ezzel az NKA, s ha nem elég ügyesek, szűnjenek meg. Pedig az NKA sokáig ugyan­csak progresszív intézménynek szá­mított a magyar kultúratámogatási rendszer bonyolult közegében, és még a kibontakozó kultúrharc (?) hevében is megmaradt megbízható támasznak. Már a kilencvenes évek első felében létrejött, egyszer felszá­molták, újralapították, és még a kö­zelmúltig is üdvözölt újításokat ve­zetett be: nemrég például lehetővé tette, hogy egyes kulturális folyóira­tok hároméves időtartamú támoga­tást kapjanak, ami biztosította a hosszabb távú tervezést. Ha ugyanis egy lapnál lehet tudni, hogy három évig lesz pénz nyomdára, szerkesz­tőkre, az nemcsak a műhelymunka feltételeit teremti meg, hanem fel­szabadít olyan energiákat is, amelyek például a más forrásokból, pályáza­tokból való pénzszerzésre fordítha- tóak. Ha azonban a mindennapok a megmaradásért folytatott küzdelem­ről szólnak és a szerkesztőségi állo­mányt minimálisra kell csökkenteni, akkor minden a leépülést segíti elő, a fejlődést semmi. Hazai szemszögből az NKA-féle rendszer még mindig progresszív: Szlovákiában csak az előző válasz­tási időszakban alakult meg a Művé­szeti Alap, amely által politikamen­tessé vált a kulturális támogatások elosztása (a filmművészet terén ko­rábban is létezett). Kisebbségi téren pedig csak az új kormány programja ígéri hasonló alap létrehozását. A le­maradásunk tehát hatalmas, bár annyi előnye lehet, hogy legalább el­kerülhetjük azokat a ballépéseket, amelyeket például az NKA esetében elkövettek - legutóbb például arány­talanul megnövelték az egyik politi­kai szekértábor befolyását. Kérdés, valóban lesz-e annyi nyitottság az it­teni kormányban, hogy alaposan szemrevételezi a környékbeli jó és rossz példákat. A kisebbségi alap esetében ez azért is lenne létfontos­ságú, mert amekkora a lemaradásunk az intézményi infrastruktúra kiépíté­sében, annyira előrejárunk a leépülés folyamatában: a hazai kulturális fo­lyóiratok már képtelenek teljes állású szerkesztőket eltartani, ez pedig előbb-utóbb a hazai kultúra teljes marginalizálódásához vezethet. Ezért is kellene odafigyelni az NKA körüli történésekre, ezért is lenne például hasznos átszervezni a Bethlen Gábor Alap támogatási rendszerét, ezért is kellene intenzí­vebb vitát folytatni a kulturális tá­mogatások rendszeréről. Mert ha megmenekülnek is például a hazai magyar kisiskolák, félő, hogy a be­lőlük kikerülő fiatalok, már ha kere­sik, sem találják majd azt, amit kor­társ magyar kultúraként ismertünk.- Én már nem járok orvoshoz. Minek? Szinte az összes fiatal nővér elment Nyugatra. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Magnyickij-ügy, budapesti megállóval FELEDY \ \~4mt BOTOND , W .....................Jb. I fi magyar­barát amerikai képvise­lő, aki az oroszoknak lobbizik Washington­ban, és egy Moszkvában agyonvert ügyvéd története fonódik egybe. Az amerikai törvényhozás 2012-ben fogadta el a Szergej Magnyickijról elnevezett törvényt, amely alapján orosz állampolgárokkal szemben szankciók foganatosíthatók, például kitilthatok, ha emberjogi jogsértése­ket követnek el, például megölnek egy ügyvédet. Magnyickij moszkvai ügyvéd volt, egy amerikai céget vé­dett, amelyet adóelkerüléssel vádol­ták az oroszok. Egy házkutatás során elkobzott papírok segítségével végül több százmillió dollárt „hajtottak be” rajta. Az ügyben később Magnyic- kijt is megvádolták, s egy év vizsgá­lati fogság után - nyugati verzió szerint - ágyához bilincselve agyonverték. Nemzetközi felhábo­rodás tört ki, és az amerikai kong­resszus kidolgozta a Magnyickij- törvényt. Mára már 39 orosz sze­mély ellen foganatosítottak szank­ciókat a törvény alapján. Ezzel le is zárulhatna a történet, de épp hogy meredeken folytatódik. A törvényt ugyanis szeretnék globáli­san kiterjeszteni minden országra, a posztszovjet államoktól az afrikai diktatúrákig. A tervezetet beteijesz- tői „Global Magnitsky Act”-nak, vagyis Globális Magnyickij Tör­vénynek keresztelték, ami szúrja Moszkva szemét, hiszen kőbe vési azt, amit az oroszok feledésre ítél­nének. Ezért orosz oldalról erős lob­bizás zajlik. Egyfelől elkészítettek egy dokumentumfilmnek tekintett alkotást, amely minden vádat hiva­tott cáfolni, az ügyvédet és az ügy összes szereplőjét pedig brit vagy amerikai kémként tüntet fel. Másfe­lől az oroszok elérték, hogy az ame­rikai képviselőházban megakadjon a törvény elfogadása. A National Re­view Online szerint Dana Rohraba- cher képviselő szórt szöget a gépe­zetbe, megakadályozta, hogy az ülés elé szavazásra terjesszék be a javas­latot. A képviselő notórius Kreml- párti amerikai, az ukrajnai orosz ag­resszió kapcsán is ellenezte a szank­ciókat, és éppen most áprilisban járt Moszkvában, ahol feltehetőleg ki­tiltott személyekkel is egyeztetett. Hazafelé pedig megállt Budapesten, nem először, és Orbán Viktor mi­niszterelnökkel tárgyalt. Emellett a Magyarországról szóló legutóbbi kongresszusi meghallgatás központi figurája is éppen az oroszpárti Roh- rabacher volt. Tehát van egy tör­vény, amely a névadó áldozat miatt orosz ellenállásba ütközik, és az ügyet felkaroló amerikai képviselő szeret Magyarországon forgolódni. Érdemes lesz követni az ügyet. Kuruzslók és oroszok KOCURLÁSZLÓ K iadók, civilek és szakértők egy csoportja nemrég úgy dön­tött, fellép az összeesküvés-elméleteket, a burkolt orosz propagandát, vagy csak simán zagyvaságokat terjesztő weboldalak ellen. Önként vállalt feladatuk olyan, akár Hé- raklész küzdelme a leméi víziszömnyel: a konspirátori.sk azt vállalta, hogy rendszeresen listázni fogja a kétséges tartalmakat közlő honlapo­kat. Jó gyakran kell majd frissíteni az adatbázist... A kezdeményezés nem önzetlen, egy reklámügynökség áll mögötte, mely elsősorban a reklámozókat szeretné megóvni attól, hogy rekláme- uróikkal támogassák a kétséges tartalmú, a rákot szódabikarbónával gyógyító, vagy éppen a Krím félsziget megszállását helyeslő oldalakat. A digitális hirdetési piacokat uraló multicégek - elsősorban a Google és a Facebook - rendkívül képmutatóak, egy szerintük a kelleténél kisebb fürdőruhát már erotikus tartalomnak minősítenek, és azonnal letiltják a hirdetéseket az adott oldalról. Teljesen értelmetlenül korlátoznak egy csomó területet, a pirotechnikán át a bicskákig, a különböző „gyúrópo­rokat” forgalmazó cégek már szabályos virágnyelvet alakítottak ki, hogy átcsusszanhassanak valahogy a szűrön, és ne essenek a „Facebook által saját belátása szerint nem biztonságosnak ítélt táplálékkiegészítők” ha­tálya alá. De a zagyvaság, az mehet. Nyilván nemesebb lenne, ha valaki csak úgy, a közjó érdekében vállalná ugyanezt a feladatot, „mögöttes”, bár nem közvetlen gazdasági motiváció nélkül, de legalább az első fecs­ke megjelent Szlovákiában is. A kamuoldalak ugrásszerű teijedésének lehettünk tanúi. Akadnak, akik már azzal se fáradtak, hogy honlapot készítsenek, csak F acebook- oldalakon osztják az igét. A kamuoldalak osztódással szaporodnak, mert a ma már „alanyi jogon” járó webkettőhöz egyszerűsödött tartalomke­zelő rendszerek gyakorlatilag bárki számára lehetővé teszik, hogy percek alatt létrehozzon egy honlapot vagy blogot (ez persze előny is, de ez most nem témája ennek az írásnak). A közösségi média robbanásszerű fejlő­dése pedig ahhoz segít hozzá, hogy ezek a tartalmak meglehetősen széles körhöz jussanak el. Mert álelméletek az internet előtti világban is létez­tek, az összeesküvés-elméletek is szinte egyidősek az emberiséggel, de míg teijedésük csak offline módon volt lehetséges, a könyv- és lapkiadás bizonyos keretek közé szorította őket. De épp a napokban jött szembe a Facebookon egy bejegyzés arról, hogy egy bizonyos könyv példányait a középkorban meg akarták semmisíteni, de egy valahogy fennmaradt, és most beszkennelik... A fényevők, a Szíriusz gyermekei, és a gyíkemberek barátai akár meggyőződésből is készek lennének terjeszteni teóriáikat, de mennyivel jobb, ha ezt szponzorált tartalomként tehetik. Egyrészt a kamuhírgyártás komoly bevételt hoz. A kamuhírek látogatottságot generálnak, a látoga­tottság pedig reklámbevételt. Másrészt, a kétséges tartalmú webek geo­politikai fegyverré léptek elő az euroatlanti integrációra kihívásként te­kintő Oroszország főszerkesztésében. Egy részükre csak rátelepedett az Európai Unió elbizonytalanításában érdekelt orosz propaganda, de volt, hogy nem vesződött meglevő oldalak „bedolgozásával”, hanem maga hozott létre ilyeneket. Tavaly Szlovákiában egy civil aktivista minden­féle intézményi háttér nélkül 42 olyan honlapot azonosított, amelyek nyíltan vagy burkoltan orosz propagandát terjesztettek. A magányos harcos Juraj Smatana aktivitása után még egy év telt el, mire a kamuol­dalakat gazdasági kényszerhelyzetbe hozni akaró közösségi összefogás megszületett az elborult ezotéria és a pánorosz szemlélet kényszerhá­zassága ellenében. Persze, ne legyenek illúzióink, Oroszországnak az információs hábo­rúra sokkal több pénze van, mint amennyit egy szlovák vagy multinaci­onális cég hirdetése valaha is hozhat egy honlapnak, és az emberek valószínűleg minden időben kattintani fognak egy olyan fotóra, amely dunai krokodilt ígér. De, ha tetemes lemaradással is, legalább megindult egy szervezett, ellenkező előjelű folyamat, ám csak hosszú távon lehet eredményes. Addig is próbáljuk megőrizni józan és kritikus gondolko­dásunkat. Kiadónk, a Petit Press Rt. vezérigazgatója, Alexej Fulmek is tagja a konspiratori. sk tanácsadói testületének, tevékenységét díjmentesen végzi. FIGYELŐ Figyeljük a Jobbikot! Vona Gábor azzal, hogy már ko­rábban levetette az egyenruhát és felkötötte a nyakkendőt, illetve hogy most tisztogatást hajt végre pártja vezetésében, végleges mó­don betagozódni kíván a magyar és szintúgy az európai politika fő­vonalába - olvasható a cseh Hospodárské noviny Mit tanulhat meg Európa a Jobbiktól című írá­sában. A korábbi romaellenes és antiszemita párt a változásokkal egyre inkább a Fidesz lehetséges alternatívájává válik azok számára is, akik máskülönben az önvédel­mi egységeket szervező és Nagy- Magyarország felé kacsingató pártot nem választanák - írja a lap. Magyarország ezzel a hagyomá­nyos pártok csődjének és a radi­kális pártok fővonalbeli pártokká válásának a modellje lehet, ahogy ezt más európai országokban is látjuk. Érdemes ezért figyelni a Jobbik-Fidesz küzdelmet, mert sokat elárulhat arról, hogyan fog ez a párharc lezajlani Európában, s hogyan fog kinézni az európai szélsőjobb. Bár első ránézésre nem úgy tűnik, de a magyarok az euró­pai politika előfutárai. Az ágazati adók, illetve a menekültek előtti határlezárásokban Európa csend­ben utánozta őket-írta a lap. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents