Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-23 / 119. szám, hétfő
6 KÜLFÖLD 2016. május 23. I www.ujszo.com RÖVIDEN A magyar református egység napja Kolozsvár. A magyar református egység napját ünnepelték tegnap a Kolozsváron tartott ünnepi istentiszteleten. Az esemény egyben a reformáció 500. évfordulója tiszteletére rendezendő, 2017. október 31 -ig tartó rendezvénysorozat megnyitója is volt. A magyar református egység napján arra emlékeznek, hogy a 2009-ben elfogadott egyházi alkotmány szerint a Magyar Református Egyház tagja minden keresztyén, aki ahhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban, és legyen magyar vagy más anyanyelvű. (MTI) Támadásokra buzdítottak Kairó. A nyugati világ elleni támadásokra buzdította híveit az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet az iszlám böjti hónap, az idén június 6-án kezdődő ramadán idején. „A ramadán a megszállás és a szent háború, a dzsihád hónapja. Isten akaratával a világon mindenhol tegyétek ezt a hónapot a hitetlenek számára a szenvedés hónapjává” - hangoztatta Abu Mohammed al-Adnani, az Iszlám Állam szóvivője egy hangüzenetben. A felhívás különösen a terrorszervezet Egyesült Államokban és Európában tevékenykedő harcosainak és szimpatizánsainak szólt. (MTI) Zeman a kivásárlás lehetőségéről Prága. Az emberkereskedelmet mára 19. században betiltották, de az Európai Bizottság ezt eddig nyilvánvalóan nem vette tudomásul - reagált Miloš Zeman cseh államfő arra a kérdésre, mi a véleménye arról az EB-javaslat- ról, miszerint az uniós tagállamok „kivásárolhatnák magukat” a kötelező kvótákból, ha minden be nem fogadott migránsért mintegy 250 ezer eurót fizetnének Brüsszelnek. „Az emberkereskedelmet már a 19. században betiltották, szerkesztő úr. Az EB ezt eddig nyilvánvalóan még nem vette tudomásul” - jelentette ki Zeman abban a beszélgetésben, amelyet a Parlamentní Listy cseh internetes hírportál hozott nyilvánosságra. (MTI) Yildirim lesz az új kormányfő Ankara. Az Európai Uniónak tisztáznia kell álláspontját Törökország uniós tagságával és a migránsválság közös megoldásáról szóló akciótervben betöltött szerepekkel kapcsolatban- mondta Binali Yildirim, akit vasárnap a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2. rendkívüli kongresszusán a párt elnökévé választottak, és így a távozó Ahmet Davutoglu után ő lesz Törökország új miniszterelnöke. Elmondta: a legfontosabb cél felváltani a régi alkotmányt egy újjal, és bevezetni az elnöki rendszert, amely Recep Tayyip Erdogan államfő kezében összpontosítja a hatalmat. (MTI) Osztrák választási krimi Már az első fordulóban eldőlt, hogy a választásnak történelmi jelentőségű eredménye lesz Nagyon szoros volt az osztrák elnökválasztás 2. fordulója; a szavazók az FPÖ jelöltje és a zöldek egykori elnöke közül választhattak. Az eredmény mindenképpen történelmi. (SiTA/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Választási krimihez kezdett tegnap délután hasonlítani az osztrák elnök- választás 2. fordulója: röviddel az urnazárás után Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpártjelöltje vezetett, ám nem egész egy óra után minden megváltozott, az újabb részeredmények szerint a zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen ás Hofer is 50,0 százalékot árt el. Lapzártáig nem lehetett tudni, ki lesz az új államfő. Az április végi első forduló után tegnap tartották Ausztriában az ál- lamföválasztás második fordulóját, amely rendkívül szoros és izgalmas volt; a szavazók két jelöltre adhatták le voksukat. A hivatalos umazárás után ismertették az első részeredményeket: Norbert Hofer a szavazatok 50,9 százalékát, míg a másik jelölt, a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen a szavazatok 49,1 százalékát szerezte meg. Később megfordult az eredmény, 50,1 százaléka volt Van der Bellennek, 49,9 Hofemek. A harmadik exitpool szerint teljes patthelyzet alakult ki. VégMTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A légi közlekedési baleseteket kivizsgáló francia hivatal (BEA) megerősítette szombaton azt az amerikai mádiaártesülást, amely szerint az úgynevezett ACARS adattovábbító rendszer füstöt jelzett az egyiptomi repülőgépről, amely csütörtökön a Földközitengerbe zuhant. Az ACARS rendszer több jelzést is küldött füstről, viszont a BEA szóvivője szerint ezek nem utalnak a füst vagy az esetleges tűz okára. Az okra a fekete dobozok adhatnak magyarázatot, ha megtalálják őket. Ebből a szempontból most ezek megleges eredmények mára várhatók, amikor a levélben leadott szavazatokat is összeszámolták. A második fordulóban többen mentek el szavazni, mint az elsőben, a részvételi arány 72,5 százalék volt. Az már az első fordulóban eldőlt, hogy a választásnak történelmi találása a legfontosabb feladat - tette hozzá a szóvivő. A hivatal szakértőinek van néhány lehetséges forgatókönyve arra, hogy mi történt a lezuhanás előtt. Az egyik úgy szól, hogy valószínűleg a fedélzeti tűz több vészjelzést is előidézett, az esetleges robbanás azonban egyet sem. A légi közlekedéssel foglalkozó Aviation Héráid című honlap közölte az ACARS rendszer által közvetített, három perc leforgása alatt elküldött hét vészjelzést. Az egyik a mosdóból, egy másik a pilótafülke alatt található elektronikai blokkból, egy harmadik pedig a robotpilóta- egységből áradó füstről szól. Miközben ezek tűzre utalnak, a viszonylag rövid adatsor nem árul el semmit arról, hogy a pilóták tettek-e valamit a helyzet ellenőrzés alatt jelentőségű eredménye lesz, hiszen most először nem az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vagy az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból került ki a szövetségi elnök. Az április 24-én tartott fordulóban ugyanis a hat induló közül Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfojetartása érdekében, és arról sem, hogy a gép egy darabban zuhant le vagy már a levegőben szétesett - mondják a honlap szakértői. A francia hatóságok az eddigi ismeretek alapján nem zárnak ki semmilyen lehetőséget a katasztrófa okát illetően. „E pillanatban minden fel- tételezést megvizsgálunk, de egyiket sem helyezzük előtérbe” - jelentette ki Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter szombaton a sajtónak nyilatkozva, miután Párizsban találkozott az áldozatok hozzátartozóival. Az ACARS (Aircraft Communications Addressing and Reporting System) a repülés alatt folyamatosan küld adatokat a földi légi irányításnak a gép rendszereinek működéséről, esetleges meghibásodásáról. löltje nyert, második pedig a zöldek által támogatott induló, Alexander Van der Belien lett. A politikai elemzők szoros eredményre számítottak. A Gallup intézet egy héttel a választás előtt tett közzé közvélemény-kutatást, amely szerint Norbert Hofer a szavazatok 49-57, Van der Bellen a voksok 43-51 százalékát szerezhette meg. Több médium és közvélemény-kutató intézet azonban úgy döntött, hogy nem közöl kutatási adatokat a második forduló előtt. A szakértők a közvélemény-kutatók óvatosságát azzal indokolták, hogy az első forduló eredményeit, Norbert Hofer jelentős előnyét egyik intézet sem tudta előrejelezni. Az osztrák államfő az egyetlen olyan állami méltóság, akit demokratikusan és közvetlenül választanak. Az elnöknek leginkább reprezentatív szerepe van, gyakorlatilag nem avatkozik bele a belpolitikai történésekbe. A jelenlegi államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta tölti be tisztét. Legutóbb, 2010-ben mintegy 80 százalékos támogatottságot ért el. Fischer mostani hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, az új államfőt ekkor iktatják be hivatalába. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól és csak egyszer újítható meg. (MTI, ORF) A fegyverlobbi Trumpot támogatja Washington. Az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb szervezete állt be a Republikánus Párt várható elnökjelöltje, Donald Trump támogatóinak sorába. A kb. 4 millió tagot számláló Nemzeti Lőfegyverszövetség a Kentucky államban lévő Louis- ville-ben tartotta országos konferenciáját, amelyen megjelent és nagy tapssal fogadott beszédet mondott Trump is. Azt ígérte a lőfegyvert tartó - és erre büszke - amerikaiaknak, hogy „nem hagylak cserben, soha, de soha nem hagylak cserben benneteket”. Megígérte, hogy nemcsak tiszteletben tartja, hanem minden erejével védelmezi is majd az amerikaiak alkotmányban rögzítettjogát a fegyvertartáshoz, és ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor felszámolja az Obama- kormányzat kialakította fegyvermentes zónákat (melyeket általában az oktatási intézmények környékén hoztak létre). (MTI) Csak a fekete dobozok adhatnak magyarázatot Valószínűleg végeztek az afgán tálibok vezetőjével Washington/Kabul. Amerikai drónok nagy valószínűséggel végeztek szombaton az afgán tálibok vezetőjével, Manszúr mollával Afganisztán és Pakisztán határvidékén - közölték amerikai tisztségviselők. A tálib vezető haláláról és annak körülményeiről azonban később egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot. Peter Cook, a Pentagon szóvivője közölte, támadást hajtottak végre Manszúr molia ellen, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dróncsapás eredményét még elemzik, a további részletekről később adnak tájékoztatást. A szóvivő nem erősítette meg, hogy a tálib vezető meghalt volna. Cook hangsúlyozta, hogy Manszúr nagyon nagy fenyegetést jelentett az afgán és az amerikai erőkre, valamint a helyi polgári lakosságra, személye pedig egyúttal gátolta az afgán földön régóta húzódó fegyveres konfliktus politikai megoldását. „Manszúr akadályozta az Afganisztán kormánya és a tálibok közti megbékélést, mert megtiltotta a tálib vezetőknek, hogy részt vegyenek az afgán kormánnyal folytatott béketárgyalásokon” - mondta a szóvivő. Névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselők közölték, hogy a támadásra Barack Obama amerikai elnök adott engedélyt. Mint elmondták, a támadásra Pakisztán délnyugati tartományában, Beludzsisztánban, Ahmad Val városa mellett került sor. A drónok egy járművet vettek célba, amelyben Manszúr és egy másik fegyveres ült. A Pentagon egy tisztségviselője szerint az akcióról tájékoztatást kapott mind Pakisztán, mind Afganisztán. Az afgán elnök szóvivője közölte: a „sikeresnek tűnő” légicsapást az afgán kormány beleegyezésével hajtották végre. A pakisztáni urdu Számaa televízió jelentése szerint nem Manszúr molia halt meg a támadásban, hanem egy taxisofőr és az utasa. Egy tálib parancsnok is cáfolta a szélsőséges iszlamista mozgalom vezetőjének halálhírét. Az afgán titkosszolgálat viszont tegnap délután megerősítette, hogy a talibánok vezetője meghalt a dróntámadásban. (MTI, TASR)
