Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-17 / 114. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. május 17. KOZELET I 3 Nem minden iskola menekülne meg IBOS EMESE Pozsony. A közoktatási törvény módosítási javaslata jelenlegi formájában csak az alsó tagozatos iskolák esetében törölné el a minimális osztálylétszámot. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) adatai alapján több mint 60 teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű alapiskola küzd létszámgondokkal. A smeres többségű parlament 2013-ben hagyta jóvá a minimális osztálylétszámra vonatkozó szabályozást, tavaly nyár elején a Híd egyéves halasztást eszközölt ki az alsó tagozatos iskolák részére. Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke szerint, ha a módosítás valóban nem vonatkozik A kisiskolák kálváriája ► 2013: elfogadják a minimális osztálylétszámra vonatkozó törvényt ► 2015: a törvény hatályosságát egy évvel elhalasztották ► 2016: az új kormány- koalíció megígérte, hogy megmenti a kisiskolákat KIS LÉTSZÁMÚ ISKOLÁK a felső tagozatos iskolákra, akkor az a magyar iskolákat nagyon érzékenyen fogja érinteni. „A teljes szervezettségű iskolák már szeptemberben is csak 15 diákkal nyithattak volna ötödik osztályt. A rendeletet gyakorlatilag senki nem tartotta be, de nem is ellenőrizte senki sem” - magyarázza Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke, aki szerint módosítás híján gyakorlatilag elsorvadnak a teljes szervezettségű magyar iskolák. Hozzátette, a magyar állam átmenetileg hajlandó kisegíteni a magyar iskolákat, és kész anyagi támogatást nyújtani, de a problémát másképpen kellene orvosolni. Az SZMPSZ álláspontja szerint egyébként a magyar iskolák helyzetére nem hoz megoldást az sem, ha pusztán törlik a létszámra vonatkozó szabályozást. „A normatív finanszírozás helyett valamilyen más finanszírozási rendszert kellene kitalálni. Mindenki számára evidens az is, hogy 2-3 gyermekkel lehetetlen fenntartani egy iskolát” - állítja Jókai Tibor. A Híd és a minisztérium is a tárca kisebbségi főosztályától válj a a megoldást. Állítják, ha lesz olyan nemzetiségi iskola, mely a minimális létszám miatt nem nyithatna ötödik osztályt, arról a tárca kész egyeztetni. Viszont a kibővített főosztály csak a nyári szünidő előtt alakul meg. Nagy András, a Híd szóvivője szerint csak komplex elemzés után tudják elmondani, hogy milyen koncepció alapján oldódhat meg a kis létszámú nemzetiségi iskolák sorsa. A minisztérium erről a kérdésről csütörtökön tárgyal az SZMPSZ-szel. „A kisiskolák finanszírozásával kapcsolatos kérdésekről Peter Krajňák államtitkár még egyeztetni fog a pénzügyminisztériummal” - áll a Híd állásfoglalásában. ■ a 2013-as törvény minimális osztálylétszámokat ír elő minden évfolyamban ■ az új törvénymódosítás ezeket eltörölné a kisiskolák (1-4.) esetében ■ a teljes szervezettségű magyar alapiskolák (1-9.) harmadát továbbra is bezárás fenyegetné ■ a térképen azokat az iskolákat jelöltük, amelyek 1. vagy 5. évfolyamában most nincs meg a minimális osztálylétszám Ellenzéki javaslatok is átmehetnek (Jozef Jakubčo felvétele) Szupertisztújítási nap június 11-én SZALAY ZOLTÁN Nem terjesztett be egyetlen kormányjavaslatot sem a ma kezdődő parlamenti ülésre a koalíció, nem kizárt azonban egyes ellenzéki javaslatok támogatása a kormány részéről. Pozsony. Hatvanhét pontja lesz a parlament ma kezdődő negyedik ülésének, ebből ötvenhat ellenzéki képviselők által benyújtott törvényjavaslat. A legszorgalmasabbak a Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselői voltak, akik negyven törvényjavaslat beterjesztésével igyekeznek javítani a vállalkozói környezeten. Andrej Danko házelnök (SNS) úgy reagált az ellenzéki törvényjavaslatok nagy számára, hogy az SaS „meg akarta fojtani” a parlamenti iktatót, ám szerinte nem veszik komolyan a munkájukat, mert nem folytattak előzetes tárgyalásokat a javaslataikról. Több javaslat vonatkozik a munkatörvénykönyv és a szociális biztosításról szóló törvény módosítására, de vannak igazságügyi, büntetőjogi, egészségügyi és más jellegűjavaslatok is. Tegnap a koalíciós pártok vezetői a parlamenti ülés programjáról tárgyaltak. Bugár Béla, a Híd elnöke a koalíciós tanács ülése előtt lapunknak elmondta, javasolni fogják olyan javaslatok megszavazását is, amelyek ellenzéki képviselők műhelyéből származnak, és nem érintik a kormányprogramot. „Olyan javaslatokat nem vagyunk hajlandóak támogatni, amelyek a Ma visszatérnek kormányprogramban lefektetett terveket érintik. A kormányprogramot mi átfogó módon fogjuk rendezni” - közölte Bugár. A kormányt megelőzve próbálja például az ellenzék módosítani az autópálya-matricák érvényességének szabályozását vagy az adóli- cenc eltörlését. Bugár azt nem árulta el, konkrétan mely ellenzéki javaslatok támogatását fogja javasolni. „Én mindent először a koalíciós partnerekkel tárgyalok meg” - szögezte le a Híd elnöke. Lehetetlen volt kormányjavaslatot a parlament ma kezdődő ülésére beterjeszteni, magyarázta Bugár. „A kormánynak előbb bizalmat kellett kapnia a parlamenttől, és miután erre sor került, három nap maradt a javaslatok beterjesztésére” - mondta lapunknak a Híd elnöke. A kormányjavaslatok a kormányülés előtt még át kell hogy essenek a tárcaközi egyeztetésen is, ami legalább hét munkanapot vesz igénybe. így csak gyorsított eljárásban lehetett volna kormányjavaslatot a parlament elé vinni - így jártak el a hatásköri törvény módosításával, amivel megalapították Peter Pellegrini befektetésekért felelős miniszterelnök-helyettes (Smer) új hivatalát. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Három ellenzéki párt is tisztújítást tart június 11-én. Tegnapig még csak kettőről lehetett tudni, hogy ezen a napon újul meg a vezetősége: a KDH és az MKP a választási kudarca miatt választ magának új vezetőséget, egyik pártnak sem sikerült átlépnie a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt március 5-én. A két parlamenten kívüli párt mellett azonban ugyanezen a napon a legnagyobb ellenzéki párt is új elnököt választ. Richard Sulik tegnapi sajtótájékoztatóján azzal indokolta döntését, hogy nem szeretné, ha az egy év múlva esedékes közgyűlésig pusmognának a párton belüli feszültségről. Ezért a 2017 tavaszára tervezett közgyűlést előrehozta június líre; ezen a közgyűlésen lemond, hogy újra elnöki mandátumot szerezzen. Jozef Mihál alelnök néhány hete jelentette be indulási szándékát. „Nem fogjuk a választóinkat a belső ügyeinkkel terhelni hosszabban, mint az szükséges volna, ez a döntésem egyetlen őszinte oka” - jelentette ki Richard Sulik. Sulik lépésére több SaS-es képviselő ingerülten reagált. Martin Poliačik azt írta Facebook- oldalára, Sulik „nem demokrataként járt el”, az előrehozott közgyűlés miatt nem lesz elég idő megbeszélni a párt programját a következő évekre. Lucia Nichol- sonová manipulációt emlegetett, és nem tartja sportszerűnek Sulik döntését. Ľubomír Galko alelnök ugyanakkor nem lát problémát az előrehozott közgyűlésben, nem zárta ki, hogy indul az elnöki posztért. Jozef Mihál nem kívánta kommentálni Sulik döntését, ám kellemetlennek nevezte a helyzetet. A szintén június 11-én megújuló KDH elnöki székéért jelen állás szerint hárman indulnak: a legesélyesebb Eleonóra Porubcová pri- vigyei gimnáziumigazgató és trencséni megyei képviselő, valamint Alojz Hlina, aki vállalkozóként kezdte, polgári aktivistaként folytatta, majd az OĽaNO listáján került a parlamentbe, ahol később belépett a KDH frakciójába. Hlina nemrégiben vált a párt tagjává, és jelezte indulási szándékát az elnöki posztért. A SITA hírügynökség információi szerint Ladislav Štefanec is , elnökjelölt, ő a Radičová-kormány idején az egészségügyi minisztérium tisztségviselője volt, majd a KDH Zsolna megyei elnöke. A korábbi pártelnök, Pavol Hru-šovský már nem vesz részt a június 11-i rózsahegyi közgyűlésen: nem delegálták őt. A KDH egyébként története során idén először nem jutott be a parlamentbe. Ján Figef leköszönt elnök azóta már az Európai Uniónál helyezkedett el, a vallásszabadságért felelős külön- megbízottként. A KDH mellett az MKP is megújul június 11-én, a magyar párt Érsekújvárban tartja tisztújító közgyűlését. (szaizo, sita)
