Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-12 / 110. szám, csütörtök
6 | KÜLFÖLD 2016. május 12. | www.ujszo.com RÖVIDEN Iszlamista politikus kivógzóse Dákká. Kivégezték a legnagyobb bangladesi iszlamista párt vezetőjét, Motiur Rahman Ni- zamit. Az ellenzéki politikust Dákká központi börtönében, fokozott biztonsági intézkedések mellett akasztották fel. A legfelső bíróság múlt csütörtökön utasította el a Dzsamaat-i- Iszlami párt vezetőjének kérelmét, hogy felülvizsgálják a rá kiszabott halálos ítéletet. A 2001 és 2006 között agrárminiszteri posztot betöltő Nizamit az 1971 - es bangladesi függetlenségi háború idején elkövetett háborús bűnök miatt ítélte halálra egy különbíróság 2014 októberében. A többi között népirtás, gyilkosság, kínzás, nemi erőszak miatt találták bűnösnek. (MTI) Zavargás lehet Boszniában Belgrád. A boszniai Szerb Köztársaság területén lehetséges erőszakos összecsapásokra figyelmeztetett Alekszandar Vu- csics szerb kormányfő a szerb hírszerzési szolgálatok tájékoztatására hivatkozva. Szombatra több ellenzéki és kormánypárt, valamint szervezet is tiltakozást jelentett be Banja Lukába. Az ellenzéki tiltakozást a boszniai sajtó többször is a Milorad Dodik boszniai szerb elnök megdöntésére irányuló kísérletnek nevezte. Az ellenzék szerint a zömében szerbek lakta országrész elnöke katasztrofális állapotba sodorta a boszniai Szerb Köztársaságot, ezért le kell mondania. (MTI) Ausztrália: őrizetbe vett szélsőségesek Sydney. Ausztráliában őrizetbe vettek öt, az Iszlám Állam csoporthoz Szíriában csatlakozni szándékozó férfit, aki azt tervezte, hogy csónakon hagyja el a kontinensnyi országot. A férfiak előbb Indonéziába, majd a Fülöp- szigetekre akartak eljutni csónakjukkal. Az ausztrál hatóságok becslése szerint mintegy 110 olyan ausztrál állampolgár van, aki az Iszlám Állam és más dzsi- hádista csoportok soraiban Szíriában és Irakban harcol. Negyvenöt körülire teszik azok számát, akik már meghaltak. (MTI) Kormányválság Horvátországban Zágráb. Zágrábi lapok szerint eddigi legmélyebb válságát éli a horvát kormánykoalíció, miután kiderült: Tomislav Karamarko miniszterelnök-helyettes felesége üzleti kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a horvátok- nál közellenségnek számító Mólnak lobbizott. A Vecemji List lap súlyosnak minősítette az ügy miatt kialakult helyzetet. Megállapította, a két koalíciós partner, a HDZ és a Híd Függetlenek Listájának viszonya eddigi legmélyebb válságát éli, és felmerül a kérdés, a történtek után talpon tud-e maradni a kormány, és van-e értelme a két párt további együttműködésének. (MTI) Hillarynak még harcolni kell Nem Clinton, hanem Sanders tudná legyőzni Trumpot a novemberi elnökválasztáson Bernie Sanders a karmester. Baloldali nézeteit ügyesen hinti szét. (TASR/AP) ÖSSZZEFOGLALÓ Washington. Nyugat-Virginiá- ban és Nebraskában aratott előválasztási győzelmeivel Donald Trump még közelebb került a Republikánus Párt elnökjelöltségéhez. A Demokrata Párt versenyében Bernie Sanders nyert ugyan Nyugat- Virginiában, ám nem faragott le sokat hátrányából. Nebraska állam tájékoztató jellegű előválasztásán Hillary Clinton kapta a legtöbb szavazatot. A szénbányászatból élő Nyugat- Virginiában a republikánus oldalon Trump közel 77%-ot kapott, ami még akkor is rengeteg, ha lényegében egyedül volt, versenytársai mind kiszálltak. Az államban hagyományosan a Demokrata Párthoz húzó alacsonyjövedelmű fehér választók zöme az utóbbi időben republikánus szavazó lett. Ebben nagy szerepet játszott olyan kérdés, mint a fegyver- tartáshoz való jog. A jobboldalon most inkább Nebraskára figyeltek, mert Ted Cruz a hétvégén felvetette, ha mégiscsak megnyerné az ottani előválasztást, akkor esetleg újraindítaná kampányát. A csoda azonban elmaradt, Trump simán begyűjtötte a voksok 61%-át. Az egyedül állva maradt pályázónak jelenleg 1057 delegátusa van, a júliusban Clevelandben sorra kerülő konvención 1239 szavazat kell majd az első körben ahhoz, hogy Trump legyen az elnökjelölt. Ez minden valószínűség szerint összejön neki - azonban a delegátusok egy része nem szimpatizál vele, és ha az első kör után szabad kezet kap, esetleg más jelölthöz pártol. Hillary Clinton kis vereségekkel is beérhet a célba. Az utóbbi hetekben nem is költött tévés hirdetésekre, a pénzt eltette későbbre, amikor Trump ellen kell majd kampányolnia. Egyelőre úgy néz ki, hogy jóval nagyobb összeg áll a rendelkezésére, mint Trumpnak, akitől sok hagyományos republikánus adományozó szinte irtózik. Bernie Sanders azonban Nyugat-Virginiában megmutatta, a volt first lady, szenátor és külügyminiszter mennyire sebezhető az ipari övezetekben. Sanders 51:36 arányban diadalmaskodott, akinek versenyben maradása nem jön jól Clintonnak, stábja kénytelen visszatérni a hirdetésekhez a jövő héten sorra kerülő Kentuckyban, hogy kiegyensúlyozzák a demokrata párti oldalon május 17-én előválasztó Oregonban előre sejthető vereséget. Sanders a nyugat-virginiai eredménnyel már a 19. szövetségi államban aratott diadalt, míg vetélytársa, Clinton 23 államban győzött. Nebraskában kedden Clinton nyerte a tájékoztató jellegű előválasztást, ám a delegátusokról a március 5-i jelölőgyűléseken döntöttek, és akkor Sanders győzött. A rendkívül tapasztalt Clinton érzi a balról leselkedő veszélyt: az elmúlt napokban átvette Sandersnek azt a javaslatát, hogy a 65 éves kortól járó egészségügyi ellátást, a Medicare-t terjesszék ki a középko- rúakra, akár az 50 évesekre is. Ezek azok a kis győzelmek, amelyek miatt Sanders még mindig kampányol. Az NBC televízió és a Survey- Monkey közös felmérése arról számol be, hogy a novemberi választáson Bernie Sanders vermonti szenátor legyőzné Donald Trumpot, míg Hillary Clinton nem. A megkérdezetteknek úgy tették fel a kérdést, hogy novemberben vajon kire voksolnának: a republikánus Donald Trumpra, vagy a még versenyben lévő két demokrata párti elnökjelöltaspiráns valamelyikére, s a válaszolók között 13 százalékkal többen választanák Sanderst, mint Clintont Trumppal szemben. A felmérés ugyanakkor megerősíti a tényt, hogy országosan Hillary Clinton 12 ponttal vezet vetélytársa, Bemie Sanders előtt. A felmérés eredménye egyúttal azt is jelzi, hogy Clintonnak mely társadalmi csoportokat kell meggyőznie; elsősorban az ifjabb nemzedékeket,' a kétkezi munkásokat, valamint a 30 év alatti republikánusokat, akik kiábrándultak pártjukból. E rétegek ugyanis inkább Sanders hívei, mint Clintoné. (MTI, NOL) Visszaesett Angela Merkel kancellár népszerűsége Németországban a lakosság közel kétharmada nem szeretné, ha a következő törvényhozási ciklusban is Angela Merkel lenne a kancellár - mutatta ki egy friss felmérés. Berlin. Az Insa közvéleménykutató intézet felmérésében megkérdezettek 64%-a mondta azt, hogy nem szeretné, ha a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag) választás után is Angela Merkel lenne a kancellár. Csupán 36% üdvözölné, ha a kormányfői tisztséget 2005 óta betöltő politikus hivatalban maradna a következő ciklusban. Merkel elutasítottsága Türingiában és Szászországban a legnagyobb, a két keleti, az egykori NDK területén fekvő tartományban 79%, illetve 76% ellenzi, hogy negyedszer is kancellár legyen. A kancellár támogatottsága két nyugati tartományban a legnagyobb, Brémában és Schleswig-Holsteinben egyaránt 55% üdvözölné, ha a 2017 őszén rendezendő választás után is folytatná munkáját. A kutatás szerint a kancellárt a legnagyobb arányban az alacsonyan képzettek és alacsony jövedelműek utasítják el, és leginkább a magasan képzettek és magas jövedelműek támogatják. Pártpreferencia szerinti bontásban a menekültellenes Alternatíva Németországnak (AfD) és a Baloldal támogatói körében a legnagyobb Merkel elutasítottsága. Ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, a kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a szavazatok 30,5%-át szerezné meg, ami az utóbbi 7 év legalacsonyabb aránya. A migránsokat elutasító AfD viszont tovább erősödött, 15 százalékon áll, ami az eddigi legmagasabb érték. Németországban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) eddig 40 menedékkérő ellen indított nyomozást terrorgyanú miatt. A menekülthullám kezdete óta 369 terrorgyanúra vonatkozó értesülés futott be a BKAhoz a Németországba menedékkérőként érkezett emberekkel kapcsolatban. Tavaly mintegy 1,1 millió menedékkérő érkezett Németországba, ehhez képest igen csekély a terrorgyanús esetek száma. A terrorgyanúra vonatkozó megalapozatlan értesülések sok esetben úgy keletkeznek, hogy menedékkérők „dicsekednek, felvágnak” vagy megpróbálnak másokat lejáratni. Áz is előfordul, hogy szélsőjobboldali uszítok próbálnak lejáratni menekülteket. Másrészt továbbra is nagyon nehéz a menedékkérők személyazonosságának kiderítése, mert még az utóbbi hónapokban is 60%-uk iratok nélkül érkezett. (MTI) Pokolgépes merényletben 64-en meghaltak és 87-en megsebesültek tegnap az iraki főváros egyik síita negyedében, egy zsúfolt piac közelében. A robbanószerkezet, amelyet egy gépkocsiba rejtettek, a Bagdad keleti részén található Szadrvárosban a reggeli csúcsforgalom idején lépett működésbe. Napközben újabb két pokolgép robbant Bagdad két különböző negyedében, a merényleteknek legalább 25 halottja van. A támadást az ország egyes északi és nyugati területeit ellenőrző Iszlám Állam vállalta magára, a terrorszervezet számára a síiták eretnekeknek számítanak. (TASR/AP) EU: félő a dominóhatás London/Prága. Friss felmérések azt mutatják, hogy a brit EU- tagság sorsáról tartandó júniusi népszavazás dominóhatást indíthat el az Európai Unióban, Franciaországban és Olaszországban például a lakosság többsége támogatná egy hasonló referendum kiírását - állítja a Financial Times. Az Ipsos közvélemény-kutatási eredménye szerint a megkérdezettek közel fele úgy vélte, a Nagy-Britannia uniós kilépéséről kiírt népszavazást hasonló referendumok fogják követni az unióban. A 9 uniós tagországban elvégzett felmérésből kiderült: Magyarországon, Németországban, Olaszországban és Svédországban a válaszadók több mint 50%-a meg van győződve arról, hogy ha Nagy-Britannia a távozás mellett dönt, további országok fogják követni a példáját. Az olaszok 58%-a és a franciák 55%-a a június 23-i brit referendum kimenetelétől függetlenül pártolná, hogy hazájában is népszavazást ítjanak ki az uniós kilépésről. „Az olaszok nagyon remélik, hogy referendumot írhatnak ki az EU-tagságról, ami azt sugallja, abban az esetben sem érnek véget az unió megpróbáltatásai, ha a brit szavazáson a status quo mellett döntenek júniusban” - mondta Bobby Duflfy, az Ipsos kutatásokért felelős igazgatója. Népszavazást javasolt Csehország uniós tagságáról az Úsvit parlamenti frakciója. Az indítványt a múlt héten leszavazták, de a szélsőjobboldali párt biztosra vesz, hogy sikerrel járnak, és kiírják a „Czexitről” (a brit kilépés, a Brexit nyomán) szóló referendumot. A cseh lakosság alig harmada elégedett az uniós tagsággal. (MTI, NOL)
