Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-14 / 112. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2016. május 14. | www.ujszo.com Az emberi alak mint lélek-keret Majoros Áron Zsolt budapesti szobrászművész alkotásai május 27-ig láthatók a Kortárs Magyar Galériában TALLÓSI BÉLA Dunaszerdahely. Május 27-ig láthatás Kortárs Magyar Galériában Majoros Áron Zsolt Lélek-keret című kiállítása, mely a művész 2008 és 2016 között született alkotásaiból vonultat fel válogatást. Az anyag átfogé képet mutat a fiatal magyarországi szobrásznemzedék egyik legerőteljesebb alakjának az emberi lélek megnyilvánulásait kutaté munkásságáról. A Vermes-villában látható műtárgyanyag domináns eleme a karakterfigurává formált emberi alak. Ez a formaelem - az egész alakos emberalak - a szobrászat elsődleges kifejezőeszköze a kezdetektől egészen napjainkig, a realisztikus megjelenésétől a lekerekített, utalásszerű ábrázolásig. Ez a formamotívum a szobrászat eszközeivel a legváltozatosabb lehetőséget nyújtja egy olyan - belső jelenségek megmutatására alkalmas - térbeli ábrázolókerethez, amely által (a tömeg és a felületi sík jellemzői révén) kivetíthető a lélek. Majoros Áron Zsoltnál ez a lélek- keretfigura arctalan ugyan, ha úgy teszik, modellezett emberi báb, viszont tökéletes kiindulási alap a képlékeny alakításhoz. Ahhoz, hogy a szobrász anyaghasználattal (fa, műgyanta, acél, rozsdamentes acél), felületmegmunkálással, színámya- lással, vetítéssel, továbbá kifejező gesztusok, testtartás, testmagasság és testsúly révén egyedivé, karakterhordozóvá formálja a corpust. A belsőről árulkodó médiummá, amely érzékelhetővé teszi a láthatatlan tartományt: jeleket közvetít a lélekről. A fiatal szobrásznak ezt oly módon sikerül elérnie, hogy a léleknek keretet adó álló, előre dőlő, guggoló, támaszkodó, rácsos térbe bújtatott fiA fiatal magyarországi művész felületi alakítással, testtartással és gesztusokkal egyedivé, élővé, karakterré formálja a figuráit (Somogyi Tibor felvételei) guráinak burkán nagyon érzékeny és finom árnyalással domborítja ki az izomkötegek reflexreakcióit, kifejező mozdulatokat vetítve ki ezzel a testre. Ennek a lélekkeret-model- lezésnek az alapja, hogy a szobrot, a figurát különféle miniatűr vagy részelemekből építi fel - láncszemekből, fémlemezekből és fémszeletekből, apró korongokból -, s ezen, különféle matériájú elemek felülete, élei, kapcsolódó pontjai vagy a lemezrácsok közötti síkok optikai hatással bírnak. A szobor minden nézőpontból más testbeszéddel kommunikál, más-más mozdulattal fordul felénk. A keret, a belső értékeket bújtató burok nem csak emberalakként van Majoros Áron Zsolt ► 1982-ben Budapesten született ► 2008-ban végzett a Magyar Képzőművészeti _ Egyetemen, Kő Pál szobrászművészvolta mestere ► 2008-ban megkapta a Prima Junior Díjat ► 2013-ban részt vett Somorján a dunart.com művésztelepen jelen Majoros Áron Zsoltnál. Ilyen elem nála a kagyló is, amelyből fényként szüremlik ki az igaz érték. És hasonló motívum a teknősbéka- páncél is. Van a dunaszerdahelyi kiállításon olyan alkotás is - egy állandó változást, folyamat produkáló objekt -, amely szintén a testtel és a lélekkel operál, de már nem láttatja az emberi alakot. E mű a feltámadást, a lélek örök létét próbálja érzékeltetni a használt anyag, a vizes mészfelület száradása és a száradással keletkezett repedéseken átvilágító fény hatásmechanizmusával. Majoros Áron Zsolt testvariánsokat stilizálva kibontja, majd elrejti belső lényegünket. A lélek útjait kutatja. MOZIJEGY Dühös madarak, dühödt nózők Nem sikerült rájönnöm, miért is kellett filmet készíteni az Angry Birds című mobiltelefonos játékból, amelynek csupán annyi a lényege, hogy a mérges madarakkal csúzlizunk malacokra. És ahogy a moziteremben ülő gyerekeket és szülőket elnézem, ők sem értik, miért készült el ez az animációs mese. Az világosan látszik: nem több ez a film, mint egyszerű reklám, amely azt hivatott hirdetni, hogy vegyétek meg az okostelefonotokra a játékot, kedves nézők. A forgatókönyvíró kicsit sem erőltette meg magát: azt nézzük másfél órán keresztül, hogy Piros és két társa miként sejti meg a megátalkodott malacok érkezését, akik eltulajdonítják a madarak tojásait. Majd kezdődik is a harc, jöhet a csúzlizás. A bomírt cselekmény majdhogynem megegyezik a mobi- los játékban megismerttel, csak utóbbinál nem vár el az ember ennél többet, amikor viszont egy filmre fizet be, akkor eléggé dühös tud lenni, ha kiderül, hogy egy elnyújtott reklámot kapott a pénzéért. Az Angry Birds - A film egy pillanatig sem töri magát, hogy meggyőzze a nézőt, érdemes volt beülni a moziba. Hiába érkeznek percenként az újabb poénok, a szóvicceken és a seggberúgós, a fizikai atrocitáson alapuló humoron nem lépünk túl. Közben pedig az első félóra még érdekesnek is mondható jellemábrázolása (Piros valójában egy dühkitörésekkel küzdő, terápiára járó madár) után beköszönt a teljes káosz, és minden arról szól a vásznon, hogyan lövik a madarak a malacokat. A néző meg azon gondolkodik, merre van a menekülési útvonal. Egy jó animációs mozi a felnőtteket is képes magába szippantani, az Angry Birds - A film azonban nem ilyen. Van ugyan néhány kiszólás és utalás, de ezek olyan bátortalanok, hogy az ekkorra már biztosan szundikáló szülőt hidegen hagyják. És a 3D teljesen felesleges villogtatása is csak azt az érzést erősíti a nézőben, hogy ismét a rókabőr lehúzása zajlik. Megint készült egy olyan film, amire semmi szükség nem volt. Gera Márton Angry Birds - A film. Amerikai-finn családi animációs film, 97 perc, 2016. Rendezte: Clay Kaytis, Fergal Reilly. RÖVIDEN Két koncertet ad Budapesten a RHCP Budapest. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel szeptember 2-án is fellép a Red Hot Chili Pep- pers a budapesti Papp László Sportarénában. Az amerikai fúnk- rock zenekar eredetileg meghirdetett, szeptember 1-jei koncertre alig egy óra alatt elfogytak ajegyek az interneten, ezért a szervező ügynökség tegnap meghirdette az újabb időpontot. A legolcsóbb belépő 15 ezer forintba kerül, a legdrágább kiemelt állóhelyért 34 ezer forintot kémek. (juk) Múzeum nyílik Bulgakov lakásában Moszkva. Múzeum nyílik abban a régi moszkvai lakásban, ahol Mihail Bulgakov A Mester és Marga- ritát írni kezdte, ott ünnepelik meg a hétvégén a világhírű orosz író születésének 125. évfordulóját, a nyitásra azonban még két évet kell várni. Ebben a lakásban égette el Bulgakov az élete fő művének tartott, bibliai ihletésű, kora szovjet viszonyait szatirikusán ábrázoló regény első verzióját. A lakásban kiállított személyes tárgyak között látható lesz A Mester és Margarita első kéziratának egy töredéke, mely túlélte a pusztítást, valamint az a levél, amelyben az író Sztálintól kér engedélyt, hogy elhagyhassa az országot. Az új emlékhely Bulgakov egyetlen hivatalos múzeumának lesz a része. Ezt 2007- ben hozták létre egy másik híres lakásban, a Bolsaja Szadovaja utcában, ahol az író 1921 és 1924 között élt, ott játszódnak a regény egyes jelenetei is. (MTI) Szemtanúk iratait várja a levéltár Budapest. A trianoni békeszerződés következményeiről, valamint a 193 8 és 1947 közötti határmódosítások tapasztalatairól tudósító magániratokat, fotókat vár a gyűjteményébe a Magyar Nemzeti Levéltár. Az intézmény olyan magánszemélyek iratait keresi, akik nem vállaltak közvetlen szerepet a történelmi események alakításában, de lejegyezték tapasztalataikat, emlékeiket. (MTI) Reszkess, világ: a madarak a telefonból kijutottak a vászonra (Képarchívum)
