Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-06 / 79. szám, szerda

www.ujszo.com | 2016. április 6. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 A világ legjelentősebb bankjai is panamáznak A HSBC bankóriást, amelyről tavaly derült ki, hogy fegyverkereskedők, dik­tátoroknak dolgozó közvetítők, gyémántcsempészek is voltak az ügyfelei kö­zött, a mostani kiszivárogtatási botrány sem kerülte el (Képarchívum) A kiszivárgott „Panama- iratokból” kiderül, hogy néhány nagybank komplett cégbirodalmat üzemeltetett Panamán. A világ legnagyobb bankjai elsősorban az ügyféldiszkrécié miatt hoznak létre átláthatatlan és komplex offshore-birodalmakat. Azok az offshore cégek, amelyek Panamán vagy a Brit Virgin- szigeteken jönnek létre, a hatósá­gok számára gyakorlatilag teljesen átláthatatlanok. A vagyonvédelem és az adótervezés miatt lettek köz­kedveltek, de az adóelkerülők, csa­lók és illegális bevételeket rejtegető üzletemberek is kedvelik őket. A világ legnagyobb bankjai elsősor­ban az ügyféldiszkréció miatt sze­retnek az offshore-specialistákkal együttműködni, akik cégeket hoz­nak létre és jegyeznek be, majd ta­lálnak strómanokat és részvénye­seket, akik a valódi tulajdonosok helyett papíron átveszik a cégeket, így átláthatatlan és komplex offshore-birodalmak jöttek létre. Az Oknyomozó Újságírók Nem­zetközi Konzorciuma (ICIJ) vizsgá­lata szerint az HSBC, a UBS és a Credit Suisse veszik igénybe legin­kább az offshore-paradicsomok szolgáltatásait a világ nagybankjai közül, amely a most kiszivárgott „Panama-papírokból” derült ki. Az adatok szerint az HSBC és a hozzá kapcsolódó érdekeltségek összesen 2300 céget hoztak létre abból a 15 600 cégből, amit a Mossack Fonseca (a kiszivárgott dokumentumok tu­lajdonosa) segített létrehozni 40 éves működése alatt. Az HSBC ügyve­zetője, Stuart Guilliver maga is lét­rehozott egy panamai céget, amellyel a személyes svájci HSBC-s számlájára érkezett bónuszokat akarta elrejteni kíváncsi kollégái elől, saját bevallása szerint a mód­szert nem is ő választotta. Természetesen mindhárom érin­tett nagybank hangsúlyozta, hogy szigorúan ellenőrzik, hogy az ügy­feleik az adott országuk adózási sza­bályainak szigorúan megfeleljenek és nincs érdekükben semmilyen adócsalási sémát működtetni. A mostani botrány főszereplője, a Mossack Fonseca panamai offshore- szolgáltató is megerősítette, hogy a kiszivárgott dokumentumokban semmi olyan nincs, ami rossz szán­dékú vagy illegális lenne. Szerintük mindent megtesznek azért, hogy az offshore-számláikat az ügyfeleik ne adóelkerülésre, pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására hasz­nálják. (MTI, TASR, vív) Forró lesz a nyár a görögöknél Görögország nyárra ismét az államcsőd és az eurézéna elhagyásának közelébe kerül­het, akárcsak tavaly. A gond forrása, hogy csigalassúság­gal folynak a tárgyalások arról, mit kellene tennie az országnak a harmadik görög mentőcsomag következő hitelrészletéért cserébe. Athén. Az európai hitelezők és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) dele­gációja hétfőn tért vissza tárgyalni a tavaly nyáron elfogadott, 86 milliárd eurós eurózóna-hitel következő rész­letének feltételeiről. A gond az, hogy novemberben kellett volna erről megállapodniuk. Eközben lassan ke­tyegni kezd a 2,3 milliárd euró adós­ság törlesztése, amely július közepén válik esedékessé. Az IMF szerint ez a hitel-visszafizetés párosul a június végi brit függetlenségi népszavazás­sal és a bevándorlási válsággal, ami különösen nagy terhet ró Görögor­szágra. „Nagyok egy újabb nyári gö­rög válság esélyei” - idézte a Bloomberg Carsten Brzeskit, az ING Diba vezető elemzőjét. A kormány romló népszerűsége, a lassan haladó tárgyalások és a további vonakodás az adósságcsökkentéstől szerinte meg­nyitják az utat a tavaly nyári vész­helyzet megismétlődése előtt. Elhúzódnak a tárgyalások Az athéni kormány és a hitelezők képviselői képtelenek megállapodni a nyugdíjreformról, az adóbehajtás javításáról, a költségvetés egyenle­géről és más ügyekről, köztük a be­hajthatatlan hitelek kezeléséről és a privatizáció felgyorsításáról. A kor­mány és uniós tisztviselők ugyan a nyilvánosságban optimista nyilatko­zatokat tettek az elmúlt hetekben, ám a háttérben romlik a helyzet. „Irreális a korábban kitűzött terv, amely sze­rint 50 milliárd eurónyi privatizációs bevételre kellene szert tennie Görög­országnak. Most a kormány 15 mil­liárd euróval számol, de a végén ez még kevesebb lehet” - mondta egy tegnapi rendezvényen Jeóijiosz Sztatakisz görög gazdasági minisz­ter. A politikus arról is beszélt, hogy a görög adósság pályája 2022-ig fenntartható, utána viszont újabb tár­gyalásokra lesz szükség a hitelezők­kel, vagyis egyre valószínűbb, hogy messze még a görögök megmenté­sének a vége. Értelmetlen szópárbaj Eközben külön csata bontakozott ki az athéni kormány és az IMF kö­zött. Az IMF-vezetők között már­cius 19-én folytatott telekonferen­cia jegyzőkönyve alapján a Wiki- Leaks a hét végén értesüléseket szi­várogtatott ki arról, hogy az IMF még a brit brexit referendum előtt ki szeretné kényszeríteni a felülvizs­gálati megállapodást a harmadik görög mentőcsomagról. A kiszivá­rogtatott információk egyes elemei alapján az IMF az államcsőd felé akarja terelni Görögországot. Alekszisz Ciprasz görög miniszter- elnök levélben fordult Christine Lagarde-hoz, az IMF igazgatójához kifejezve kétségeit, hogy ezek után megbízhatnak-e a Valutaalapban. Lagarde válaszában arra figyel­meztette Athént, hogy nem a nyil­vánosságra került bizalmas beszél­getés, hanem az arra adott görög vá­lasz áshatja alá a két fél közötti bi­zalmat. (TASR, MTI) m ..".esi??? ■ *-«■oi Sötét viharfelhők Athén felett. Az elemzők szerint nagyok az esélyei egy újabb görög válságnak. (Képarchívum) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Milliós vesztesóg a Sberbanknál Pozsony. A Sberbank Slovensko tavaly 19,4 millió eurós veszte­séggel zárta az évet, a kamatokból származó bevételei a 2014-es 51,9 millióról tavaly 37,9 millió euróra csökkentek. Az orosz Sberbank tavaly jelentette be, hogy kivonul Szlovákiából, a pénzintézet szlo­vákiai leányvállalatát a szlovák Penta Investments pénzügyi cso­port veszi meg. A Penta a 665 em­bert foglalkoztató Sberbank Slo­vensko részvényeinek a 99,5 szá­zalékához jut hozzá, a bank veze­tését a szlovák pénzügyi csoport e hónap végéig veheti át. (TASR) A behozott méz harmada hamisított Brüsszel. Az Európai Unió összehangolt élelmiszer­biztonsági ellenőrzéseket folytat az EU belső piacán és az unió kül­ső határállomásain a hamisított importméz kiszűrése érdekében - jelentette ki Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer­biztonságért felelős biztos Brüsszelben. Az Európai Bizott­ság az EU belső piacán árusított kevert mézekből származó 2230 mintát vont vizsgálat alá. Az elő­zetes eredmények szerint e minták tizenhét százaléka élelmiszer­csalásban érintett. Ez az arány azonban huszonkilenc százalékot tesz ki az EU külső határán begyűjtött importmézek vonatko­zásában. Az EU-ba importált méz közel egyharmada közönséges cukorszirup. (SITA) Tömegesen hagyják el Magyarországot Budapest. Soha nem hagyták még el annyian hosszú időre Magyar- országot, mint tavaly. Elsősorban a képzettek és a fiatalok mennek tar­tósan külföldre, vagyis egyre erő­sebb agyelszívás sújtja az országot. Tavaly majdnem 33 ezren hagyták el az országot a KSH adatai alap­ján, ami új rekord. Valószínű, hogy a számok alulbecsültek: a kiván­dorlás ennél gyorsabb ütemű lehet, miután a statisztikai hivatalnak csak azokról van tudomása, akik jelezték a szándékukat a hatósá­goknak. Fölösleges a kivándorlás csökkenésében reménykedni - mondta Hárs Ágnes, a Kopint- Tárki kutatója. Véleménye szerint nem látható semmilyen olyan vál­tozást Magyarországon, amely megfordítaná a folyamatot. Kül­földre túlnyomórészt a fiatalok mennek, ami a következő években egyre súlyosabb problémákat okozhat a munkapiacon. A mig- ráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 75 százalékuk pedig még nem érte el a 40 éves kort. (vg.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK ľ VALUTA ÁRFOLYAM r VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8016 El Lengyel zloty 4,2448 Cseh korona 27,036 n Magyar forint 312,62 n Horvát kuna 7,5110 a Román lej 4,4660 El Japán jen 125,81 n Svájci frank 1,0892 n Kanadai dollár 1,4968 a USA-dollár 1,1367 El VÉTEL ­ELADÁS BANK DOLLÁR | CSEH KORONA | FORINT Sberbank 1,17-1,10 27,85-26,22 327,46-299,26 OTP Bank 1,19-1,09 28,25-25,87 326,08-298,59 Postabank 1,18-1,10 28,00-26,11 ShmBSB Szí. Takarékpénztár 1,18-1,10 27,80-26,25 326,57-298,45 Tatra banka 1,17-1,11 27,87-26,24 325,00-300,30 ČSOB 1,17-1,11 27,72-26,35­Általános Hitelbank 1,17-1,10 27,88-26,25 326,42-298,30 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! Április 7-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Ú) SZŐ • Hátfájást a legegyszerűbb mozgás is okozhat • Késleltetheti a porckopást a rendszeres sport • Vegyük komolyan a (tavaszi) fáradtságot! • Tavasz: az allergiások legnehezebb időszaka • Az öregedés és a homocisztein

Next

/
Thumbnails
Contents