Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-25 / 121. szám, szerda

www.ujszo.com | 2016. május 25. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 Elárasztják Európát a hamisított termékek A szlovákiai vámosok is évente több millió euró értékű hamis terméket fog­lalnak le (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony/Párizs. A hamisított termékek aránya az elmúlt egy évtizedben több mint a duplá­jára nőtt: mára az Európai Unió importjának az 596-át teszi ki, miközben a legtöbb hamisít­vány Kínából érkezik. A legve­szélyeztetettebb ágazatok a cipő-, a ruházati, a bőr-, a gépi­par, az óragyártás, az optikai ás a kozmetikai ipar, továbbá a gyógyszergyártás. Az Európai Unió Szellemi Tulaj­doni Hivatala (EUIPO) és a Gazda­sági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös kutatása a hamisítás gazdasági hatását vizsgál­ta a 2011-2013 közötti évekre vo­natkozó, mintegy félmillió vámáru- lefoglalási adat felhasználásával. A most közzétett tanulmány szerint a hamisított és kalóztermékek a világ­kereskedelmi forgalom 2,5 százalé­kát tették ki 2013-ban, ami 461 mil­liárd dollárt (338 milliárd eurót), az­az Ausztria éves GDP-jének meg­felelő összeget jelentett. A hamisítás volumene 2005-höz képest több mint a duplájára növekedett. Az Európai Unió területére 116 milliárd dollár (85 milliárd euró) értékben hoztak be hamis termékeket, ami 2013-ban a közösségi import 5 százalékát kép­viselte. Kína a főbűnös A hamisított és kalóztermékek ke­reskedelme egy globális és dinami­kusan növekvő jelenség, amely va­lamilyen formában — gyártó-, cél­vagy tranzitországként - a világ szinte minden gazdaságát érinti. Nö­vekvő szerepet játszanak a hamisí­tásban a feltörekvő országok: a ha­mis termékek legnagyobb előállítója Kína. A leginkább hamisított már­kák a fejlett ipari országokból, így az Egyesült Államokból, Olaszország­ból, Franciaországból, Svájcból, Ja­pánból, Németországból, az Egye­sült Királyságból és Luxemburgból származó, oltalommal védett már­kák közül kerülnek ki. A folyama­tosan változó kereskedelmi útvona­lak közül az Európai Unióba irányu­ló utak közös tranzitpontjait Hong­Hamisítás számokban ► A hamisított és kalóztermé­kek évente a világkereske­delmi forgalom nagyjából 2,596-át, 338 milliárd eurót tesznek ki, ami megfelel Ausztria éves GDP-jének. ► Az ilyen termékek legna­gyobb előállítója Kína. kong, Kína és Szingapúr képezi. Emellett a gyenge központi kor­mányzattal rendelkező háborús öve­zetek, így például Afganisztán, vagy Szíria is fontos csomópontjai a nem­zetközi feketekereskedelemnek. Az Európai Unió gazdaságát még a Tö­rökországból és az Egyesült Arab Emirátusokból érkező hamis áru­cikkek is veszélyeztetik. Fontos tény, hogy a vámhatósá­gok által lefoglalt hamis árucikkek 20 százaléka egyesült államokbeli jogosultak termékeinek volt a má­solata. A rangsorban még az olasz (15%), francia (12%) és svájci (12%) eredetű termékek alapján készített hamisítványok szerepeltek magas arányban. Mindenből van utánzat A hamisítás a termékek széles ská­láját érinti - a luxuscikkektől (óra, parfüm, bőráru) kezdve az ipari be­ruházási javakon át (gépek, alkatré­szek, vegyi anyagok) a fogyasztási cikkekig (játékok, gyógyszerek, koz­metikumok, élelmiszerek). Az árule- foglalási adatok alapján leginkább a cipő-, a ruházati, a bőr-, az elektro­mos gépipar, az óragyártás, az opti­kai és a kozmetikai ipar, továbbá a gyógyszeripar tartoznak a hamisítás által legjobban kitett ágazatok közé. Már postán is terjed Az elektronikus kereskedelem és az internet fellendülésével párhuza­mosan növekszik a postai vagy fu­társzolgálat útján kézbesített kisebb szállítmányok aránya a hamis termé­kek kereskedelmében. A 2011 és 2013 között lefoglalt hamisított áruk 62%-a postai úton került a megren­delőkhöz. A tíznél kevesebb tételből álló, kisebb szállítmányok 43 száza­lékot tettek ki; ezek felderítése és le­foglalása sokkal nehezebb feladatot, új kihívást jelent a hatóságok számá­ra, aminek növekvő költsége végső soron az adófizetőket terheli, emelte ki a tanulmány. (TASR, hvg.hu, mi) Több a vendégmunkás Szlovákiában ugyan még min­dig csaknem 10%-os az állás­talanok aránya, a szakembe­rekből azonban egyre nagyobb a hiány. A cégek részéről ezért nő az igény a külföldi - első­sorban az ukrán, cseh, lengyel, magyar - munkaerő iránt. Pozsony. „Az elmúlt időszakban jóval több szlovákiai cég keres ukrán számítógépes és logisztikai szakem­bereket, mint korábban” - nyilatkoz­ta Anna Ričányová, a Grafton Slo­vakia munkaközvetítő ügynökség kassai fiókjának a menedzsere. És ez csak a jéghegy csúcsa. Peter Dosedla, az Express People munkaközvetítő ügynökség ügyvezető igazgatója szerint Szlovákiában hasonló trendre számíthatunk, mint Csehországban. Az Express People ott elvégzett fel­mérése szerint tízből hét cég szeretne az elkövetkező időszakban külföldi (Képarchívum) dolgozókat alkalmazni, miközben a cseh cégek 37 százaléka már most is foglalkoztat külföldieket. Dosedla szerint hamarosan Szlovákiában is felmérik az aktuális piaci helyzetet. „Az előzetes számításaink szerint a szlovákiai cégek nagyjából kéthar­mada biztosan nyitott a külföldiek foglalkoztatására” - állítja Dosedla. A külföldi munkaerő iránti növek­vő érdeklődés a szakképzett szakem­berek hiányával magyarázható. „Az iparkamarák legutóbbi felmérése szerint a szlovák munkapiacon nagy­jából 70 ezer szakember hiányzik. így nem csoda, hogy tavaly jelentősen megugrott az iparvállalatok részéről a román, magyar, horvát és lengyel munkaerő iránti érdeklődés” - tette hozzá Dosedla, aki szerint a legna­gyobb hiány az esztergályosokból, hegesztőkből és sofőrökből mutatko­zik. „A cégek a külföldi munkaerő al­kalmazásával nemcsak szakképzett munkaerőhöz jutnak, hanem a fize­téseken is spórolhatnak, a külföldiek igényei ugyanis elmaradnak a hazai dolgozók bérköveteléseitől” - vallja Ričányová. (TASR, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK 1% alatt a magyar alapkamat Budapest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap újabb 15 bá­zisponttal 0,90%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Ez így egy százalék alá csökkent, amire évti­zedek óta nem volt példa. Az alap­kamat 2008-ban még csaknem 12 százalékon állt. Magyarországon 2012 óta folyamatosan csökkent az alapkamat, az akkori 7-ről a mos­tani 0,90 százalékra. A további ka­matcsökkentésekre azonban már csak minimális tér maradt. A jegy­bank alelnöke, Nagy Márton ugyanis korábban már bejelentette, hogy a monetáris tanács nem ter­vezi nulla százalék alá vágni a ka­matot, egy további, 15 bázispontos csökkentés azonban idén még benne lehet a kalapban. (MTI) A világ legnagyobb agrárfúziója Berlin. Hivatalosan is megerősí­tette a német Bayer AG vegyipari óriáskonszem, hogy 62 milliárd dollár készpénzes ajánlatot tett az amerikai Monsanto agrárvegyipari cég megvételére. Az ajánlat így jó­val meghaladja az amerikai vállalat 42-45 milliárd dollárra becsült pi­aci értékét. Amennyiben az ügylet sikeres lesz, ez lehet a legnagyobb olyan felvásárlás, amelyet német vállalat valaha külföldön végre­hajtott. A tranzakcióval a német cég válhat a világ legnagyobb ag­rárvegyipari konszernjévé. A fúzió után a Bayer árbevétele a mostam 46,3 milliárd euróról 60 milliárd euróra, az alkalmazottak száma pedig 117 ezerről csaknem 140 ezerre emelkedne. Mint ismert, a Monsanto ma vezető szerepet ját­szik ä génmanipulációs technika (GMO) mezőgazdasági alkalma­zásában. (TASR, MTI) Megalázó hír az oroszoknak Moszkva. Rohamosan veszít érté­kéből az oroszok keresete. A rubel gyengülése miatt az átlagbér tavaly 558 dollár volt, ami 34 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól - számolták ki a moszkvai Gazdasá­gi Főiskola szakemberei. Ezzel véget ért az a korszak, amikor Oroszországban folyamatosan magasabbak voltak a bérek, mint a többi volt szovjet tagköztársaság­ban. Az ok nem a többiek felzár­kózása, hanem az oroszok lecsú­szása. Az olajár hanyatlását követő rubelgyengülés, majd gazdasági válság, illetve a nyugati szankciók miatt 2014-ben tíz százalékkal, 847 dollárnak megfelelő rubelre esett az oroszok átlagbére 2013-hoz ké­pest. Eközben nekilendült az inflá­ció: 2015-ben 12,9 százalékkal emelkedtek az árak. (MTI, tasr) aktuális középArfolyamok VALUTA Árfolyam ! VALUTA Árfolyam 1 Angol font 0,7651 Lengyel zloty 4,4358 n Cseh korona 27,025 n Magyar forint 316,00 rn Horvát kuna­7,4950 n Román lej 4,5083 D Japán jen 122,56 D Svájci frank 1,1079 n Kanadai dollár 1,4684 a USA-dollár 1,1168 a VETEL­eladAs BANK DOLLAR 1 CSEH KORONA FORINT Sbartwnk 1,15-1,09 27,85-26,22 331,94-303,35 OTP Bank 1,17-1,07 28,23-25,85 331,62-303,67 Postabank 1,16-1,08 27,97-26,08­Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 27,76-26,22 331,20-302,68 Tatra banka 1,16-1,08 27,90-26,17 330,84-304,48 ČSOB 1,15-1,09 27,72-26,34 NNMKf Általános Hitelbank 1,16-1,09 27,84-26,22 330,93-302,42 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet <1Z Új Szóban! Lehet pályázni a társulások bejegyzésére Bátran alkalmazzuk a bálaszilázst Rozs-a jó minőségű tömegtakarmány Eltérő becslések a gabonatermés alakulásáról Május 26-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZŐ

Next

/
Thumbnails
Contents