Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-18 / 115. szám, szerda
www.ujszo.com TEMPLOMOK 2016. MÁJUS 18. 171 A hidaskürti római katolikus templom Hidaskürt község legjelentősebb emlékműve a késő barokk stílusú Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom. Ez a község második temploma. Az elsőt 1306-ban említik először, mint a hegyi plébánia leányegyházát. Feltehetően késő gótikus stílusban épült. A török háborúk és a vallási zavargások idején enyészetnek indult, ezért a 18. században lebontották. elyére 1758-59-ben Esterházy Károly gróf, egri érsek késő barokk stílusú templomot építtetett az Esterházyak szolgálatában álló Fellner Jakab tervei alapján. Ez Hidaskürt mostani temploma. Az 1763-as földrengés megrongálta a tornyot és a porosz süvegboltozatot. A püspök utasítására a templomban keletkezett károkat helyrehozták. Ezután már csak a szükséges karbantartási munkákat végezték el, majd hozzáépítették a sekrestyét, megtartva eredeti késő barokk stílusát. A hidaskürti templom értékes műemlék, monumentális egyhajós építmény szentéllyel, hozzáépített sekrestyével és toronnyal. Homlokzatát félköríves ablakok tagolják az oromhomlokzatba beépített fálsávkeretekkel. A főhomlokzatot magas fálpillérek tagolják, a két falfülkében ma sajnos nincsenek szobrok. A toronyban barokk stílusú lantablak van. Az épület egyik bejárata a főhomlokzatból nyílik, az oldalbejáratnak árkádos előcsarnoka van. A templom belseje poroszsüveg boltozattal van befedve. Az 1959-60-ból származó festmények Massányi Ödön neves festő munkái. A szentélyben a következő falfestmények vannak: a 1. Jézus keresztáldozata az Atyával és a Szemlélekkel, 2. az ajtófélfák megkenése a húsvéti bárány vérével (a szent Kereszt egyik előképe az Ószövetségből), 3. Mózes a rézkígyóval, (a szent Kereszt másik előképe az Ószövetségből), 4. az oldalfalon az Üdvösségünk története című falfestmény látható. A kórus a hajó nyugati oldalán helyezkedik el, támaszték nélküli mellvéddel. A főoltár a 19. század végéről származik. Oltárképe a templom titulusát ábrázolja, mely a Szent Kereszt Felmagasztalása, oldalán Szent István király és Magyar- országi Szent Erzsébet szobrával. A mellékoltáron kicsúcsosodó barokk oszlopsor áll, valószínűleg ez volt valamikor a főoltár. Központi szobra, a Mária Szeplőtelen Szíve későb* .* . bi időből származik, oldalán Szent József és Keresztelő Szent János szobrával. A klasszicista stílusban épült szószék a 19. század elejéről származik A hajlított párkányon a Magvető levéldíszítésű domborműve látható, a baldachinból Szent Pál apostal szobra emelkedik ki. A 20. század eleje stílusainak jegyeit magán viselő keresztelőmedence fedélen Jézus Krisztus megkereszte- lése plasztika látható. A hajóban található az I. világháború hősi halottainak emlékműve, Riegele Alajos neves pozsonyi szobrász munkája. A berámázott nagy márványtáblába az 52 áldozat neve van bevésve, Benkő István özvegye készíttette. A tábla alatt van a Pieta (a fájdalmas anya szobra), szintén Riegele Alajos műve. A 14 állomásból álló fából faragott keresztút a gyökösi Ján Chovan fafaragó munkája, 1993-ban készült. A hajóban látható Lisieuxi Szent Teréz és Pá- duai Szent Antal szobra, valamint Jézus Szíve és a Szeplőtelen Szűz Mária körmeneti szobrai. A karzaton a múlt század közepéről származó klasszicista orgona található, mely a 20. században többször volt javítva. Szekrénye fából készült, vájött félpillérrel, antik fejjel és egy háromszögletű csúccsal. A toronyban három bronzharang lakik A templom leltárában lévő tárgyak közül legfigyelemreméltóbb az 1792-ből származó szentségtartó, . melyet Buday Mihály és felesé- |ge, Kása Judit készíttetett, majd a templomnak adományozott. To- • vábbi érdekesség az 1896-ban készült neogótikus kehely. A templomot a 2000-es évek első felében teljesen felújították Felújították a tornyot, a tetőt, kiszárították a falakat, restaurálták a falfestményeket, kívülről-belülről új festést kapott. Megújulva várja a kedves híveket az Istennel való találkozásra. MP160318 „A palócokra a vallásosság, jószívűség, vendégszeretet a jellemző. Palócföld nagyon sok papot adott az egyháznak. Szinte minden tanuló hitoktatásra jár, a tanévet mindig A szentélybe mintegy 40 négyzetméteres freskó kerül, amely Szent István megkoronázását ábrázolja szentmisével nyitjuk meg. Nagy örömömre szolgál, amikor azt látom, hogy az első áldozásra, bérmálásra készülők már tudnak imádkozni, mert a szülők megtanították őket” - vázolta az ipolynyéki és a kőkészi vallási életet Párák József helyi esperesplébános, püspöki helynök. Az ipolynyéki Szent István- templom belsejét épp átalakítják, a munkálatokat a híveken kívül az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Állam- titkársága támogatja. A templom 1846-ban épült fel, de 1887-ben meglazult a talaj, emiatt a szentély kivételével le kellett bontani és újjáépíteni. Az utóbbi néhány évben megújult a kupola, a padlózat, a világítás, valamint az orgona és a kórus is. A templom előtti új parkoló és rendezett környezet azt sugallja, mindig szívesen látják a távolabbról érkező vendégeket is. 316-ban született Tours-i Szent Márton, születésének 1700 éves jubileumáról az egész világon megemlékeznek. Szent Márton tiszteletére sok templom épült, például az ipolynyéki plébániához tartozó kőkeszi templom is. Szinte mindenki számára ismerős a jelenet, amikor Szent Márton a hidegben didergő koldussal megosztja köntösét. Ezt a jelenetet ábrázolja a kőkeszi templom oltárképe is. A rendezett kert a templom körül arról árulkodik, hogy az itteni hívek valóban nagy tiszteletben tartják az Isten házát. Az alig 350 fős település impozáns temploma 1862-ben épült. A falubeliek nagy része magyar és katolikus, és mint az Ipoly menti települések többsége, hűen őrzi az ősök hagyományát. Párák József atya szerint az ipolynyéki plébániához tartozó hívek szívesen vesznek részt a templomban megszervezett rendezvényeken. Karizmatikus mozgalmat alapítottak, és minden hónap első péntekén egész éjszaka szentségimádást tartanak a templomban. Az egyház által meghirdetett szent év alkalmából találkozókat szerveznek az esperesség papjainak, és a meghívott papoknak, akik segítenek abban, hogy hivatásukat nagyobb elhatározással, nagyobb alázattal és teljesebb szeretettel tudják megélni. Néhány éve a plébánián rendszeresen összejönnek a hívek, hogy a modern technológia vívmányait kihasználva foglalkozzanak a pasztorációs kérdésekkel. Az itteni hívek lelki szolgálata sokkal inkább fókuszál azokra a kérdésekre, amelyekkel a mindennapi életben kell megküzdenie a vallásos embernek. Nem véletlen tehát, hogy a helyi plébános a két falu közösségi életének fontos alakja. Palócföld szívében Ipolynyék a Palócföld központjának tekinthető, a Nagykürtösi járás legnagyobb faluja. * Itt teljesít szolgálatot a Besztercebányai Egyházmegye magyar vikáriusa, Párák József. MP160313
