Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-21 / 118. szám, szombat

www.ujszo.com SZALON ■ 2016. MÁJUS 21. 21] tartotta tiszteletben az alkotmány- bíróság döntését. „Az alkotmány- bíróság meg van bénítva, azaz mű­ködik, de a kormányzó többség a parlamentben nem fogadja el az ítéleteit” - magyarázza Bogdán Góralczyk, aki szerint a kormány­párt és az ellenzék közötti párbe­széd jelentené a megoldást, de erre senki nem számít, mert a PiS „azt hiszi, ő az igazi ravasz róka”, míg az ellenzék az utcán politizál. „Az egész folyamat valójában nem az alkotmánybíróságról szól, ez csak egy ürügy, hanem a valódi jog­államról, amely nagy veszélyben van most Lengyelországban” - véli Góralczyk. Más nézeten van Szalai Attila. ,A lengyel alkotmánybíróság reformja nem egyéb, mint a testületbe dele­gált bírók politikai hátterének ki­egyensúlyozása - állítja a polonista. - Ez épp a »fékek és ellensúlyok« annyit emlegetett megvalósítását jelenti. Ezért a varsói kormányzat inkább elismerést, mintsem bírála­tot érdemelne.” Szalai szerint a PiS lépései az előző kormány túlkapá­sait voltak hivatottak rendezni. „Az előző parlament még az októberi választások előtt két hónappal - az akkor kormányzó jobbközép libe­rális PO és a PSL többségével - al­kotmánymódosítást fogadott el. Ez ellen azonban senki sem tiltakozott az EU fővárosában. Ennek alapján választott a még kormányzó erők többsége által uralt régi parlament öt új alkotmánybírót, noha kettő­nek még le sem járt a mandátuma. Az új köztársasági elnök az alkot­mányellenességre hivatkozva nem írta alá a kinevezésüket, amire vi­szont a választásokat elvesztő erők a demokrácia megsértését han­goztatták, és utcai tüntetésekkel válaszoltak” - magyarázza Szalai. Az ügy mindenesetre nyitott, a Ve­lencei Bizottság vizsgálódását pedig alighanem újabb ellenőrzések fog­ják követni. Szabad sajtó A másik sokat ragozott téma a saj­tószabadság. A párizsi székhelyű, a sajtószabadságot figyelő világszer­vezet, a Riporterek Határok Nél­kül idei listáján Lengyelország 29 helyet esve vissza a 47. lett (Szlo­vákia a 12., Magyarország a 67.). A sajtó ma is szabad Lengyelor­szágban, állítja Bogdán Góralczyk: „Nem a sajtó szabadságáról van szó, mert a sajtó Lengyelországban továbbra is szabad, hanem az új médiatörvényről, amely a »nem­zeti médiáról« rendelkezik - ilyen »nemzed médium« lett a közszol­gálati rádió és televízió, amely most teljesen a kormány kezében van. Az aggasztó azonban inkább az, hogy a televízió Jacek Kurski kezébe került, aki korábban po­litikusként szerepelt, cinikus és sokszor szélsőséges emberként is­mertük meg. Egyre több nagyvá­rosi polgár állítja, hogy nem nézi a nemzeti televíziót, de vidéken csak ez van, mert a két magáncsatornát - amelyek »polgári« vagy »liberá­lis« jellegűek azaz a Polsatot és a TVN-t csak kábelen keresztül lehet nézni.” Szalai Attila szerint korábban a PO kezében volt a közszolgálati média, amit semmilyen kritika nem ért, „ám abban a pillanatban, amikor a PiS-kormányzat kiegyen­súlyozottabb közszolgálati média­tevékenységet célozva meghozta bán. Más kérdés, hogy lesz-e elég ereje a szándékait keresztülvinni, s kitartani a láthatóan erős hazai és nemzetközi ellenszélben” - véli a magyar polonista. Kettészakadt társadalom? Az, hogy a magyar társadalom ket­tészakadt a kétezres évek politikai eseményei nyomán, régen közhely. Lengyelországban szintén komoly szintre jutott a „szekértáborosdi”: már „két nemzetről” beszélnek, mondja Góralczyk. „Ez a legveszé­lyesebb folyamat a lengyel társa­dalomban a legutóbbi választások után - mutat rá az elemző. - Ketté­szakadt az ország, és nincs remény az igazi párbeszédre. Az ellenzék továbbra is erős, de nem egyesült. Két liberális párt áll a második helyen, egyszer a PO, máskor a Niezalezna nevű párt, csak azt nem lehet tudni, mi a program­beli különbség közöttük, a PiS pedig egyre keményebb, és nem figyel a többiekre. Már-már »szek­táról« beszélhetünk. Ha ez így foly­tatódik, csak romok maradnak.” Szalai Attila szerint a PiS hely­zete sem könnyű. ,A PiS céljait, Szalai Attila Újságíró-politológus, diplomata, 1993-1995 kö­zött a magyar külügyminisztérium sajtótitkára a Varsói Magyar Nagykövetségen, 1998-2001 között a külügyminisztérium tanácsosa ugyan­ott. 2001-2005 között a Varsói Magyar Kultu­rális Intézet igazgatója. 2005-től 2009-ig a külügyminisztérium, 2009-től 2013-ig a Varsói Magyar Nagykövet­ség tanácsosa, jelenleg a budapesti Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum munkatársa. vonatkozó intézkedéseit, azonnal riadót fújtak”. Pedig az egész mé­diafelületnek csak 16 százalékát te­szik ki a közszolgálati médiumok, teszi hozzá Szalai. „Nyilvánvaló, hogy a PiS darázsfészekbe nyúlt, de az is nyilvánvaló, hogy meg kellett tennie, ha tartósan - értsd: legalább egy kitöltött ciklusra — szeretne berendezkedni a hatalom­tevékenységét, működését számos támogatója is úgy ítéli meg, hogy az nem túl sok optimizmusra ad reményt - mondja a politológus. - Főként a gazdasági problémák­ra adandó válaszainak helyességé­ben, hatékonyságában kételked­nek. Különös figyelmet kívánnak irányítani Németországra, amely­nek rengeteg gazdasági érdeke fűződik Lengyelországhoz. Ne feledjük, arról az országról és gazdaságáról van szó, amely az EU vezető ereje. A PiS-nek tehát nem akármilyen kihívással kell szembenéznie.” Szalai nem szá­mít gyors gazdasági javulásra a PiS programja alapján. „Az osztogató Beata Szydlo kormányfő is kije­lentette, személyesen támogatná a művi terhességmegszakítások tilalmát. ,Az egyház Lengyelor­szágban is politikai tényező, a hí­res-hírhedt Rydzyk atya komoly pénzügyi és mediális befolyással bír, nyíltan támogatta és támogat­Bogdan Góralczyk Politológus, diplomata, publicista, sinológus, a Varsói Egyetem professzora, koráb­ban Lengyelország thaiföldi, Fülöp-szigeteki és mianmari nagykövete, 2001-2003 között a lengyel külügyminiszter irodavezetője, 1991-1998 között Magyarországon állomásozott diplomataként, számos lengyel, angol és magyar nyelvű cikk és kötet szerzője. hozzáállás ugyan népszerűséget hoz, de hosszabb távon csak el­mélyítheti a válságjelenségeket. Lengyelországban a nagy bevá­sárlóközpontok és pénzintézetek megadóztatása nagyságrendileg nem tűnik egyébnek, mint szo­rítókötésnek a megsérült verőér­re” - vélekedik Szalai. A magyar polonista azonban nem látja vég­zetesen megosztottnak a társadal­mat. ,A lengyel társadalom közel sem annyira megosztott, mint azt a jelenlegi kormányzattal szemben pozícionált erők sulykolják bel- és külföldön - véli. - Egy sokszínű, véleményét kifejezésre juttatni nem habozó, politikailag számos tekintetben érettebb társadalom­ról van szó, mint némely, magát régiónk országai fölé helyező, jóval kevesebb történelmi tapasztalattal rendelkező nyugati országban.” Az abortuszkérdés Ha valamiben teljes a társadalmi megosztottság (persze nem csak Lengyelországban), az az abortusz ügye. A PiS nemrégiben megle­begtette, hogy bevezetnék a tel­jes abortusztilalmat, a katolikus egyház lobbijának engedve. Maga ja Kaczynski rendszerét” - magya­rázza Bogdán Góralczyk. Tadeusz Rydzyk különös alakja a lengyel közéletnek: a redemptorista rend tagjaként médiabirodalomra — és komoly, ám a vallási fedezet miatt ellenőrizhetetlen vagyonra - tett szert, amelyet radikális nézetei­nek terjesztésére használ, rasszista kijelentései világszerte botrányo­kat kavartak, a Vatikán is kérte már, hagyjon fel a politizálással - mindhiába. Az abortusztilalom ügye egyelőre fennakadt a társadalmi ellenállá­son, hasonlóan, mint ahogy azt a netadónál vagy a vasárnapi bolt- zárnál láthattuk Magyarországon. Szalai Attila szerint azonban még ennél is súlyosabb baklövésről van szó. „Ezzel kapcsolatban a magán- véleményem az, hogy óriási poli­tikai melléfogás. Sokkal nagyobb, mint a vasárnapi boltbezárások ügye volt Magyarországon” - véle­kedik az elemző, hozzátéve, a len­gyel demográfiai mutatók romlása miatt azért ezt a kérdést „nem szabad egy-két bekezdéssel, felüle­tesen elintézni”. Tény mindeneset­re, hogy a kormány egyelőre visz- szakozott, bár a kérdés alapvetően továbbra is nyitott. Az illiberalizmus útján? Az orbáni politika alakulására a hí­res-hírhedt 2014-es tusnádfurdői beszéd óta már van szavunk: illiberális fordulat. A demokrácia ugyanis „nem feltétlenül liberá­lis”, mondta Orbán Viktor, és Oroszországra, Kínára, Indiára, Törökországra és Szingapúrra hi­vatkozott, mint a mai világpolitika .„sztárjaira”. Lengyelországot még ma sem sorolhatná az illiberális „sztárok” közé senki, hiszen a kor­mányzást átvevő PiS egyelőre nem tudott komolyabb eredményeket felvonultami - azon kívül, hogy lépéseket tett saját hatalmának megszilárdítására. De vajon mi­lyen lenne/lesz a lengyel illiberális demokrácia? Ami biztos: a PiS erős nemzetállamot épít, ahol - a kon­cepció szerint - nemzet és állam egymást erősíti. ,A liberalizmus a sokszínűséget hirdeti, hát fogadja el azt a demokratikus rendszerek vonatkozásában is - vélekedik erről a kérdésről Szalai Attila. - Ennek jegyében jobb, ha a világ tudomá­sul veszi: Lengyelországban teljesen demokratikus és szabad választások révén került hatalomra a jelenleg kormányzó párt. És senki másnak nincs felhatalmazása leváltani vagy megtartani a pozíciójában, csak a lengyel társadalomnak, amelynek tagjai teljes joggal tekintik magu­kat ugyanolyan európainak, mint kontinensünk más országainak la­kói. Hagyjuk rájuk a döntést.” Bogdán Góralczyk szerint „nem­zeti felemelkedés” helyett (amiről a lengyel közszolgálati televízió beszél) komoly válság van kibon­takozóban Lengyelországban. Len­gyelország „háttérország” az euró­pai illiberális folyamatokban, véli a lengyel politológus. Jaroslaw Kaczynski egyelőre nem vázolta fel a maga „illiberális vízi­óját”, ám szilárdan kézben tartja a hatalmat az országban. Mindkét oldal vívhatja a maga szabadság- harcát: a PiS Brüsszellel, a lengyel ellenzék a kormánnyal szemben. Elvégre a lengyeleknek legalább annyi tapasztalatuk van szabad­ságharcolásban, mint a magya­roknak. Szalay Zoltán Júniusi téma: Tükör/kép A fotóversenyt támogatta MP160122 küldhetik a fotókat a hobbi@ujszo.com e-mail címre. Egy résztvevő havonta egy képpel indulhat, fotót megjelentetjük a következő havi Hobbi mellékletben, az weboldalunkon pedig az összes beküldött fotóra szavazhatnak és , akinek a felvételére legtöbben szavaznak. A nyertes fotók beküldői értékes ajándékcsomagokat nyernek. A júniusi témára KNIHY-MOLNÁR-KÖNYV v • Január: Hó/nap • Február: Al/arc • Március: Ujjá/sziiletés • Április: Bolond természet • Május: Szerelem/szerelem • Június: Tükör/kép * E • Július: Víz/part • Augusztus: A föld ajándéka • Szeptember: Otthon, édes otthon |— • Október: Előtte/utána • November: Szellemváros • December: Családunk A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Telefon: 02/59233 427. E-mail: szalon@ujszo.com. levélcím: Szalon, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.

Next

/
Thumbnails
Contents