Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-14 / 112. szám, szombat
www.ujszo.com | 2016. május 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Eijedés közben, robbanás előtt pártok támogatottsága a választások óta? Miért nem változott a eragadtak a számok. Az elmúlt hónapokban minimálisan változott a pártok támogatottsága, derült ki a Polis, majd a Focus ügynökség felméréséből is. Részben érthető, részben meglepő. A Smer, az Egyszerű Emberek, Kotleba pártja, a Híd, de még a Sme rodina is, valamint a kieső KDH és az MKP népszerűsége alig változott három hónap alatt. Egyrészt elmaradt a győzteshez húzás hatása. Négy éve a Smemek harmincvalahány százalékot mértek a választások előtt, aztán 44-et kapott, a nagy győzelem reakciójaként pedig egy-két hónappal később már 50 százalék körül szárnyalt. Most a választók is érzik, nem volt diadalmenet Ficóék győzelme, megtört a lendület, leszállóágban a párt. Az SNS Andrej Danko pártelnök robbanásszerűen növekvő bizalmi indexéből profitál, kérdés, hogy meddig. Az SNS ideológiailag kissé kiüresedett, Danko mögött pedig nincsenek ütős és friss nevek, csak a régi szalonnacionalisták. A Sieť összeomlása nem meglepető, a merész tervek után elért 5,6 százaléka maradék szimpatizánsait még akkor is demoralizálta volna, ha ellenzékben marad. Pláne így, Ficóék gyilkos ölelésében! Első pillantásra így annál meglepőbb a Híd 6 százaléka, ami majdnem megfelel a választási eredménynek. Bugárék választóinak nagy részét kiakasztotta a Ficóékkal és az SNS-szel kötött paktum, ám a váltás egyelőre több okból elmaradt. Egyrészt a Híd szavazói számára nincs kínálat. Magyar szavazói átmehetnének az MKP-táborba, ám ezt több dolog is nehezíti: a vezetőségváltás előtt álló MKP a választások óta tetszhalott, az állva maradt szereplők kevés megnyilvánulásukban nem tudnak olyan középre nyitó üzeneteket megfogalmazni, amelyekkel alternatívát kínálnának a kétségkívül csalódott Híd-szava- zóknak. Emellett nagyon mély lett az árok az elmúlt években a két párt között, nem könnyű átugrani. Végezetül a Híd Simon Zsolt távozását leszámítva nem erodálódott, a stabilitás látszatát kelti szimpatizánsai szemében, ráadásul lassacskán a választók is megszokják az új helyzetet. Bugárék bízhatnak a „másként úgysem lehetett volna” hamis, ám ilyenkor menetrendszerűen érkező fatalista érzet felülkerekedésében. Nincsenek sokkal jobb helyzetben a Híd csalódott szlovák szavazói sem. Hová menjenek? És ezzel elérkeztünk a jobboldal strukturális problémájához, amelyre megoldást új pártok megjelenése adhat. Az SDKÚ halott, a Sieť, amely az új SDKÚ szeretett volna lenni, gyakorlatilag halott, a KDH feltámadásának kicsi az esélye - és egy ideje már egyébként sem jelentett alternatívát a bizonytalan és elégedetlenjobboldali szavazók számára. A Sme rodina egy vicc, Kotleba szélsőjobbja sötét zsákutca, az Egyszerű Émberek pedig nem párt, csak érdekes és kevésbé érdekes emberek hobbigyülekezete. Marad az SaS, amely viszont több szempontból is rétegképződmény, sok protestszavazóval, mintsem jobboldali váltópárt. A választások sokkoló eredménye a 20 évig stabil pártrendszer erjedését mutatta, a következő években ez gyorsulhat fel és teljesedhet be. Az új jobboldali szereplők pedig már kopogtatnak az ajtón. Richard Rybníček trencséni polgármester a konzervatív választókat szólítaná meg, a másik, egyelőre még homályosabb projekt pedig a liberális tábort. Egy biztos: egyiknek sem lesz könnyű dolga, ám most van tér a megújulásra. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Megfigyelik a munkahelyi telefonálást Vita robbant ki Oroszországban a személyiségi jogok és a vállalati érdekek védelmezői között. Az InfoWatch orosz cég ugyanis olyan rendszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy megfigyelje alkalmazottai munkahelyi mobiltelefonos beszélgetéseit. A Kommerszant napilap azt írta, a munkahelyeken rögzített beszélgetéseket gép, nem ember fogja elemezni, ezért nem sérülnek az alkalmazottak alkotmányos jogai. A cég vezetője a Rosszija24 hírtelevíziónak kijelentette, a rendszer Oroszország mellett a távol- és a közel- keleti piacokon adható el, mert az „európai személyiségjogok rendszere túl szövevényes”. A cég szerint a vállalati titkok 51,2 százaléka az alkalmazottakon keresztül szivárog ki és csak 1,1 százalékuk a cégvezetőktől. A cég azt állítja, a magánéletről szóló beszélgetéseket, mivel azok feltételezhetően nem tartalmaznak érzékeny kulcsszavakat, a rendszer nem fogja kiszűrni. Véleménye szerint a terméknek nincs köze a titkosszolgálati megfigyelésekhez, mert a biztonsági szervek, ha felmerül az államtitoksértés gyanúja, bírósági felhatalmazással úgyis lehallgatják a célszemélyeket. Mihail Jemeljanov consulting- menedzser szerint a rendszernek már a tesztelése is jogsértő, mert a nem cégi mobiltelefonokat is megfigyelhetik vele. Sőt, azokat a telefonálókat is lehallgathatják, akik nem alkalmazottai a cégnek, csak éppen a területén tartózkodnak. (MTI) A migráns helye SERES LÁSZLÓ M igránsnak zebrán a helye, ha át akar menni az úton, ezt mindannyian tudjuk Magyarországon. Mi, mindannyian, akik csak és kizárólag a kijelölt gyalogátkelőhelyen szoktunk átmigrálni a túloldalra, ha pedig nem, folyamatosan fizetjük az e célra elrendelt 50 ezer forintos büntetéseket. Ennyit kapott ugyanis Körmenden az az afgán menedékkérő, aki nem pont a zebrán haladt át, amikor este át akart ugrani a tábor melletti Tes- cóba, úgyhogy az intézkedő rendőr a lehető legsúlyosabb pénzbüntetést szabta ki rá. Úgy kell neki. Ha Magyarországra jössz, csak szabályosan közlekedhetsz. Tanuld meg végre, hol a helyed a rendszerben. Lehetőleg táboron belül, akkor is, ha nyílt befogadóállomásra kerülsz, a helybéliek nem szeretik a császkálást, bevásárlást, közutakon való átkelést. A migráns olyan, mint a macska, állandóan az út túloldalán van fontos dolga. A körmendi rendőrök ezt szem előtt tartva folyamatosan követik és bírságolják a nyelvünket nem is értő embereket, a Helsinki Bizottság szerint olyan is volt, hogy „a városban sétálókat vagy a vasútállomáson levőket önkényesen és durván visszaparancsolják a táborba”. A nyílt táborba. Milyen lenne a zárt? Nem, Magyarország nem akarja, hogy ezek az emberek itt maradjanak. Ha a migráns nem a Tesco, hanem a közeli osztrák határ felé venné útját, máris megritkulnának körülötte a rendőrök. Magyarország akkor sem akarja a migránsokat, ha kiderült, hogy az összesen 1 db. körmendi „incidens” körül nagy csinnadrattát csináltak, de egyébként teljes a nyugalom a városban. Ha Magyarországon több évtizede itt élő, kiterjedt muszlim közösség létezne, saját párhuzamos társadalommal, mecsetek és szaúdi vagy török támogatással felhúzott iszlám kultúrközpontok tömegeivel, azt mondanám, még indokolt is lehet az aggodalom. De ez? Hogy pár száz amúgy is továbbhúzni szándékozó menekültet nagy kegyesen befogadunk, plusz állami felszólításra népszavazást tartunk az európai kvóta ellen, nehogy el kelljen helyezni a 160 ezerből úgy kétezret? A kvótaügyi magyar népszavazásnak az égvilágon semmi értelme - mondom ezt egyébként olyanként, aki teljes mértékben károsnak, feleslegesnek és kontraproduktívnak tartja az EU tervezett elosztási kvóta- rendszerét. Az európai szolidaritás szép és jó, de csak akkor hatékony, ha önkéntes, nem pedig egy gigabürokrácia erőlteti ránk. Pláne nem lesz népszerű a migránsokügye, ha az EU kvázi fenyegető jelleggel 250 ezer eurós pénzelvonást helyez kilátásba per menekült, ha valamely állam renitenskedik. Egy kötelező kvóta csak még jobban megutáltatja a népekkel a szíriai háború menekülő áldozatait, felhozza a régóta esélyüket váró nacionalistákat és populistákat, ráadásul arra sem ad választ, hogy mi lesz, ha nemcsak a tervbe vett 160 ezer embert kell szétosztani, hanem például az ENSZ-főtitkár által épp a minap felemlegetett tízmilliókat? A kvótaügyi népszavazás azért sem hiteles, mert Orbán rendszere nem a nyugati civilizációt védi (eddigi ténykedése inkább aláássa azt), semmit nem gondol az egész problémáról, hiszen spéci kötvényekkel amúgy legalizálja a betelepülést, de leginkább kezdettől fogva csak belpolitikai haszonszerzésre használta a kérdést. Igen, a menekülteket lehetőleg Európán kívül kell ellátni, igen, segíteni kell a menekültek tömegeit ellátó államokat - de aki egyszer már itt van Európában, mondjuk Körmenden, és valóban jogosult menekültstátusra, azzal úgy kell bánni, mint felebarátunkkal. Egész barátaink amúgy sincsenek már. A szerző a HVG munkatársa, a Kapitalizmus blog szerkesztője FIGYELŐ 30 fiút erőszakolt mag a táborban Megerőszakolt harminc fiút egy takarító a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány 14 ezer férőhelyes menekülttáborában - írta a BirGün török napilap. A 29 éves vádlottat, Erdal É.-t még tavaly szeptemberben tartóztatták le, tettét beismerte, az ügy most került nyilvánosságra. Az ügyészség 289 év börtönbüntetést kér a tettesre. A takarító három hónapon át bántalmazott szexuálisan nyolc és tizenkét év közötti fiúkat. Hallgatásukért aprópénzt adott nekik, másfél török lírát, ami kb. 50 centnek felel meg, de volt sértett, aki másfél eurót kapott. A visszaéléseket többnyire mosdókban és mellékhelyiségekben követte el. A gyerekek családjuknak panaszkodtak az átéltekről, de a férfira a tábor őrei is felfigyeltek. A takarító mindig olyan helyre ment a kisfiúkkal, amely nem esett a biztonsági kamerák látókörébe. A BirGün napilap emlékeztetett arra, hogy a hatalmon levő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) hibátlannak minősítette a török miniszterelnöki hivatal által üzemeltetett tábort, amelybe tárgyalásai során áprilisban ellátogatott Angela Merkel német kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, valamint Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke is. Donald Tusk akkor úgy értékelte a látottakat: Törökország bánik a legpéldamutatóbban a menekültekkel a világon. A miniszterelnöki hivatal katasztrófavédelmi igazgatósága írásos nyilatkozatban közölte: az intézmény meghozta a megfelelő óvintézkedéseket, hogy elkerüljék a hasonló eseteket. A lapnak egy vezető katonai tisztségviselő azt mondta: „Katasztrofális, ami történt, és a hivatal felelőssége elsődleges”. A legfőbb ellenzéki tömörülés, a Köztársasági Néppárt (CHP) közölte: négyfős vizsgálóbizottságot küld a helyszínre. (MTI)
