Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-11 / 109. szám, szerda

www.ujszo.com | 2016. május 11. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 Folytatódik a gázjátszma Pozsony. Hamarosan jön az elő­ző Fico-kabinet által meghir­detett gázdíj-visszafizetési akció második fordulója, a ja­nuárban meghirdetett első for­dulóban ugyanis több mint 70 ezer háztartás maradt hoppon. Most ők is hozzájuthatnak a sokak által megalázóan ala­csonynak tartott összeghez. Robert Fico kormányfő a válasz­tási kampány részeként még január 20-án jelentette be kormánya első szociális csomagjának utolsó intéz­kedését, a gázdíj-visszafizetést, amely 1,4 millió háztartást érintett, és amely nagyjából 47 millió eurójába került az államnak. Akik a gázt csak főzésre használják, vagyis a Dl-es fogyasztói kategóriába tartoznak, azoknak január végén és februárban egységesen 10 eurót fizettek vissza. A vizet gázzal melegítők (D2) és a gáz­zal is fűtők (D3) a tavalyi éves befi­zetésük 6 százalékára, minimum 14, legfeljebb 165 euróra számíthattak. Az első körben azonban csak az érintett háztartások 95 százalékának, nagyjából 1,35 millió fogyasztónak sikerült kifizetni a visszajáró gázdí­Akik a gázt csak főzésre használják, csupán 10 eurót kaptak vissza az ál­lamtól (Peter Zákovič felvétele) jat. „Nagyjából 73 ezer fogyasztó nem jutott hozzá a pénzéhez” - nyilatkoz­ta Maroš Stano, a gazdasági tárca szóvivője, aki szerint jelenleg dol­goznak a második forduló részletein. A gazdasági tárca szerint elsősorban azokról a fogyasztókról van szó, akik rossz adatokat adtak meg az első for­dulóban, nem aktualizáltatták a lak­címüket vagy nem tartózkodtak az ál­landó lakóhelyükön. „Akik eddig nem jutottak hozzá a pénzükhöz, azok erre a nyári hónapokban számíthat­nak” - tette hozzá Stano. Az elemzők már korábban figyel­meztettek arra, hogy a Fico-kabinet a visszafizetéssel a kormánypárt népszerűségét szerette volna növelni a parlamenti választások előtt. „Gya­korlati jelentősége alig van az intéz­kedésnek, hiszen az emberek több­ségének a pár euró alig jelent vala­mit” - nyilatkozta Jozef Badida, az energieprevas.sk szakportál elemző­je. Ezt bizonyítja az is, hogy sokan közhasznú célokra ajánlották fel az államtól visszakapott pénzt. Az egyik ilyen honlapon, a vratky.sk-n keresz­tül tegnapig csaknem 80 ezer eurónyi gázdíjat ajánlottak fel a Fico-kabinet által kifizetett összegből. Mindezek ellenére Stano azt sem záija ki, hogy a jövőben újabb gázdíj- visszafizetési akciókra számíthatunk. „A jelenlegi forduló lezárását köve­tően megvizsgáljuk az intézkedés ha­tását, a kormány pedig ezt követően dönthet egy újabb visszafizetés mel­lett” - nyilatkozta Stano. (mi, SITA) A görögök még várhatnak A következő nepokban végle­gesítik a megállapodást Gö­rögország és nemzetközi hite­lezői között az ország adós­ságkönnyítéséről. A végleges megállapodás május 24-én születhet meg. Brüsszel. Az euróövezet szakmi­nisztereinek hétfő esti tanácskozá­sán nem született megállapodás a görög adósságkönnyítésről, Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és euróért felelős biztosa szerint azonban az eddig elért ered­mények biztatóak. A megbeszélé­sen tárgyalt vészhelyzeti mechaniz­mus olyan további reformintézke­dések csomagját jelenti, amelyet Az Északi Áramlat 2 leállítá­sát kérik az Európai Parlament képviselői, akik szerint a föld­gázgázvezeték ellentétes az Energiaunió céljaival, és jelen­tősen megnövelheti a gáz árát Közép-Európában. Strasbourg. Á képviselők az uni­ós parlament strasbourgi plenáris ülésének vitájában hangoztatták: az Északi Áramlat 2 nem növeli a for­rások sokféleségét, éppen a kiszol­gáltatottságot erősíti. A felszólaló képviselők legtöbbje arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy a le­hető leghamarabb állítsa le az Északi Áramlat 2-t. Miguel Alias Canete éghajlat- és energiapolitikáért fele­lős biztos felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy „a projekt valószínűleg átrajzolja a jelenlegi gázpiacot”. Gyürk András, a Fidesz- KDNP európai parlamenti képvise­lője a vita során arra figyelmeztetett, hogy a kelet-közép-európai orszá­gok szempontjából az Északi Áram­lat bővítése nem jelent diverzifiká­ciót, és így nem járul hozzá az ellá­tásbiztonsághoz sem. Várhatóan akkor kellene alkalmazni, ha Gö­rögország mégsem tudná teljesíteni célkitűzéseit a 2018-as határidőig. Jeroen Dijsselbloem, az euróöve­zeti pénzügyminisztereket tömörítő testület, az eurócsoport elnöke a ta­nácskozást követően úgy nyilatko­zott, hogy Görögország reformintéz­kedései,' beleértve a vasárnap késő éjjel hozott döntéseket is „kikövez­ték az utat az első felülvizsgálat le­zárásához”. Arról tájékoztatott, hogy az eurócsoport ülésén részt vevő po­litikusok egyetértettek abban, hogy a reformintézkedések elégségesek az adósság szintjének fenntarthatósá­gához. A szlovák pénzügyminiszter, Peter Kažimír szerint a megállapo­dásra május 24-én, a szakminiszte­Az új vezetékpár egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gáz80%-át (Képarchívum) gazdasági szempontból sem járnak jól a kelet-közép-európai országok, mivel a több országon keresztüli szállítás jelentősen megdrágíthatja az energiahordozó árát. Az Északi rek soron következő ülésén kerülhet sor. Görögország tavaly nyáron ál­lapodott meg a harmadik segélycso­magról az Európai Bizottság, az Eu­rópai Központi Bank és az Európai Stabilitási Mechanizmus képviselő­ivel. A Nemzetközi Valutaalap, amely részt vett a csomag kidolgo­zásáról folyó tárgyalásokon és az el­ső két nemzetközi hitelprogramban, az első felülvizsgálat lezárása után dönt a harmadik mentőcsomagban való részvételéről. Ha eredményesen zárul a felülvizsgálat, Görögország megkaphatja a következő, 5,7 milli­árd eurós hitelrészletét, valamint megkezdődhetnek az Athén által szorgalmazott tárgyalások a görög államadósságról is. (sita, mti, mi) r r Drágulást hoz az Északi Áramlat 2 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre kelendőbb a fogyasztási hitel-Pozsony. A jelzáloghitelek mel­lett egyre nagyobb az érdeklődés a fogyasztási hitelek iránt is. Ez utóbbiakból az idei első negyed­évben nagyj ából 600 millió eu­rónyit folyósítottak a szlovákiai pénzintézetek, 4,3 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. „A hitelek iránti növekvő érdeklődés az egyre alacsonyabb kamatoknak kö­szönhető, az új fogyasztási hite­lek átlagos kamatszintje ugyanis március végére 10,86 százalékra esett vissza” - nyilatkozta Juraj Dolný, a Postabank termékme­nedzsere. (TASR) Csúcson a szlovák Volkswagen Pozsony. Az 1991 -es szlovákiai letelepedése óta a legjobb évet zárta tavaly a Volkswagen Slo­vakia autógyártó. „A társaságunk tavalyi forgalma elérte a 7,2 mil­liárd eurót, ami 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban” - jelentette be az autógyártó gaz­dasági eredményeit bemutató tegnapi sajtótájékoztatón Ralf Sacht, a Volkswagen Slovakia igazgatótanácsának elnöke. A legnagyobb szlovákiai autógyár­tó tavalyi bruttó nyeresége 9 szá­zalékkal haladta meg az egy év­vel korábbit, elérve a 213 millió eurót, a beruházásaik pedig 78 százalékkal, 414,6 millió euróra nőttek. A Volkswagen az elmúlt évben 397 458 autót gyártott Szlovákiában, szemben az egy évvel korábbi 394,5 ezerrel, mi­közben az autók 99,6 százalékát külföldön értékesítették. A német piacra az itt legyártott autók 37, az amerikaira a 13, a kínaira pe­dig a 10 százaléka irányult. Á Volkswagen szlovákiai alkalma­zottainak a száma ugyanekkor csaknem a tizedével, 10 800-ra nőtt, ami újabb történelmi csúcs­nak számít. (SITA, mi) Orbán mer nagyot álmodni Budapest. „Ötszázalékos növe­kedésre lenne szükséges ahhoz, hogy kihasználjuk a gazdaságban rejlő potenciált” - jelentette be tegnap Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök elismeri ugyan, hogy még nincs meg az a gazda­ságpolitika, amely a növekedést a jelenlegi szintről 5 százalékra növelné, ennek ellenére szerinte az 5 százalékos növekedést kell célként kitűzni. Csak emlékezte­tőül: a magyar bruttó hazai ter­mék (GDP) növekedése a 2014- es 3,7 és a tavalyi 2,9 százalék után idén 2,3 százalék körülire esik vissza. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK | VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7876 D Lengyel zloty 4,4201 Cseh korona 27,023 n Magyar forint 314,50 D Horvát kuna 7,5034 n Román lej 4,4885 n Japán jen 124,12 n Svájci frank 1,1079 Kanadai dollár 1,4744 n USA-dollár 1,1375 D VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT Sbarbank 1,17-1,11 27,83-26,21 329,70-301,30 OTP Bank 1,19-1,09 28,21-25,83 329,64-301,86 Postabank 1,18-1,10 27,97-26,08 m Szí. Takarékpénztár 1,18-1,10 27,76-26,22 329,68-301,29 Tatra banka 1,18-1,10 27,89-26,16 328,42-302,24 ČSOB 1,17-1,11 27,72-26,35 HM Általános Hitelbank 1,18-1,11 27,83-26,21 328,05-299,79 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! »M«* Szerelem/szerelem: Kiértékeltük a májusi fotóversenyt Kézműves cipők Dunaszerdahelyről Hasznos tippek biciklivásárláshoz Gandre - egy sikeres szlovákiai magyar márka születése Május 12-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ Áramlat 2 projekt részvényesi meg­állapodását tavaly szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi ne­vén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új - a már meglévő vezetékpárral azonos -, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bő­víti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindu­lási pontja Viborg és a németországi Greifswaldig tart. Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Eu­rópának szánt orosz gázszállítmá­nyok 80 százalékát, egyúttal domi­náns helyzetbe kerülne a német pia­con, mert részesedését 40 százalék­ról több mint 60 százalékra emelné. Az Északi Áramlat 2 a tervek szerint megduplázná a Balti-tenger alatt Oroszországból Németországba futó mostani Északi Áramlat gázvezeték kapacitását. Az orosz Gazprom által vezetett konzorcium 2019 végére fe­jezné be a munkát. (íasr, mti)

Next

/
Thumbnails
Contents