Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-14 / 112. szám, szombat

6 | KÜLFÖLD 2016. május 14. | www.ujszo.com RÖVIDEN Vízum: holtpontra jutott tárgyalások Brüsszel. Holtpontra jutottak a Törökországgal szemben alkal­mazott schengeni vízumkényszer eltörlésére vonatkozó tárgyalá­sok, az Európai Bizottságnak új formulával kell előállnia a prob­léma megoldásához - figyel­meztetett Volkan Bozkir európai ügyekért felelős török miniszter, aki Johannes Hahn uniós bővítési biztossal tárgyalt. A tárcavezető kijelentette, jelenleg „nem na­gyon bízik benne”, hogy létrejön a vízumliberalizációs megálla­podás a felek között. A török mi­niszter szavai fokozzák az aggo­dalmakat az Európai Unió és Törökország közötti migrációs egyezmény jövőjét illetően. (MTI) 900 menekültet mentettek meg Róma. Mintegy 900, többségé­ben szíriai menekültet mentett meg a Földközi-tengeren, Szi­cília nyugati partjainál az olasz parti őrség. Két hajóról mentet­tek ki embereket: az egyikről 515-öt, a másikról pedig 380-at. Az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tossága (UNHCR) közölte, az utóbbi egy évben nem volt példa ekkora számú tömeges migráci­óra Szíria, Irak és Olaszország között, tavaly május óta először fordult elő, hogy egy adott hó­napban több ember érkezett Olaszországba, mint Görögor­szágba. Adatai szerint áprilisban 9149 ember szállt partra Olasz­országban, míg Görögországba 3650 menekült érkezett. (MTI) A francia kormány túlélte a szavazást Párizs. A francia kormány túlélte a munkajogi reform miatt kezde­ményezett bizalmatlansági sza­vazást, így megnyílt az út, hogy rendeletben hirdesse ki vitatott munkajogi reformját. A kormány azért döntött a sorozatos tünteté­seket kiváltó munkajogi reform rendeleti úton való kihirdetése mellett, mert a kormányzó Szo­cialista Párt bal szárnyának tilta­kozása miatt nem garantált a többség a tervezet elfogadásá­hoz. A törvénytervezet egyik fő javaslata a munkaidő rugalma­sabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások szabályozásának könnyítése. Az utcai tiltakozások nyomására a kormány lemondott a végkielégítések összegének maximálásáról. (MTI) TTIP: az év végéig aláírhatják Brüsszel. Cecília Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos szerint a nehézsé­gek ellenére még az év vége előtt létrejöhet a szabadkeres­kedelmi megállapodás az Euró­pai Unió és az USA között (TTIP). Leszögezte, a szabad­kereskedelmi övezetről szóló szerződést csak akkor fogják megkötni, ha az mindkét fél számára előnyös, és megfelel az Európai Unió értékeinek és ér­dekeinek egyaránt. (MTI) Bizalmat kérnek Brazíliának Az ideiglenes brazil elnök „a nemzeti megváltás" kormányaként jellemezte új csapatát ÖSSZEFOGLALÓ Brazfliaváros. A Brazíliába ve­tett bizalom helyreállításá­nak fontosságát hangsúlyoz­ta Michel Temer ideiglenes elnök beiktatása után tartott első nyilvános beszédében. Fontos, hogy „Brazília minél előbb visszanyerje hitelességét” — mondta Michel Temer a Dilma Rousseff ál­lamfő hivatalából való felfüggeszté­sét, és az ideiglenes kormány beikta­tását követő megszólalásában. Az el­nököt azzal vádolják, hogy megha­misította az államháztartás mérlegét. Az eljárás megindítása egyúttal azt jelenti, hogy a vizsgálat idejére, ma­ximum hat hónap erejéig felfüggesz­tették hivatalából az országot 201 1 óta irányító Rousseffet, a brazil Munkás­párt politikusát, akinek elvileg 2018 végén jár le a mandátuma. „Fontos, hogy megnyugtassuk a nemzetet és egyesítsük Brazíliát” - jelentette ki Temer, aki „a nemzeti megváltás” kormányaként jellemezte az ideigle­nes, 21 tagú, centrista és jobboldali pártokból álló kabinetet, amelyet a befektetésbarát politika és a Rousseff védjegyének számító, népszerű szo­ciálpolitikai programok fenntartására utasított. Temer privatizációt, az ál­Michel Temer, az átmeneti brazil elnök. Sao Paulóban tízezrek tüntettek a megbuktatott Dilma Rousseff mellett. (TASR/ap) lami költségvetés jelentős csökken­tését, valamint nyugdíj- és munkajo­gi reformokat ígért. A magánosítás és a költségvetés lefaragása azért szük­séges, mert az ország súlyos recesszi­óban van, a gazdaság teljesítménye a tavalyi után idén is közel 4%-kal esik vissza, az államkassza ezért nagyon komoly hiánnyal zár, miközben az infláció és a munkanélküliek száma elszabadult. A Dél-Amerika legerő­sebb, egyben a világ 9. legnagyobb gazdaságának számító országot hó­napok óta megbénította a Rousseff körüli bizonytalanság, a korrupciós botrányok sora, így a piacok felléle­geztek a szenátusi szavazás eredmé­nyének hatására. Rousseff visszauta­sítja a vádakat, és egy „parlamenti puccs” áldozatának tartja magát. A következő 180 nap alatt a sze­nátus a legfelsőbb bíróság közre­működésével megvizsgálja, meg­sértette-e a költségvetési törvényt Rousseff azzal, hogy két éve újravá­lasztása érdekében kozmetikázta az államháztartási mérleget. A vizsgá­latok lezárultát követően a szenátus várhatóan szeptemberben végleges döntést hoz Rousseff sorsáról. Az el­nök tényleges leváltásához a szená­torok kétharmadának szavazata kell, e nélkül Rousseff hivatalában ma­radhat. Az elnök asszony felfüggesz­tése azt is jelenti, hogy nem ő, hanem a 75 éves Temer - aki ellen szintén felmerültek korrupciós vádak - fogja megnyitni augusztus 5-én Rio de Ja- neiróban a nyári olimpiai játékokat. A hatalmas korrupciós botrány közép­pontjában a Petrobras részben állami olajkonszem áll. (MTI, só) A bankok intik a briteket A Nemzetközi Valutaalap szerint súlyos veszteséget okozhatna a brit gazdaságnak, ha Nagy-Britannia az EU- tagságról június 23-ra kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból. London. A Valutaalap (IMF) teg­nap ismertetett új országjelentése szerint a brit gazdaság potenciális GDP-arányos veszteségeiről szóló becslések 1,5%-tól 9,5%-ig terjed­nek, attól függően, hogy az előrejel­zések miként ítélik meg az ország jö­vőbeni kapcsolatait az EU-val és a vi­lág többi gazdasági centrumával. Az IMF úgy látja, a brit kilépés (Brexit) esetén London globális pénzügyi szolgáltatási központként betöltött szerepe eróziónak indulhat, mivel a City pénzügyi cégei elveszíthetik az unió belső piacához kötődő szolgál­tatásnyújtási engedélyüket, és az eu- róalapú forgalom jelentős része idő­vel a kontinensre helyeződhet át Londonból. Ez már a sokadik erő­teljes figyelmeztetés a brit EU-tagság esetleges megszűnésével járó gazda­sági kockázatokra. A brit jegybank (Bank of England) e heti jelentése szerint a brit gazdaság eleve gyen­gülő kilátásaira a legnagyobb egyedi kockázatot ajúniusi EU-népszavazás jelenti, a bizonytalanságok miatt 0,2 százalékponttal csökkentette GDP- növekedési előrejelzését a követke­ző 3 év mindegyikére. (MTI) Csapás az iszlamistákra Damaszkusz/Jeruzsálem. Légi csapás végzett az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz köt­hető an-Nuszra Front 16 fegyvere­sével Szíria északnyugati részén - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja. A londoni emigráns szervezet jelentéséből nem derült ki, hogy az Idlíb tarto­mánybeli Abu al-Duhur légi tá­maszpont elleni akciót a szíriai, az orosz vagy az amerikai légierő hajtotta-e végre. A bombatámadás­ban életét vesztette az an-Nuszra Front egyik magas rangú tagja is. Mind az USA vezette katonai koa­líció, mind a szíriai kormányt tá­mogató Oroszország támadja Szí­riában az an-Nuszra Front állásait. Egy izraeli légi csapásban a libanoni-szíriai határ közelében meghalt Musztafa Badreddín, a Hezbollah radikális libanoni síita szervezet egyik magas rangú ka­tonai parancsnoka. „1982 óta az iszlám ellenállás legtöbb hadmű­veletében részt vett” - fogalmazott a Hezbollah a Badreddín halálát bejelentő közleményben. A 2011 óta tartó szíriai polgárháborúban az Irán támogatását élvező libanoni milícia Bassár el-Aszad elnök mellett harcol, és rendszeresen lő ki rakétákat Izrael területére is. Izra­eli lapok szerint nem a zsidó állam a felelős a Hezbollah-vezető halá­láért. A Jediót Ahronót c. újság azt közölte, maga a Hezbollah nem ál­lítja, hogy Izrael végezte volna ki magas rangú vezetőjét. (MTI) A vasutas Christian Kern az új osztrák kancellár Christian Kern, az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) vezérigazgatója lesz Ausztria új kancellárja ás egyben az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) új elnöke. Bécs. A tervek szerint az 50 éves Christian Kern jövő kedden teszi le a hivatali esküt Heinz Fischer állam­fő előtt, és ezzel Ausztria második világháború utáni 13. kancellárja lesz. Wemer Faymann korábbi szo­ciáldemokrata kancellár hétfőn je­lentette be lemondását hét és fél év kormányzás után. Ezzel ő lett a 4. leghosszabb ideig kormányzó oszt­rák kancellár. Az SPÖ-vel felváltva kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetője és egyben kancellár­helyettes Reinhold Mitterlehner po­zitív várakozással fogadta Kern megválasztásának hírét. „Én is jó szervezőkészségekkel rendelkezem, Átállított váltó: Kern jövő héttől a kancellári bársonyszékbe ülhet (SITA/AP) és remélhetőleg jól kiegészítjük majd egymást” - mondta Mitterleh­ner. Günter Stummvoll egykori néppárti politikus és az Osztrák Gazdasági Kamara volt főtitkára üdvözölte, hogy az ÖBB-vezető személyében „egy gazdasági kérdé­sekben jártas férfi” kerül a kormány élére. Kern egyik elsődleges felada­ta a gazdaság fellendítése és a mun­kahelyteremtés lesz. Bár Kern ko­rábban 20 évig tevékenyen részt vett az osztrák belpolitikai életben, a többi között az SPÖ szóvivőjeként, magasabb tisztséget eddig még nem töltött be. Az Osztrák Szövetségi Vasutak eddigi vezetője eddig még nem szólalt meg olyan kulcsfontos­ságú kérdésekben, mint a menekült- politika, vagy a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) előretörése. Egyelőre nem tudni, lesz-e komo­lyabb hatása a személycserének az elnökválasztás május 22-én esedé­kes második fordulójának kimene­telére. Az FPÖ jelöltje, Norbert Ho­fer magasan, a voksok több mint 35 százalékával nyerte meg az első for­dulót, míg a második helyen a füg­getlenként induló Alexander van der Bellen végzett a szavazatok 21 szá­zalékával. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents