Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-06 / 79. szám, szerda
4 i KÜLFÖLD 2016. április6. I www.ujszo.com Nem lehet megállítani a görög szigetekre özönlő menekülteket Leszboszon tegnap többtucatnyi, főként pakisztáni menekült tüntetett szabadságot követelve egy túlzsúfolt táborban, amelyet szögesdrót vesz körül az engedély nélküli távozások megakadályozására. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága leállította a migránsok elhelyezését a Moria táborban, mert a véleménye szerint gyakorlatilag internálótábor vált belőle. (SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN Görögországba látogathat a pápa Vatikánváros. Federico Lombardi vatikáni szóvivő tegnap megerősítette, hogy Ferenc pápa a közeljövőben Görögországba látogathat. Lombardi nyomatékosította, hogy egyelőre nem született egyértelmű döntés a katolikus egyházfő útjáról, ahogy nincs pontos útiterv sem. „Ugyanakkor nem tagadom, hogy kapcsolatban vagyunk a görög hatóságokkal egy lehetséges látogatás miatt” - írta a szóvivő az AP amerikai hírügynökségnek. A Dogma nevű görög egyházi weboldal tegnap jelentette, hogy Ferenc pápa a következő héten I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával és Ieronimosz athéni érsekkel együtt szeretné felkeresni a lesz- boszi migránsokat. (MTI) Mustárgázt vetettek be Ammán. Mustárgázt vetettek be a szíriai hadsereg ellen az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádistái egy légi támaszpont elleni támadásuk során a szíriai Deir- ez-Zór tartományban -jelentette a szíriai állami média. Az IÁ a szíriai hadsereg egy légi támaszpontjára lőtt ki mustárgázzal töltött rakétákat. A bázison állomásozó katonák közül többen fulladoztak a támadás után. Nem ez volt az első jelentés arról, hogy az Iszlám Állam vegyi fegyvereket használt. Az irkái kurd harcosok például februárban számoltak be arról, hogy a dzsihádista szervezet fegyveresei vegyszerrel, feltehetően klórgázzal töltött aknavetőgránátokat lőttek ki a kurd erőkre az észak-iraki Szindzsár város közelében. (MTI) Orosz nemzeti gárdát hoznak létre Moszkva. Az orosz belügyminisztérium egységeinek bázisán megalakul Oroszország nemzeti gárdája -jelentette be tegnap Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök. „Megalapítjuk a nemzeti gárdát, amelynek feladata a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc lesz. Szoros kapcsolatban áll majd a belügyminisztériummal, és átveszi az OMON (különleges rendeltetésű rendőri egységek), a SZOBR (különleges gyorsan bevethető egységek) és mások feladatait” - mondta Putyin. (MTI) Megnyitná a forradalom aktáját Bukarest. Az 1989-es romániai forradalom aktájának új rany kását rendelte el Bogdán Licu román ideiglenes legfőbb ügyész, miután tavaly a katonai ügyészség elutasított egy erre irányuló keresetet. Licu közölte, mostani döntését a legfelsőbb bíróságnak is meg kell még erősítenie, és reményét fejezte ki, hogy ez megtörténik, mert - mint mondta - az eddigi vizsgálatok nem voltak elég alaposak. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Ankara. Az elmúlt 24 órában 225 új menedékkórőt regisztráltak az égei-tengeri görög szigeteken - közölték tegnap a görög hatóságok, s ez arra utal, hogy továbbra sem szűnik a Törökországból az Égei-tengeren keresztül a görög szigetekre érkezők áradata, jóllehet előző nap az EU-török alku értelmében 202 migránst szállítottak vissza Törökországba. A görög hatóságok adatai szerint múlt pénteken 339-en, szombaton 566-an, vasárnap 514-en, hétfőn 339-en érkeztek Görögországba. Az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött, az Európába tartó menekültáradat megállítását célzó megállapodás értelmében az Égei-tengeren a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba. A megegyezés értelmében az EU- tagországok ezért cserében a tehermegosztás jegyében — egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig - legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. Németország és Finnország után tegnap Hollandiába is érkeztek szíReykjavík. Benyújtotta lemondását Sigmundur David Gunnla- ugsson, Izland miniszterelnöke - ezzel ő az első politikus áldozata a Panama-iratokként ismertté vált nemzetközi offshore-botránynak. Ezt megelőzően a parlament feloszlatását kérte a miniszterelnök az offshore-botrány kirobbanása miatt, amelyben ő és a felesége is érintett. Sigmundur David Gunnla- ugsson felvetését azonban Olafur Ragnar Grímsson államfő elutasította. Helyi sajtóértesülések szerint az elnök azzal indokolta a döntését, hogy a Haladó Párt élén álló Gunn- laugsson még nem konzultált előzőleg a kormánykoalíció másik tagjával, a Függetlenségi Párttal. A miniszterelnök egyébként azzal indokolta javaslatát, hogy erre szükség lehet, ha a Függetlenségi Párt már nem tudja őt tovább támogatni. Ez a kormánykoalíciós partner azonban nem egységes, és sok képviselője egyenesen tart egy előrehozott választástól, mert a közhangulat miatt sok mandátum elvesztésével számol erre az esetre. A sajtó találgatásai szerint a válság egy új koalíció felállásával, vagy mégis a választások előrehozatalával fog megoldódni. Hétfőn a mindössze 330 ezer lakosú szigeten példátlanul nagy tömeg, több mint tízezer izlandi tüntetett a főváros, Reykjavík központjában Gunnlaugsson lemondását követelve. A tiltakozók kánriai menekültek Törökországból. A hágai igazságügyi minisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint a legális úton Hollandiába érkező szíriai menekültek első, 31 fős csoportja tegnap délelőtt érkezett meg az országba. A csoport tagjainak menedékkérelmét még Törökországban elbírálták, és megállapítottáltak, doboltak, sípoltak és barikádokat építettek a tiltakozók. Többen banánnal integettek, jelezve ezzel, hogy országuk a botrány miatt banánköztársasággá vált. Ugyancsak felsorakozott vele szemben a négy ellenzéki parlamenti párt, és hivatalosan bizalmi szavazást kért a kormány ellen. Ennek időpontját még nem tűzték ki. A miniszterelnök és a felesége a panamai dokumentumok szerint közel 4 millió dollár értékben menekített ki kötvényeket izlandi bankokból a 2008-as pénzügyi válság idején. A kormányfő azzal védekezik, hogy adócsalást nem követett el. A botrányban napvilágra került Bjami Benediktsson pénzügyminiszterneve is. (MTI, origo, TASR) Gunnlaugsson tegnap maga kérte a parlament feloszlatását (TASR/ap) ták, hogy jogosultak nemzetközi védelemre. Hétfőn megkezdődött a menekültek visszaszállítása Törökországba: három hajón 202-en érkeztek meg a görög Híosz és Leszbosz szigetéről Dikili török kikötővárosba. A görög hatóságok tegnap nem Tűzszünetben állapodtak meg a karabahi fegyveres konfliktusban érintett felek - közölte tegnap az örmény védelmi minisztérium; ezzel egy időben az azeri védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy délben befejeződtek a hadműveletek a válságövezetben. Jereván. Jereván szerint folyik a tűzszüneti megállapodás részleteinek kidolgozása. Röviddel a jereváni és bakui bejelentés előtt a hegyi-karabahi védelmi minisztérium is közölte, hogy fegyveres erőik tűzszüneti parancsot kaptak és be is szüntették a harcokat. „A védelmi minisztérium közli, hogy április 5-én déltől az azerbaj- dzsáni és örmény erők arcvonalán a felek megállapodásának értelmében leállították a hadműveleteket” - olvasható a bakui védelmi tárca közleményében. A közlemény hozzátette, hogy az azeri védelmi erők egységei a „felszabadított területeken erődítési munkálatokat végeznek”. A francia külügyminisztérium tegnapi közlése szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának francia, orosz és amerikai képviselői látogatást terveznek Bakuba, Jerevánba, illetve Hegyiindítottak újabb hajókat Törökországba, mert először fel kell dolgozniuk a benyújtott menedékkérelmeket, ma viszont további 200 embert visznek vissza. Athén információi szerint a balkáni útvonal lezárása óta mintegy 52 ezer migráns rekedt Görögországban. Karabahba is. „A konfliktust nem lehet erőszakkal megoldani. Emiatt a feszültség azonnali fokozatos csökkentésére és a fegyvemyugvás megújítására szólítunk fel” - mondta Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter, és hozzátette, hogy az említett látogatásra hamarosan sor fog kerülni. Az újabb, szokatlan hevességű fegyvereses konfliktus április 2-ára virradóra robbant ki Hegyi- Karabah Azerbajdzsánnal közös határán. A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996- ban kikiáltotta Karabah függetlenségét, de ezt csak néhány ország ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Az örmény államfő hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a fegyveres konfliktus további kiéleződése előre nem látható és visszafordíthatatlan következményekhez vezethet, köztük egy nagyszabású háborúhoz is. Belebukott a botrányba az izlandi kormányfő Tűzszünetben állapodtak meg Hegyi-Karabahban
