Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-21 / 118. szám, szombat
m SZALON ■ 2016. MÁJUS 21, www.ujszo.com A 2015. őszi lengyel- országi kormányváltásra felfigyelt egész Európa: a nyolc évig kormányzó Polgári Platformot (PO) a Kaczynski-féle Jog és Igazságosság (PiS) váltotta. A váltás óta sokan a demokráciát féltik Lengyelországban, az Európai Unió és az Európa Tanács szervei vizsgálatokat indítottak a lengyel kormánnyal szemben, kormányellenes és kormánypárti tömeges utcai demonstrációk zajlanak. Milyen társadalmi folyamatok kísérik a hatalomváltást? Egy lengyel diplomatát és egy magyar polonistát kérdeztünk a mai lengyelországi közállapotokról. Kormányellenes tüntetők Varsóban (SITA/AP) Lengyelország, j óbbra át! L engyelország még mindig a térség egyetlen középhatalmának számít, a nyugati közvéleménynek az országra irányuló kiemelt figyelme ezért nem meglepő. A Nyugatról érkező kritika ugyanakkor mintha szerves folytatása lenne az orbáni Magyarország elleni kritikának, és a PiS hatalomátvételében fokán az orbáni jellegű kormányzás térségbeli térnyerését látják. A térség országaiban természetesen számos hasonlóságot fedezhetünk fel a politikai folyamatok alakulásában, legalább ugyanannyi eltérést is találunk azonban, így durva leegyszerűsítés volna kijelenteni, hogy a PiS Lengyelországban a Fideszt másolja. Ugyanakkor az előzményekben találunk némi egyezést: ahogy 2010-ben a hírhedt „elmúltnyolcév” politikai - jelentős részben korrupciós - botrányai segítették hatalomra a Fideszt, úgy a PiS választási sikere is nagyban a nyolc évig kormányzó Polgári Platform (PO) baklövéseinek volt betudható. A PO ugyan fel tudott mutatni sikereket a lengyel gazdasági eredményekben, ám a nyolcéves kormányzás végére a párt nimbusza annyira erodálódott, hogy további kormányzásra való alkalmatlanságát a pártot korábban támogató liberális értelmiség egy része is belátta. A Polgári Platform bukása Bogdán Góralczyk lengyel politológus, diplomata, publicista a PO bukását három okra vezeti vissza. ,A PO sikeres volt, nyolc évig kormányzott, de nem volt semmilyen Nagy Tervük - nyilatkozta az Üj Szónak Góralczyk. - Inkább ügyes evezés volt ez, mint stratégia, főleg a pártelnök Donald Tusk részéről. Amikor Tusk távozott Brüsszelbe, kiderült, meztelen a király.” Donald Tusk, aki ma az Európai Tanács elnöke, a PO meghatározó arcának számított - hogy ma Tusk ott van, ahol, az a PO Európa-politikájának is köszönhető. Szalai Attila politológus, polonista szerint épp az uniós politika jelentette az egyik fő ellentétet a PO és a PiS között. „A PO az egységesülő Európa érdekében hajlamosnak mutatkozott fokozatosan lemondani az ország szuverenitásának mind több eleméről, míg a PiS a »nemzetek Európája« elv mentén politizált és gondolkodott” - magyarázza Szalai. A második ok, amiért a PO nem maradhatott tovább hatalmon, Góralczyk szerint a neoliberális gazdaságpolitikában keresendő. „Ez a gazdasági program már 2008-ban megbukott, a neoliberális rendszer visszaszorult az egész (nyugati) világban. így már 2010 után sok elemző előre látta a belpolitikában Tusk és a PO alkonyát”- véli Góralczyk. Ugyanakkor az, hogy a PO nyolc évig kormányon maradhatott, jelentős részben a gazdaságpolitikájának volt köszönhető. „Tagadhatatlan, hogy a hazai kis- és középvállalkozások számára biztosított viszonylag kedvező működési feltételek mellett a lengyel gazdaság jó teljesítményében része volt a PO által képviselt nyitottságnak a globalizációs folyamatok felé” - ismeri el Szalai Attila is. Góralczyk szerint a PO bukásának harmadik oka, hogy egyre több lengyel fiatal került kilátástalan helyzetbe, munkanélküliek lettek, elvesztették a talajt a lábuk alól, és a jobboldallal kezdtek szimpatizálni. Ezt a folyamatot pedig tovább erősítették a PO korrupciós botrányai, illetve a menekültkérdés, amely szintén szerepet kapott a választási kampányban. ,A Polgári Platform számos átlagos lengyel szemében szinte botránypárttá vált, a kormányerők egyre intenzívebb retusálási igyekezete nem sokat segített, a párt programjának átalakítása is jelentősen megkésett, és választási ígéretei kevésbé karakteresek voltak az ellenfelekéivel összevetve - magyarázza Szalai Attila. - Egyenesen fatális hatással volt a PO népszerűségére az, hogy a parlamenti választások előtt fél évvel elveszítette az elnökválasztást. A társadalom belefáradt a PO magyarázkodásaiba, változásokra vágyik, új hangokat akar hallani. Ezt jelzi, hogy olyan egzotikus formáció iránt is kifejezte érdeklődését, mint a rockzenész Kukiz anarchista, de ugyanakkor patrióta jegyeket is hordozó, nehezen kategorizálható eszméket kínáló pártja.” Szélsőséges-e a PiS? A PiS-t sokan egyszerűen „szélsőséges” pártnak tartják, olykor a szélsőjobboldali jelzővel is illették. Megalapozott-e ez a vélekedés, és ha igen, miben rejlik a PiS szélsőségessége? A PiS különféle jobboldali mozgalmak, csoportosulások egyesülésével jött létre 2001-ben, Lech és Jaroslaw Kaczynski ikerpárjának jóvoltából, a kezdetektől nemzeti-konzervatív értékrendet képviselt, nagy hangsúlyt fektetve az antikommunizmusra. 2005-2007 között kormányzó párt volt, ám 2007-ben előrehozott választásokon elvesztette a hatalmat, amelyet ezután két cikluson keresztül a PO- nak sikerült megtartania. 2005-től 2010-ig a PiS adta a köztársasági elnököt Lech Kaczynski személyében, aki 2010-ben a szmolenszki légi katasztrófában vesztette életét. Később ismét a PiS támogatásával választottak államfőt Andrzej Duda személyében. A PiS családbarát programra építette választási kampányát, komoly családtámogatási csomagot helyezett kilátásba, a társasági adó csökkentését, a bankok és a nagy kereskedelmi hálózatok megadóztatását ígérte. „Az ellenzéki elemzők most azt állítják, a PiS »megvásárolta« a társadalmat” - mondja erről Bogdán Góralczyk, aki szerint ha nem valósulnak meg az ígéretek, a PiS helyzete egyre nehezebbé válik. Ezek az ígéretek mindenesetre nem „szélsőjobboldaliak”; Góralczyk szerint komolyabb a helyzet a külpolitikát illetően: a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski erőteljesen nemzeti beállítottságú, idegen nyelveken nem beszél, nem világlátott ember. „Nem érti, mi zajlik külföldön, és ez nem is nagyon érdekli” - állítja Góralczyk. Szalai Attila szerint a PiS esedeg annyira szélsőséges, mint a Fidesz: „éppen annyira, mint amennyire ezt a Fideszről mondják ugyanazok a »sokan«, azaz a globalizmus feltéden hívei, a nyugati baloldal politikai és médiaelitje, akiknek a szemében minden, ami nem a multinacionalista pénzügyi körök érdekeit szolgálja, jókora szálkának számít” - véli a magyar polonista, aki szerint a PiS „olyan politikai formáció, amely számára az ország szuverenitása az egyik legfontosabb érték”, s csak akkor szélsőséges, ha ez szélsőségnek minősül. A PiS gazdasági programja mindkét elemző szerint egyértelműen baloldali, ezért is furcsa jobboldaliként emlegetni ezt a pártot; egyesek „keresztény-szociálisnak” könyvelik el a tömörülést, így oldva fel az ellentétet, mutat rá Szalai. Bírálat Velencéből .Aláássák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot az alkotmánybíróság hatékonyságát korlátozó lengyel jogszabályváltozások” - jelentette ki idén márciusban az Európa Tanács nagy tekintélyű alkotmányjogi testületé, a Velencei Bizottság, amelynek részéről szokadan az ennyire éles bírálat. Az új lengyel kormány tavaly év végén változtatta meg az alkotmánybírósági törvényt, aminek értelmében újabban nagy súlyú ügyekben a testület az eddiginél több bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat csak érvényes határozatokat; ugyanakkor előfordult, hogy a kormány nem
