Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-16 / 113. szám, hétfő
2 I KOZELET 2016. május 16. | www.ujszo.com Nem lesznek kisebbségi Az EU nem ígér autonómiát a székelyeknek (Képarchívum) RÖVIDEN Milliókba kerül az ingyenes vonatozás Pozsony. „Az előző Fico-kabi- net által a nyugdíjasok és diákok számára bevezetett ingyenes vonatozás az előzetes becsléseink szerint évente nagyjából 13-15 millió eurójába kerül az államnak” - nyilatkozta Roman Brecely közlekedési miniszter. A tárcavezető szerint még dolgoznak az ingyenes vonatozással kapcsolatos felmérésen, amelyet fél éven belül szeremének közzétenni. „Egyelőre úgy tűnik, hogy az államnak a jövőben is megéri fenntartani az előző kormány által bevezetett ingyenes vonatozást” - tette hozzá a tárcavezető. (TASR) Szívroham okozta Binder halálát Besztercebánya. Szívroham okozta Ondrej Binder, a Kotleba- féle párt képviselőjének halálát - erősítette meg tegnap a rendőrség. Binder vezetés közben lett rosszul múlt pénteken Selmecbánya és Bélabánya között. Egy enyhe jobb kanyar után Škoda Octaviájával áthajtott a szembe- sávba, majd oldalról a szalagkorlátnak ütközött. A kiérkező mentősök megpróbálták őt újraéleszteni, sikertelenül. (TASR) SZALAY ZOLTÁN Pozsony/Luxemburg. Fellebbezést helyezett kilátásba a Székely Nemzeti Tanács képviselője abban az ügyben, amelyben először az Európai Bizottság utasította el a kisebbségek lakta régiók előnyben részesítését az uniós alapok merítésénél, majd ezt jóváhagyta az Európai Unió Bírósága is. Az egyik oldalon Szlovákia és Románia, a másik oldalon Magyar- ország jogi összecsapásaként végződött a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezésének ügye. A marosvásárhelyi Izsák Balázs- Árpád és a budapesti Dabis Attila az Európai Bizottsághoz nyújtották be polgári kezdeményezésüket, amely- lyel azt szerették volna elérni, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Kisebbségi régiók A javaslat céljaként azt jelölték meg, „biztosítani kell a kisebbségek által lakott régiók számára, hogy ugyanolyan eséllyel férjenek hozzá a különböző uniós alapokhoz, és meg kell teremteni a garanciákat a sajátosságaik fenntartásához, valamint a megfelelő gazdasági fejlődésükhöz, hogy az Európai Unió fejlődése fenntartható legyen, és kulturális sokszínűsége fennmaradjon”. A kezdeményezés azzal számolt volna, hogy az érintett országokban meghatározott közigazgatási egységek felülírásával létrehozzák az ún. nemzeti kisebbségi régiókat, amelyek „olyan régióknak és földrajzi körzeteknek felelnek meg, amelyek nem feltétlenül rendelkeznek köz- igazgatási hatáskörrel felruházott szervezettel, ahol azonban olyan közösségek élnek, amelyeknek etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi' jellemzői eltérnek az őket körülvevő régiókban élő közösségekétől, és amelyek helyi szinten többséget alkotnak, illetve jelentős számot tesznek ki, jóllehet nemzeti szinten csupán kisebbséget képviselnek, és amelyek (népszavazáson) kinyilvánították az adott tagállamon belüli autonóm státusz megszerzésére vonatkozó akaratukat”. Ez a követelés volt az, ami fennakadt az uniós szervek szűrőjén, és az Európai Bizottság elutasította a kezdeményezést, a következő indoklással: „a Szerződéseknek a javaslatban hivatkozott rendelkezései és minden más lehetségesjogalap alapos vizsgálatából az következik, hogy az említett javaslat nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság régiók azon hatáskörén, hogy a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be”. Fellebbezni akarnak A Székely Nemzeti Tanács képviselői ezt követően fordultak az Európai Unió Bíróságához, még 2013 szeptemberében. Az ügy két és fél éven keresztül húzódott, míg május 10-én pont került a végére - egyelőre legalábbis. Az ítélethirdetés után Izsák Balázs-Árpád az MTI- nek adott nyilatkozatában kijelentette, „érdemes lesz fellebbezni” az ítélet ellen. A luxemburgi bíróságon kezdett perbe annak megindítása után nem sokkal az Európai Bizottság oldalán csatlakozott előbb Szlovákia, majd nem sokkal később Románia és Görögország, hogy támogassák a polgári kezdeményezést elutasító Európai Bizottságot. A felperesek (azaz a Székely Nemzeti Tanács) oldalán Magyarország avatkozott be az eljárásba. A bíróság azzal utasította el a keresetet, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés garantálja ugyan a hozzájárulást a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ám egy ilyen kezdeményezés ,jócskán túlmegy” az egyszerű hozzájáruláson, és a fő célja nem a „kulturális sokszínűség” megóvása. Az Európai Parlamentben sem népszerű a „menekültbírság” terve Míg az EP-ben vitatkoznak, a menekültek tovább gyűlnek a dél-európai menekülttáborokban - a képen egy görögországi táborban rekedt kisfiú segítségkérő üzenete (TASR/AP-felvétel) LAJOS P. JÁNOS . Az európai parlamenti képviselők többsége elutasítja az Európai Bizottság (EB) elképzelését a menekültek letelepedését illetően. A képviselők most csak vitáztak az EB javaslatáról, szavazni várhatóan csak május végén fognak. Pozsony. Nem tetszik az Európai Parlamentnek a bizottság javaslata, amellyel a menekültek beáramlását gátolná, vagyis a dublini szabályokat módosítaná. Azt ugyan a vitában megszólalók szinte mindegyike elismerte, hogy a jelenlegi rendszer nem működik, de azt szerintük nem úgy kellene módosítani, ahogyan azt az EB elképzelte. Megvalósíthatatlan terv A képviselők szerint a javaslat megvalósíthatatlan, vagy legalábbis kétségbe vonható, hogy sikerülne- e annak megfelelően elosztani a menekülteket. Az EB ugyanis újra a kvótás elosztást szorgalmazza, azzal a kitétellel, hogy amelyik ország nem vállalná a rá eső számú menekültet, annak menekültenként 250 ezer eurót kellene fizetnie. „Nem csak hogy lidércesnek tűnik, de egyes részei irreálisak és nyíltan felháborítóak - mondta lapunknak Nagy József (Híd) EP-képviselő, a néppárti frakció tagja. — Nem fogom megszavazni, mert sok pontban elhibázott és elhamarkodott javaslat, hiszen amíg nem fog működni a közös határőrség, és nem lesznek tartósan működő gyűjtőtáborok az EU határain kívül, amíg nincs kitoloncolás, addig ez a javaslat inkább szétveri az EU-t, semmint megmenti.” A 250 ezer eurós „büntetést” elutasítja Monika Flašíková-Beňová (Smer) szocialista képviselő is. „A 250 ezres összeget biztosan nem támogatjuk” - jelentette ki Flašíková-Beňová. Ivan Štefanec néppárti képviselő szerint nem kérdés, hogy a menekültügyi rendszer módosításra szorul. „Elsősorban azonban a menekültek alapos azonosításának és szűrésének, a társadalomba való integrációjuknak az útján kellene elindulnunk, de élni kellene a kitoloncolás lehetőségével is abban az esetben, ha nem tartják be törvényeinket” - véli Štefanec. Nyugaton sem tetszik A büntetésjavaslatot a keleteurópai képviselők mellett sok nyugat-európai képviselő is elutasítja. „A 250 ezres büntetés még a liberális képviselőknek sem tetszik, hiszen ez a gazdag országoknak, mint például Luxemburg, egérutat biztosítana a kötelezettségek alól, a szegényebb országok pedig kénytelenek lennének befogadni a rájuk erőszakolt menekülteket, és büntetniük kellene őket, ha elhagyják az országot” - mondta Nagy József. Már vélemenyezes alatt a kisiskolatörvény LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Több fontos törvény is előkészületben van, tájékoztatott a Híd Országos Tanácsának szombati ülése után Bugár Béla pártelnök. „A kisiskolák megmentését célzó törvény már a véleményezési szakaszba jutott, a parlament várhatóan a júniusi ülésén kezdi tárgyalni” - tájékoztatott szombaton Bugár. Az offshore-ellenes törvény őszre kerülhet a képviselők elé, októberre pedig módosítja a kormány a nyugdíj-valorizációt, bevezetve a minimális nyugdíjemelés intézményét - ettől a tavalyi 1,90 eurós után 8 eurós nyugdíjemelést várnak. Készül a kisebbségi kultúra finanszírozását szabályozó, a kisebbségi kulturális alapot létrehozó törvény is, ennek fő felelőse Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos. Júniusban kihelyezett ülése lesz a kormánynak a Rimaszombati járásban, amivel a hátrányos helyzetű régió támogatásának fontosságát akarja mutatni a kabinet. A pártelnök szerint a koalíció megalakulása óta eltelt időszak bizonyította, hogy jól döntöt„Látnak más lehetőséget stabil kormány létrehozására?" Bugár Béla tek a koalícióba való belépéssel. „Látnak más lehetőséget stabil kormány létrehozására? - tette fel a kérdést újságíróknak Bugár. - Ez volt az egyetlen lehetőségünk, küBugár egyelőre elégedett a kormánykoalícióval (SITA-feK/étel) lönben előrehozott választások lettek volna.” Az Országos Tanács új taggal egészítette ki az Országos Elnökséget, és két új tagot választott az OT-be. Az elnökség új tagja Tóth Marián, Tardoskedd polgármestere lett. Az OT új tagjának a Besztercebánya illetve Nyitra megye képviseletében Agócs Tamást és Somogyi Lászlót választották. Az Országos Elnökség tagja lett Matej Kováč, a párt központi menedzsere, aki Nochta Editet váltotta a testületben. Az OT létrehozta a párt Miniszteri Klubját is, amelybe a Híd által delegált miniszterek, államtitkárok és kormánybiztosok kerültek, Sólymos László vezetése alatt. Az OT elkezdte a felkészülést az őszi pártkongresszusra, valamint a legközelebbi, 2017-ben esedékes megyei választásokra. A kongresszus személyi kérdésekről is dönt majd, Bugár lemondása nem került szóba, de az elnökségbe új emberek érkezhetnek.
